Indítsuk el a dagasztóprogramot, majd dagasszuk meg a tésztát. Lágyabb tésztát fogunk kapni. A megdagasztott tésztát tegyük át egy alaposan kilisztezett kelesztőtálba, majd langyos helyen, kb. egy óra alatt kelesszük duplájára a tésztát. A megkelt tésztát borítsuk ki egy lisztezett felületre, majd nyújtsuk ki ujjnyi vastagra, és ízlés szerinti méretűre szaggassuk ki. Habkönnyű szalagos fan page Habkönnyű szalagos fánk - süsd meg, és mentsd el ezt a receptet! | Recept, Ételreceptek, Sütireceptek Fánk Minden nap főzök, és mivel mindenevő a családom, így a tányérunkra kerül húsos étel, de a vegetáriánus fogások sem állnak messze tőlünk. A hagyományos magyaros ételek mellett szívesen próbálok ki számomra új, esetenként egy-egy különleges receptet is. Nagy szenvedélyem a sütés, mivel imádom a süteményeket. Legyen az kelt tészta, egy egyszerű sütemény, vagy netán krémes-habos torta…… Korábbi receptjeimet megtaláljátok a blogomban! Vízkereszttől (január 6-tól) kezdetét veszi a farsangi időszak, és ilyenkor elmaradhatatlan, és szinte kötelező fánkot sütni.
Karácsonyhoz közeledvén pedig megtudtuk, hogy készül a kelt tészta, belőle pedig az adventi fonott kalács, de Ildikó megmutatta a legfinomabb gesztenyés bejgli és a mézes krémes receptjét is. Most pedig elérkeztünk az új évhez, és a következő leckéhez. Itt a farsang, ilyenkor pedig elengedhetetlen, hogy megtanuljunk szalagos fánkot sütni. Ildikó egy csokis, vaníliás és lekváros töltelékkel töltött habkönnyű szalagos fánkot sütött, mutatjuk is, hogyan. Tippek a fánksütéshez: 1. A szalagos fánk titka, hogy nagyon alaposan ki kell dolgozni a tésztát, hogy laza és foszlós legyen, különben sűrű lesz és nem alakul ki a szalag, mert a sok vaj lehúzza. 2. A só és az élesztő soha nem találkozhat közvetlenül, így a sót mindenképp keverjük el alaposan a lisztben, mielőtt hozzáadjuk a felfutott élesztőt. 3. A tésztát addig dagasszuk, amíg elválik a tál falától. 4. Kelesztés előtt olajozzuk be a tészta felületét, nehogy kiszáradjon, majd egy tiszta konyharuhával takarjuk le, és langyos helyen 1 óra alatt kelesszük a duplájára.
Hogy készítsek szalagos fánkot farsangra? Mitől lesz magas és szellős a piskóta vagy omlós a linzertészta? Hogy készül az égetett tészta vagy a fonott kalács? Most új, Sütisuli néven indított videósorozatunkban minden sütéssel kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz. Farkasinszki Ildikó, süticoach, a Grill-ázs Sütisuli alapítója megmutatja a desszertkészítés csínját-bínját egészen az alapoktól kezdve, tartsatok velünk! Új sorozatot indítunk Sütisuli néven, hogy a segítségetekre legyünk a desszertkészítésben. Farkasinszki Ildikó, süticoach, a Grill-ázs Sütisuli alapítója vezet be benneteket a süteménykészítés rejtelmeibe. Olyan alaptechnikákat tanulhattok meg, melyek segítségével magabiztosan álltok majd neki bármilyen desszert elkészítésének, legyen az egy születésnapi torta, egy töltött kalács vagy egy profiterol. Az első részben a tökéletes piskóta elkészítését ismerhettétek meg, a második részben pedig a klasszikus, omlós linzertészta titkát árulta el Ildikó. Majd a házi leveles tészta, az égetett tészta és a macaronkészítés volt porondon.
A szalagos fánk örök kedvencem, melyet még az anyukámtól tanultam. Ő is szívesen sütötte farsang táján. Hozzávalók: (25-30 db fánkhoz) 50 dkg liszt 2, 5 dkg élesztő 5 dkg porcukor 5 dkg margarin 2 tojássárgája 1/2 dl rum csipet só 3 dl tej olaj a sütéshez Elkészítés: Én kenyérsütőgépben dagasztom meg a tésztát, de ezt megtehetjük kézzel is. Az élesztőt futtassuk fel egy kevés langyos, cukros tejben. A tojások sárgáját keverjük habosra a porcukorral, az olvasztott margarinnal, és a rummal. Ezután keverjük hozzá a maradék langyos tejet is, majd öntsük bele a kenyérsütőgép üstjébe. Ezután öntsük hozzá a felfuttatott élesztőt, majd kanalazzuk rá a sóval összekevert lisztet. Indítsuk el a dagasztó programot, majd dagasszuk meg a tésztát. (egy lágyabb tésztát fogunk kapni) A megdagasztott tésztát tegyük át egy alaposan kilisztezett kelesztőtálba, majd langyos helyen, kb. egy óra alatt kelesszük duplájára a tésztát. A megkelt tésztát borítsuk ki egy lisztezett felületre, majd nyújtsuk ki ujjnyi vastagra és ízlés szerinti méretűre szaggassuk ki.
Egy serpenyőbe öntsünk bőséges mennyiségű olajat, majd melegítsünk fel. Egy csipet tésztával ellenőrizzük, hogy elég forró-e már az olaj. (akkor jó, ha rögtön elkezd sülni) A fánkokat a felső felükkel lefelé helyezzük bele a középforró olajba, majd egy fedővel fedjük le a serpenyő tetejét. Közepes hőfokon süssük 1-2 percig, majd fordítsuk át a fánkokat, és süssük a másik felét is szép pirosra. (átfordítás után, már nem kel lefedni a serpenyő tetejét!!!!!!! ) A megsült fánkokat szedjük ki papírtörlőre, hogy a felesleges olajat felszívja. Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, majd lekvárral kínáljuk. HA TETSZETT A CIKK KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG ISMERŐSEIDDEL! LEGNÉPSZERŰBB BEJEGYZÉSEK
Ezután takarjuk le egy konyharuhával, majd kelesszük még 30 percig. Egy serpenyőbe öntsünk bőséges mennyiségű olajat, majd melegítsünk fel. Egy csipet tésztával ellenőrizzük, hogy elég forró-e már az olaj. (akkor jó, ha rögtön elkezd sülni) A fánkokat a felső felükkel lefelé helyezzük bele a középforró olajba, majd egy fedővel fedjük le a serpenyő tetejét. Közepes hőfokon süssük 1-2 percig, majd fordítsuk át a fánkokat, és süssük a másik felét is szép pirosra. (átfordítás után, már nem kel lefedni a serpenyő tetejét!!!!!!! ) A megsült fánkokat szedjük ki papírtörlőre, hogy a felesleges olajat felszívja. Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, majd lekvárral kínáljuk. Én saját készítésű házi sárgabaracklekvárral kínáltam.
A tojássárgákat, porcukrot, maradék tejet, sót és rumot belekeverjük, majd hozzáadjuk a lágy margarint, és fakanállal jól összedolgozzuk. Letakarva kb. 30 perc alatt duplájára kelesztjük. Ha megkelt, újra átgyúrjuk (lágy, pizzatészta-szerű állaga lesz), és egy lisztezett deszkán kihúzkodjuk kb. ujjnyi vastagra. Nagy pogácsaszaggatóval (vagy egy pohárral) kiszaggatjuk, egy lisztezett tálcára tesszük a korongokat, és olajjal vékonyan megkenjük, hogy ne száradjanak ki. 15-20 perc alatt a duplájára kelesztjük a fánkokat.
Bemutatom, hogy milyen növényekből milyen sövényt célszerű nevelni. A közélet iránt érdeklődő ember agyában kellemetlen emlékeket ébreszt a "fal" szó. A legtöbben ennek hallatán egy szilárd építményre gondolnak, amely áthatolhatatlanul elválasztja a fal két oldalán fekvő területet és az embereket egymástól. "Csak a falig lehet elmenni" - mondták és hallottuk. A sokat emlegetett berlini-fal leomlott, de sajnos máshol új falak emelkednek, amelyek elszigetelik egymástól a családok tagjait, a barátokat, a társadalmakat és az üzletfeleket. A kert zöld falai - a sövények - szelíd és praktikus célokat szolgálnak: tereket választanak el ugyan egymástól, de nem akadályozzák meg az átjárást, a kapcsolatot, sőt szép, látványos és hasznos elemei is a kertünknek. Milyen sövényt telepítsek?. Ha nem lennének, hiányozna a kertünkből egy, vagy több, jól gondozott sövény. A sövény gondos növesztése Az élősövény "nyersanyaga" a fásszárú növények csemetéje, amelyeket az ősszel előkészített árokba, ú. n. hármas kötésben ajánlatos elültetni egymástól 30-40 cm távolságra, korán tavasszal, közvetlenül a fagyok elmúlta után.
Málnafajták: egyszer és kétszertermők A málnafajták bő választékot kínálnak az új telepítést tervezőknek. Hazai fajtánk, a Nagymarosi nem terem ugyan sokat, de gyümölcse igen jó ízű, illatos, málnaszörp házi készítésére különösen alkalmas. Ezek a növények téli takarást csak kevésbé biztosítanak számodra. A tujasövény nagyjából olyan berendezési tárgy a magyar kertekben, mint a hűtő a konyhában. Nem véletlenül olyan népszerű: a többi növényhez képest viszonylag keskeny helyre van szüksége, egészséges állapotában teljesen átláthatatlan, magasra nő, és évtizedek óta tartó tömegtermelésének köszönhetően a legolcsóbb az örökzöldek közül. Egy kert tervezése során viszont ma már nem elég ezeket az érveket figyelembe venni. A klíma változása – ami nálunk egyre szélsőségesebb időjárási eseményeket okoz – erősen pusztítja ezeket az örökzöldeket, amik már évtizedekkel ezelőtti elterjedésükkor sem voltak igazán ideálisak a magyarországi klímára, nemhogy most. Minden sövény ősanyja: a smaragdtuja. Szépen néz ki, de jaj neked, ha egy is kipusztul közülük – sosem fogod tudni pótolni úgy, hogy újra egyöntetű képet adjon – ami a tujasor lényege Egyik korábbi cikkünkben egy ilyen nyugati tujából álló sövényt nyírtunk meg, ahol szóba került, miért nem ideális mindig csak tujában gondolkodni (Száradás, gombásodás… Olvasd el a cikket!
Viszont azzal vigasztalt szakember, hogy az első egy métert kell csak valahogy kibírni, utána már nő rendesen... Meglátjuk. Előzmény: ZsuR (1720) 2009. 13 1724 Csapadekos... most. Paras es meleg: julius-augusztus... Talan iden eloszor nem volt tobb 100F fokon felul a homerseklet - tavaly es elotte sokszor eleg hosszan. De teny, a tiszafak szepen nonek, es mondhatom 15 ev utan, hogy nincs veluk gond, sot... egyedul itt vagom vissza oket, mert elfoglalnak a jardat. Megeri foglalkozni vele, strapabiro, es takar, hangot szigetel... Előzmény: wieder (1721) TTNora 1723 Erről a csodasövényről azt írják, hogy addig nő, amíg locsolják, ha nem, akkor nagyon lelassul. Általában elmondható, hogy talaja válogatja, mi nő gyorsan... nálunk árnyék nincs, csak kő, pala és napsütés. Előzmény: wieder (1722) 1722 Jó, igen egyet beszélünk vannak növények amik lassabban, míg mások gyorsabban nőnek. Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy sövényt általában több évtizedre ültetünk, az elérendő magasság 1-4 év alatt megvan, utána jön a probléma, hogy már megint úgy néz ki mint egy dszungel.