Az Ön Internet Explorer verziója elavult. Nyiregyhazi muveszeti szakgimnazium. Kérjük, frissítse böngészőjét! Gyorskeresés Közfeladatot ellátó szervek Összetett keresés Leggyakrabban keresett szavak Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium és Technikum Rekordok Központi cím: 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1-3. Levelezési cím: Nyíregyháza, Búza utca 1-3. Központi telefonszám: 42/512-330 Központi webcím: Központi email cím: Intézményvezető neve: Pécsi Beáta Ágnes Intézmény besorolása: Közfeladatot ellátó egyéb szerv Adatgazda Település Kistérség Megye Régió
17-19, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Városmajor U. 4., Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400
A két fogalom sajátosságai nem kapcsolódnak egymáshoz automatikusan, sőt, a gyakorlatban ritkán jellemzi egy munkavállaló munkáját mindkét kategória. Készenléti jellegű munkakörről akkor beszélhetünk, ha az adott munkakört ellátó munkavállaló feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy akkor, ha a munkavégzés – különösen, de nem kizárólag a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Eszerint készenléti jellegű munkakör ellátásáról beszélhetünk pl. a portások, recepciósok, biztonsági őrök esetében. Amennyiben a munkavállaló által ellátott munkakör készenléti jellegű, a felek megállapodása alapján a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 12 órára emelhető. Ez lényeges előnyt jelenthet, hiszen ilyen tartalmú megállapodás esetén a munkavállalónak 12 órányi, hosszabb teljes napi munkaideje ellenében jár az alapbére, lényegében 12 órányi munkáért kaphat annyi díjazást, mint más 8 órányi munkavégzés fejében.
A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben - például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében? Részlet a válaszából: […].. szerint a készenléti jellegű munkakör egyik esete az, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére [Mt. 91. § a) pont]. Mivel... […] 3. cikk / 48 Készenléti jellegű munkakör - napi kilencórás részmunkaidőben Kérdés: Készenléti jellegű munkakör ben van-e mód napi 9 órás részmunkaidőben foglalkoztatni telepőrt, és a minimálbér, 161 000 Ft arányos részében, azaz 120 750 Ft alapbérben megállapodni? A munkaidőkeret 6 havi, és rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva úgy, hogy egy nap munkavégzést követően 2 nap pihenőnap következik.
Vajon létezik de facto juttatás? Más cégeknél is történt már ilyen, de mennyire kell felkészülnünk arra, hogy tendenciává válik a privát eszközök ilyen formában történő használata? Teljes cikk... Mennyi szünet jár 24 órás munkarendben? 4 éve Készenléti jellegű munkakörben dolgozom, 24/48-as munkarendben. A munka reggel 9-től másnap reggel 9-ig tart. Reggel 9-től éjfélig mindössze 20-30 perc szünettel aktív munkát végzünk, majd 2-3 óra szünet után (vagy annyi se) folytatjuk munkánkat. Az a kérdésem, hogy ez jogszerű-e? 24 órás szolgálatban maximum mennyi idő telhet aktív munkával, minimum mennyi pihenőidő jár? Teljes cikk... Kiírnak szabadságot, ha azért nem tudunk bemenni, mert nincs elé íróasztal 5 éve Egy teljesen abszurd példával írnám le a helyzetünket, de ránk nézve ez a valóság. Hétfőtől-péntekig napi 8 órában dolgozik valaki. Előre tudott, hogy minden hónapban lesznek napok, amikor nem mehet be dolgozni. Mondjuk a következő hónapban az első héten kedd és csütörtök, két hétre rá egy szerdai nap lesz az.
Olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül áll a munkáltató rendelkezésére, egy általa választott helyen. Például, a cég informatikusa a napi munkaideje teljesítése után hazamegy, azzal, hogy másnap reggel nyolc óráig készenlétet ad. Ez azt jelenti, hogy igény esetén a munkáltató ez alatt bármikor kötelezheti munkavégzésre, a munkavállaló pedig köteles munkára képes állapotban, haladéktalanul rendelkezésre állni. A készenlét idejére a munkavállalót alapbére 20%-a illeti meg, ha pedig tényleges munkavégzésre kerül sor, az munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az alapbérén túl 50% túlórapótlék is megilleti. Szó sincs arról, hogy készenlét csak készenléti jellegű munkakörben lenne elrendelhető. A törvény csupán annyit ír elő, hogy négy órát meghaladó tartamú készenlét csak bizonyos esetekben írható elő (ha ez társadalmi közszükséglet biztosítása miatt, baleset, veszély elhárítása érdekében vagy technológiai okokból szükséges), ez azonban nem függ a munkakör jellegétől.
Például, a készenléti jellegű munkakörben dolgozó és napi 12 órás munkaidőben megállapodó munkavállalót a minimálbér a napi 12 óra teljesítése esetén illeti meg [a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30. ) Korm. rendelet 2. § (4) bek. ]. A készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalóra további speciális szabályok vonatkoznak mind a jogszabályi rendelkezések szintjén, mind a bírói gyakorlatban. A munkaközi szünet a munkaidő része [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Fontos, hogy a munkaközi szünet ekkor is megszakítja a munkaidőt, tehát annak tartama alatt a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség nem terheli. A munkavállalóval köthető megállapodás akár napi 24, heti 72 órás hosszabb beosztás szerinti munkaidőre [Mt. 99. A napi 12 órás munkaidő tehát egyenlőtlenül is beosztható, az egy nap teljesítendő munkaidő – a felek megállapodása alapján – akár 24 óra is lehet. A munkáltató 6 hónap (26 hét) munkaidőkeretet (elszámolási időszakot) is meghatározhat [Mt.
2018. augusztus 31. péntek, 10:38 Sokan úgy gondolják, hogy a készenlét és a készenlét jellegű munkakör egy és ugyanazon dolog. Szeretnénk most rávilágítani a két jogintézmény közötti különbségre és tisztázni jelentésüket. Készenlét A készenlét, a munkavállaló munkaidőn túli rendelkezésre állást jelenti. Az különbözteti meg a készenlétet az ügyelettől, hogy készenlét esetében a munkavállaló az általa választott helyen tartózkodhat, ügyelet esetében pedig a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyét. Fontos azonban, hogy készenlét esetében is olyan helyen kell tartózkodnia a munkavállalónak, hogy ha a munkáltatónak szüksége van rá, akkor azonnal rendelkezésre kell állnia és munkavégzésre képes állapotban kell lennie. A készenlét szabályozásához hozzátartozik, hogy időtartamát, a munkavállaló részére legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre jelezni kell. Előre nem látható körülmény felmerülése esetén, ezt a munkáltató, a készenléti nap előtt 4 nappal még módosíthatja.
A készenlét lényege éppen az, hogy annak teljes időtartama alatt a munkavállalónak munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Mindezek alapján a Kúria kimondta, hogy a felperest munkavégzési kötelezettség terhelte a készenlét alatt, és nem álltak fenn olyan feltételek, amelyek az utasítás megtagadását eredményezhették volna, így az alperes jogszerűen szüntette meg a jogviszonyt. Az ismertetett döntés ( Kúria Mfv. I. 10. 530/2015. ) a Kúriai Döntések 2016/9. számában 249. szám alatt jelent meg. Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának szabályai Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba.