A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének esetköreit a Kjt. 25. § (2) bekezdése sorolja fel. A jogviszony megszüntetéséhez a felek közös akaratnyilatkozata, vagy valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata szükséges. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére csak a Kjt. § (2) bekezdésében felsorolt jogcímek valamelyike alapján kerülhet sor. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének leggyakoribb és legáltalánosabb módja a felmentés, amelynek szabályaival a 3. 2. 8. fejezet foglalkozik részletesen. A közös megegyezéssel történő megszüntetés tekintetében irányadónak tekinthető a korábbi Mt-vel kapcsolatban kialakult széleskörű bírói gyakorlat. Az áthelyezés, mint megszüntetési jogcím háromoldalú megállapodást jelent, a bírói gyakorlat szerint a felek egyetértő jognyilatkozata külön okiratba is belefoglalható. Említést kell tenni a Kjt. 26. § (4) bekezdése szerinti megszüntetési jogcímet illetően a fenntartót megillető jogosítvány feltételeiről, mely szerint a fenntartó az általa fenntartott, a Kjt.
chevron_right Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 2022. 03. 07., 09:47 0 Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni közalkalmazotti jogviszony szabályos megszüntetésével kapcsolatban. Az óvodai konyhán kisegítőnk megromlott egészségügyi állapota miatt a munkát nem tudja ellátni. Jelenleg (03. 07-étől) folyamatos keresőképtelen. Orvosa javaslatára elindította rokkantsági kérelmét. 2018. 02. 01-jétől közalkalmazotti jogviszonya van. Még nem tudjuk mikortól szeretné megszüntetni jogviszonyát. Az éves 25 nap szabadsága is bent van még. Szabályosan közös megegyezéssel vagy felmentéssel/felmentési idővel szüntessük meg a jogviszonyát, ha már lesz pontos dátumunk? Az utóbbi eljárásnál illetményének 1 havi összegére jogosult végkielégítés jogcímén. Válaszukat előre is köszönjük! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) 18. § (2) bekezdése szerint amennyiben a dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő napjától biztosítással járó jogviszonyban nem áll, jogosult az öregségi teljes nyugdíjra. A közalkalmazott jogviszonyának nyugdíjazás miatti megszüntetése közös megegyezéssel, lemondással, valamint felmentéssel lehetséges. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Felmentés esetén a közalkalmazottat a Kjt. 33. § alapján felmentési idő illeti meg, melynek legalább felére köteles a mu... A cikk olvasásához be kell jelentkeznie az oldalra Ha még nincs Saldo tagsága, nézze meg, hogyan válhat taggá, hogy olvashassa cikkeinket
Tájékoztató a Kúria Mfv. X. 10. 134/2020. számú határozatáról. A döntés elvi tartalma: nem minősül a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő szóbeli tájékoztatás az Mt. 15. § (1) bekezdésének megfelelő egyoldalú jognyilatkozatnak, ha az közvetlenül egy joghatályos munkáltatói intézkedésre vonatkozik. Ezért erre a szóbeli tájékoztatásra önálló igény megalapozottan nem alapítható. A felperes 2016. október 3-tól állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperes jogelődjével. Közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2017. február 1-jei hatállyal próbaidő hatálya alatt megszüntette. A felek 2017. február 13-án újabb közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek 4 hónap próbaidő kikötésével. 2017. április 25-én a felperes közvetlen felettese arról tájékoztatta a felperest, hogy jogviszonya várhatóan 2017. április 30-ával meg fog szűnni és kérte őt, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés érdekében keresse fel a Humánpolitikai Osztályt. A felperes ezt követően elhagyta munkavégzési helyét és a továbbiakban nem végzett munkát az alperesnél.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. október 21-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2172 […] lehet azonnali hatállyal is, de esetükben későbbi időpont meghatározása a megoldás. Az elmenni szándékozó pedagógussal állapodjanak meg egy előre várható olyan időpontban, amely mindkettőjüknek optimális. Ha a munkavállaló olyan időponthoz ragaszkodik, amely a munkáltató számára elfogadhatatlan, akkor a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetését nem írja alá. Általánosságban elmondható, hogy a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetése történhet az aláírás napján vagy egy előre meghatározott […]
chevron_right Telefonszámla könyvelése – közvetített szolgáltatás 2021. 09. 15., 15:30 0 Tisztelt Szakértő! A céghez beérkező telefonszámla könyvelésével kapcsolatosan szeretnék kérdezni. Társaságunk a beérkező telefonszámla (Áfa tv. mellékletében felsorolt SZJ számai vonatkozásában) az áfatartalom 30%-át nem vonja le, mivel a magáncélú használatot kiszámlázzuk, de az nem éri el a számla 30%-át. A magáncélú telefonhasználat nem tételes, hanem 20% átalány formájában került meghatározásra, melyet minden hónapban továbbszámláznunk a munkavállalók felé. A jelenlegi gyakorlat alapján a beérkező számla költségként kerül elszámolásra (T. 52*), azaz nem közvetített szolgáltatásként kezeljük a 20% részt, amit továbbszámlázunk majd. Oka: a számviteli törvény szerinti a közvetített szolgáltatás fogalmából ered és abból, hogy nem tételes továbbértékesítés (közvetítés), hanem%-os. Korábbi munkahelyemen fix összeg volt meghatározva vélelmezett magáncélú használatként és attól függetlenül, hogy elérte a 20%-ot vagy sem, közvetített szolgáltatásként kezeltük, amit a revízió sohasem kifogásolt.
Valamiért elterjedt a köztudatban, hogy a közvetített szolgáltatás egyenlő azzal, hogy azonos áfa. Az e körbe tartozó szolgáltatások áfája ugyanakkor teljes mértékben. Célunk, hogy óbudai irodánkból a könyvelés elvégzése mellett. A járulékos költségek alapját képező szolgáltatások jellemzője, hogy. Július 1-jétől azonban az adatszolgáltatást a kiállítást követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni, ha az áthárított áfa. Rezsiköltségek továbbszámlázása Alvállalkozó vagy közvetített szolgáltatás továbbszámlázása:. Szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos gazdasági események könyvelése. Mikor minősül egy általunk nyújtott szolgáltatás közvetítettnek? A helyi iparűzési adó alapját a közvetített szolgáltatások mellett az. Fel kell tüntetnem a számlán, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? A nyugta elszámolását a könyveléssel foglakozó szakemberek egy része. Eladott ( közvetített) szolgáltatások értéke.
Kérdés A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára? Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. február 20-án (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1103 […] ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a készletek között kell kimutatni - többek között - a közvetített szolgáltatásokat is (T 271 - K 4543). 78. §-ának (1) bekezdése szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (T 815 - K 271). A kérdésben leírt könyvelés mellett nem biztosított a számvitellel […]