DÉNES GYÖRGY Pro Architectura díjas építész, vezető tervező 1973-ban születtem Budapesten. A Szent István Gimnáziumban érettségiztem. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti Tanszékén, Szalai András konzulensnél készítettem diplomamunkámat 1996-ban. Diploma után Makay Tamás építészirodájában, majd az Építész Kalákában, 2009 óta saját műtermemben tervezek. Az építészet mellett épületfotózással foglalkozom. Feleségemmel és három gyermekemmel Szentendrén élek. Pro Architectura díjat kapott a MÁV – a kaposvári állomást is értékelték | Kaposvár Most.hu. 1991 | Érettségi - Szent István Gimnázium - Budapest 1996| Diploma - Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar - tervező szakirány 1996-1997 | Makay Tamás építészirodájában építész munkatárs 1997-2009 | Építész Kaláka Kft. - építész munkatárs 2000- | önálló tervezői munkák 2002 | vezető tervező 2003 | Az Év Szép Háza díj - Budapest, családi ház 2007 | Budakalász tervtanácsi tag 2009- | dns-műterem 2011 | Fémlemezfedés az építészetben díj 2011 | Pro Architectura díj - Hatvan, buszpályaudvar 2012-2015 | Budakeszi főépítész 2015 | Magyar Főépítészek Egyesület tagja 2015 | Budapest II.
Az épület használatához szükséges mai elemek pedig igazodnak az ipari karakterhez, megformálásukkal erősítik a ház lenyűgöző összhatását. Az acélszerkezetű bejárati tornác, a vasbeton belső lépcső, az acél lift-doboz, a csiszolt betonpadló, a fekvő ereszcsatorna, és a többi új építészeti elem mintha mindig is az épület részei lettek volna, de egyben sugárzik róluk a friss gondolkodás is. A magas színvonalú építészeti eredményhez az is kellett, hogy a tervező az építkezés során hetente a helyszínen legyen és segítse, bíztassa a mestereket, a művezetőt és az építésvezetőt a legszebb ház létrehozására. Pro architectura díj 2010 relatif. És kellett hozzá egy olyan helyi kivitelező cég, amely el tud végezni egy ilyen felújítást, és akár büszkeségből is, a saját városában a legjobb tudását akarja adni az épület megújulásához. Letöltés
A vasúttársaság az ország legnagyobb ingatlantulajdonosai-vagyonkezelői közé tartozik, a nagyjából 7300 km hosszú vasúti pályahálózathoz több mint 10 ezer épület és közel ugyanannyi építmény tartozik. Pro Architectura díjat kapott a MÁV | MÁV-csoport. Az épületek funkciója, mérete, hasznosítása, kora és állapota rendkívül változatos, az állomány – a mai igényekhez képest – jellemzően túlméretezett és alulhasznosított. Ugyanakkor az épületállomány jelentős része igen értékes (műemléki, helyi vagy vasúttársasági védettséget élvez), és a felvételi épületek – azon túl, hogy megjelenítik egy-egy korszak ipari és építészeti örökségét – a mai napig a települések legfontosabb közintézményei közé tartoznak. A MÁV célja, hogy a kezelésében lévő ingatlanállományt fenntartható módon, a jelenlegi és jövőbeli igényekhez illeszkedve adja át a későbbi generációknak. Forrás:
A vasúttársaság az ország legnagyobb ingatlantulajdonosai-vagyonkezelői közé tartozik, a nagyjából 7300 km hosszú vasúti pályahálózathoz több mint 10 ezer épület és közel ugyanannyi építmény tartozik. Az épületek funkciója, mérete, hasznosítása, kora és állapota rendkívül változatos, az állomány – a mai igényekhez képest – jellemzően túlméretezett és alulhasznosított. Ugyanakkor az épületállomány jelentős része igen értékes (műemléki, helyi vagy vasúttársasági védettséget élvez), és a felvételi épületek – azon túl, hogy megjelenítik egy-egy korszak ipari és építészeti örökségét – a mai napig a települések legfontosabb közintézményei közé tartoznak. A MÁV célja, hogy a kezelésében lévő ingatlanállományt fenntartható módon, a jelenlegi és jövőbeli igényekhez illeszkedve adja át a későbbi generációknak. Munkatársak — dnsmuterem. Budapest, 2017. október 31. MÁV Magyar Államvasutak Zrt. KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓSÁG
A megérzések, az a kezdet. Cikáznak és csaponganak, de csak addig amíg nem értjük meg, hogy felettük áll egy magasabb rendű erő.
Ebben a témakörben elismerésben részesülhet valamely jeles építészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, ahol a megvalósításban résztvevő tervező(k), kivitelezőkkel és megbízókkal történő együttműködés eredményeként magas minőségű értéket teremtett, amely követendő jó példaként szolgál Magyarország épített környezetének alakításában. Pályázni kizárólag olyan épülettel, építészeti, táj- és kertépítészeti alkotással, belsőépítészeti alkotással, építészeti installációval lehet, amely minden tekintetben szabályos körülmények között valósult meg, a beadási határidőhöz képest legalább egy éve átadásra került, és azóta folyamatosan használatban van, továbbá a tulajdonos, üzemeltető biztosítja a zsűri tagjai számára annak személyes megtekintését. 4 PLUSZ ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BERZSÁK ZOLTÁN ÚJPESTI EGEK KIRÁLYNÉJA FŐPLÉBÁNIA, BUDAPEST Az Újpest főterén álló, közel másfél évszázados, klasszikus építészeti értékeket hordozó eklektikus épület sorsa és revitalizációja példamutató.
Mert számomra egyáltalán nem a háború gyermeki lelket megnyomorító hatása vagy a szeretet hiánya az, amiről A nagy füzet beszél. Sokkal inkább a túlélésről és a fájdalomról, legfőképp pedig a kettős identitásról. Hiszen maga Kristof is lényegében a saját fejlődéstörténetét írta meg a regényben: azt a traumatikus folyamatot, ahogy kiszakad az anyaméhből, el kell hagynia az otthonát, és egyedül kell boldogulnia egy új, kegyetlen világban. Vagy csak szimplán, a kegyetlen világ törvényei közt. A két fiú, az ikerpár számomra kezdettől fogva egylényegű volt. Egyetlen személyt jelentett, két különböző démoni alakzatban. Velük, a két gyerekkel kellett megküzdenem, magamban is, és érzésem szerint az elbeszélő is velük, önmaga kettős énjével viaskodik a szövegben. Ulrich Thomsen (balra) Szász János adaptációja viszont kevés figyelmet fordít erre a kettős személyiség-motívumra. Szépen végigvisz mindegyik fontos lépcsőfokon: az anya elvesztésétől a kötelező apagyilkosságig, és bár részben érinti a két fiú elválaszthatatlanságát, valamint az utolsó próbatételt, a kettészakítást is, a történetnek ezt a létfontosságú tartományát nem bontja ki elég erővel és határozottan.
Agota Kristofról csak azt tudom, amit a túl szűkszavú "fül" elárul, hogy Magyarországon született, Svájcban él és franciául ír. Meg még azt, hogy külföldön járva az utóbbi 2-3 évben többször is kérdeztek róla, azaz ez a könyve kint eléggé híres lett. Két gyereket látunk, akik magukra hagyatva fölépítenek egy világot, egy értékrendet abból és csak abból, amit tapasztalnak. Fölkészülnek. Gyakorolják a vakságot, a süketséget, a kegyetlenséget, a koplalást, a koldulást. És mindent fölírnak a Nagy Füzetbe. A fogalmazvány aljára azt írják, hogy "Jó" vagy "Nem jó". Ha a fogalmazás "Nem jó", tűzbe dobják, ha "Jó", bemásolják a Nagy Füzetbe. "Nagyon egyszerű szabály alapján döntjük el, hogy a fogalmazás Jó vagy Nem jó: igaznak kell lennie. Azt kell leírnunk, ami van, amit látunk, amit hallunk, amit csinálunk. " Agota Kristof ritka következetességgel viszi végig ezt a programot. Csupasz mondatai, tudom, nagy szó, egyszerre idézik a Vásott kölykök Cocteau-ját és a rettenthetetlen Csáthot. Gondolom, ha az ember nem az anyanyelvén ír, akkor többé-kevésbé szükségszerűen jut ilyen mondatokhoz (a fordításért Bognár Róbertnak tartozik az olvasó köszönettel), ezek a mondatok majdnem szürkék, majdnem jellegtelenek, a regény majdnem egy regény kivonata – nyaktörő mutatvány, melynek eredménye e bátor, fölkavaró, kopár mű.
Amit A nagy füzet filmváltozatában leginkább sajnálhatunk, azon túl, hogy a mozgóképes narráció is többes számot használ, hogy ezzel a kérdéssel (a két hasonló fiú kiválasztásán túl) vizuálisan a rendező nem tudott mit kezdeni. Az adaptáció második kulcsmomentuma a környező világ, a történelmi helyzet ábrázolására vonatkozik. Rendkívül érdekes, hogy a film tálalásában sokkal erőteljesebbnek tűnik a környezet hatása, mint a kisregényben. Agota Kristof ugyanis meg nem nevezett kis és nagy városokról, általános értelemben vett ellenséges és saját hadseregről beszél, így bár nyilván tudjuk, hogy a második világháborúról van szó, a történelmi emlékezetünkből származó nyomok kevéssé tolulnak be a történetbe. Ezzel szemben a filmen valamilyen egyenruhát kellett adni a katonákra, a táborba hajtott embereket meg kellett valahogy jeleníteni: a szó szoros értelmében arcot kellett adni a környező világnak. És itt érhető tetten Szász Agota Kristoftól eltérő magyarázata: az adaptációban a fiúk kegyetlen világképe, értékrendje és morális választásai nem lelkük torzultságából, hanem sokkal inkább az őket körülvevő társadalom és élethelyzet embertelenségéből fakadnak.
Szász János filmjeiben az egyént így vagy úgy, de mindig felőrlik a rendszer kíméletlen fogaskerekei. Ezúttal konok ikerpár próbálja szembeszegülésből és kompromisszumból kikavarni a túlélés varázsitalát. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Kíméletlen pofozkodás és vesszőzés, egymáshoz vágott káromkodások és gyengéd szavak kiüresedésig történő ismételgetése – csupán néhány példa az ikrek túlélőgyakorlataiból, amelyek révén megpróbálnak úrrá lenni az élhetetlen élethelyzeten. A módos városi családba született testvérpárt a háború nélkülözései miatt anyjuk eldugott faluba menekíti, ahol a bombázások, deportálások és szívtelenül mogorva nagyanyjuk állandó szidalmazásai között csak egymásra támaszkodhatnak. A nagy füzet a külvilág léleknyomorító hatásairól szóló kőkemény látlelet, mind Agota Kristof regényében, mind Szász János erőteljes, ám kissé jólnevelt, fesztiváldíjas adaptációjában. A közösség által ilyen vagy olyan formában megnyomorított egyén áll Szász János minden filmjének középpontjában. Az eredetileg az egyén érdekében létrejött intézmények foucault-i értelemben manipulatív hatalmi struktúrákként jelennek meg az életműben: a család, az iskola, a kórház vagy éppen a tudomány a közösség értékrendjének kritika nélküli átörökítésében érdekelt.
A füzetek olyan, több lapon elrendezett oldalakból álló dokumentumok, melyek oldalsorrendje megfelelő az összefűzéshez. Kettőnél több oldalból álló irkafűzött füzetet hozhat létre, melyeknél az egymás melletti lapok mindkét oldalon nyomtatva vannak, és egyszer meg vannak hajtva, a hajtás mentén pedig össze vannak kapcsolva. Az első oldal ugyanarra az ívre kerül nyomtatáskor, mint az utolsó oldal. A második oldal ugyanarra az ívre kerül nyomtatáskor, mint az utolsó előtti oldal, és így tovább. A program minden oldalt automatikusan a lap közepére rendez, és a nagy oldalakat átméretezi (lekicsinyíti), hogy illeszkedjen nyomtatandó területhez. A kétoldalas lapok leválogatásakor, összehajtásakor és összekapcsolásakor helyes oldalsorrendű könyvet kap. Füzetek nyomtatásához a nyomtatónak támogatnia kell az automatikus vagy kézi duplex nyomtatást (nyomtatás a lap mindkét oldalára). A kézi duplex nyomtatás két műveletből tevődik össze: először az előoldal nyomtatása történik, aztán a hátoldalé.
A fiúk gyorsan az olvasó szívéhez nőnek. Ragaszkodásuk egymáshoz, a túlélési ösztönük, idomulásuk a körülményekhez – minden baj ellenére – ravaszságuk és ugyanakkor határtalan igazságérzetük még a bennük egyre növekvő agresszivitás (vagy inkább a kemény élettel szembeni közönyösség) ellenére lenyűgöző. "– Ezek szerint ismeritek a Tízparancsolatot. Meg is tartjátok? – Nem, plébános úr, nem tartjuk meg. Senki sem tartja meg. Meg van írva: "Ne ölj! ", és mindenki öl. " A háborús évek a kisváros sok szereplőjét megismerteti velünk, akik így vagy úgy, kapcsolatba kerülnek a fiúkkal: a perverz plébánostól kezdve az ugyancsak perverz német tiszten át (ha jól emlékszem, a tiszt perverziója a filmben nem szerepelt) Nyúlszájig és anyjáig (ahol Nyúlszáj bizonyos szempontból ugyancsak perverz, bár szeretetéhsége vezette rá). A fiúk tanulnak, okulnak, óvatosak, előrelátóak és közben – sajnos – egyre kevésbé képesek az igaz szeretetre, végül még anyjukat is visszautasítják (ami tényleg elszomorító, hiszen a könyv elején világos volt, hogy mennyire szerették).