| Lenti város Hivatalos honlapja | Lenti város | Lenti város Hivatalos honlapja | Videóalbum Teljes film Városi Művelődési Központ Lenti Lenti Város napja - ZalaMédia - A helyi érték Lenti város napja 2014 edition A koronavírus-járvány ezen gazdaságok fennmaradását súlyosan fenyegeti. | Lenti város Hivatalos honlapja | Lenti város tárlat / 32 perce A szerzőt jól ismerő látogatóknak is sok újdonsággal szolgál majd a gyűjtemény. Tudatjuk a rokonokkal, ismerősökkel, mindazokkal akik ismerték és szerették, hog y PÁSZTORI JÁNOS volt kálócfai lak os 2020. március 24-én elhunyt. Temetését 2020. július 6-án 16 órakor tartjuk a kálócfai temetőben, előtte 15 órakor gyászmise a kálócfai templomban. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család "Te, aki annyi szeretetet adtál, Te, aki mindig melletünk álltál, Te, aki sosem kértél csak adtál, Örökre elmentél, szereteted szívünkben örökké él... " Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk KOLTAI JÓZSEFNÉ szül.
Lendva, 2001. 368 p. Horváth Jenő: Kerka-mente Naturpark. Zalaegerszeg, 2000. 85 p. Kogutovicz K. 1936: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben II. Szeged 298 p. Kovács T. ): Kerka-völgy kincsei. Lenti 2007. 159 p. Lelkes A. – Óvári M. 2007: A Kerka-mente komplex természetvédelmi felmérése. INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági program 2004-2006 Lelkes A. 2007: Kerka-mente természeti értékei. Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági program 2004-2006, Lenti Város Önkormányzata 19 p. Németh J. – Lackner L. ): Barangolás zalai tájakon. Zalaegerszeg. 1996. 102 p. A 4 népdalhoz (lásd a versenykiírást! ): Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek. 333 zalai népdal. Zalai Gyűjtemény 10. Zalaegerszeg, 1979. (interneten is elérhető: Magyarországi levéltárak kiadványai -> Zala Megyei Levéltár -> Vajda József) Horváth Károly: Átimennék a Murán. Lendva környéki népdalok. Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Budapest, 1992. Képek a Hód Tanösvény tábláiról, Zala vármegye térképe Mároki kápolna és környezete Fás legelők és élőviláguk Szitakötők, halak és a hód a Kerkában Cserta, a vizes élőhely Malmok és folyami rák a Csertán Bükkösök élővilága Zala vármegye térképe
December 16. 13:13 (7683) Pályaorientációs program a Lámfalussyban 2016. December 14. 14:33 (7516) "Boldog Iskola" a Lámfalussy 2016. 13:14 (8363) Zenés adventi gyertyagyújtás, karácsonyi fényekben a város 2016. December 13. 13:06 (7999) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Szeretne n is videt feltlteni? Regisztráljon most!
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. ápr 6. 12:38 Így néz ki most Csernobil a katasztrófa után 31 évvel /Fotó: MTI A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án volt vagyis már lassan 31 éve. Csernobil atomerőmű katasztrófa mentőcsoport. A következő képek az azóta is elhagyatott Pripyat városról készültek. A robbanás a csernobili atomerőmű 4. blokkjában a kora reggeli órákban történt, ami még mindig minden idők legnagyobb atomkatasztrófájának számít. A robbanás után 47 ezer embert evakuáltak a városból.
Az elmúlt napokban aggasztó hírek érkeztek az orosz kézen lévő ukrajnai atomerőműről. Az ukrajnai háború miatt ismét reflektorfénybe került a csernobili atomerőmű, miután orosz csapatok foglalták el az erőmű környékét. Már akkor is riadalmat okozott, hogy az 1986-os katasztrófa után lezárt zónában hirtelen megugrott a sugárzás szintje - erről azonban kiderült, hogy valószínűleg csak a területen mozgó katonai járművek verték fel a radioaktív port. Azóta már azt is tudjuk, hogy a megszálló csapatok leválasztották a csernobili erőművet az ukrán villamoshálózatról, ami aggasztó fejlemény. Csernobil - 35 éve történt a világ legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája - alon.hu. Dr. Aszódi Attila professzor Láncreakció című blogján írta meg, hogy ez miért jelent problémát. Az atomerőműveknek ugyanis folyamatos áramellátásra van szüksége, részben azért, mert az elhasznált nukleáris fűtőelemek a leszerelésüket követően is termelnek hőt, ezt pedig el kell vezetni, a túlhevülés elkerülése érdekében. Emellett, az erőművekben a biztonság miatt elengedhetetlen a különféle folyamatok mérése és megfigyelése, amit szintén csak elektronikus műszerekkel lehet végezni.
Ezenkívül néhány madárfaj magasabb szintű albinizmust mutat, és számos élettani, valamint genetikai változáson ment keresztül. A Párizsi Egyetem egyik tanulmányában az olvasható, hogy a kizárási zónában jelen lévő állatok nem közvetlenül a sugárzási toxicitás miatt halnak meg, hanem a rossz életminőség miatt kialakuló szürkehályog és a daganatok által. Vajon a nagytestű emlősök populációi egészséges egyénekből állnak? Mennyi az esélye, hogy Csernobilban megismétlődjön a nukleáris katasztrófa?. Netán betegek és rosszul fejlődtek, vagy a sugárzás más formában befolyásolta a jóllétüket? – nyilatkozta Anders Møller, egyetemi ökológus a Wirednek. Ez nem vizsgált, és a legnagyobb kérdőjelek arra a területre tehetők, amely a kizárási zóna fölött van. A tudósok véleménye megoszlik abban, hogy a csernobili sugárzás hatásai tartósak lesznek-e. Harminc év nem elég hosszú ahhoz, hogy a biológusok, és megfigyelők hosszú távú következtetéseket tudjanak levonni a katasztrófa utáni körülményekről. Az egyik elmélet szerint a térség biológiai sokféleségben elért sikere annak tudható be, hogy a vadon élő állatok jobban ellenállnak a sugárzásnak, mint korábban azt gondoltak.
A vadvilág mellett az ember is vissza akar szivárogni Pripjatyba. Ezt kiválóan mutatja az a 2018-as adat, amely szerint egyetlen év leforgása alatt 70 ezer turista fordult meg a halott városban. Nemrégiben újabb erőműveket építettek Csernobilben, igaz, ezek már megújuló erőforrásokra támaszkodnak. A tervek között szerepel még az erdőterületek bővítése is.
A Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézetének munkatársai szerint bár lehetséges egy újabb rektorbaleset a jövőben, a neutronszám emelkedése lassú folyamat, így a szakembereknek a probléma orvosolására még több évük lehet. Céljuk kideríteni azt, hogy a reakciók maguktól csillapodnak-e, vagy indokolt a beavatkozás. A megélénkült hasadási reakciók mellett a kutatóknak más problémával is szembe kell nézniük: az intenzív sugárzás és a magas páratartalom által ostromolt kórium elemek is szétesőben vannak, ha pedig a folyamat bekövetkezik, még több radioaktív por fog termelődni a kettős szarkofágon belül, így megnehezítve az - egyébként régóta tervezett - erőmű elbontását. Csernobili atomerőmű katasztrófa. Csernobil atomerőmű urán katasztrófa hasadási reakció
Mivel a víz lelassítja a neutronokat, megnő az ütközés, ezzel pedig a maghasadás esélye. A 2016-ban épített új szarkofág ezt volt hivatott megelőzni, ami eddig működött is, ám most kiugróan magas neutronszintet mértek a kutatók a 305/2-es alagsori teremből. [ Mi zajlik most Csernobilban? Nem jó, de nem is tragikus – Aszódi Attila elemzése] A kutatók szerint a jelenség aggasztó, és szorosan figyelemmel kell kísérni, ugyanakkor nem valószínű, hogy egy újabb katasztrófa következik be. Csernobil atomerőmű katasztrófa védelem. A szakemberek már dolgoznak a probléma orvoslásán: az egyik terv az, hogy a megszilárdult anyagba lyukat fúrnak, majd bór rudakat helyeznek bele, hogy ezzel csökkentsék a szabadon mozgó neutronok számát. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.