Koszta József Múzeum - Szentes Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1. Telefonszám: (30) 605-4680 Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18 A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat. A"Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban. " című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait.
Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem várja a főként iskolás és óvodás korosztályból csoportjait. Itt vannak az irodák, részben a raktár, a restaurátor műhely és a készülő régészeti kiállítás. Szentes város évszázadai A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Az 1883-as megyeszékhellyé válás egyfajta aranykor beköszöntét jelenti a város életében. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket, egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg.
Irodalom - Lázár B. : Koszta József (kat. bev., Budapest, 1937) - Háy K. L. : Koszta József gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Budapest, 1948) - Végvári L. : Koszta József emlékkiállítás (kat., bev. tan., Szentes, 1950) - Bényi L. : Koszta József, Budapest, 1959 (irodalommal) - Aradi N. : Koszta József, Budapest, 1965 - Egri M. : Koszta József, Budapest, 1989 - Bényi L. : Koszta József, Szentes, é. n.
A szövetek lebomlása során több mint négyszázféle különböző gáz, és más anyag szabadul fel: például a hűtőszekrények működéséhez is használatos freon; a gázolaj fő alkotója, a benzol; a kellemetlen, záptojásszagú kén; továbbá tetraklór-metán, amit tűzoltásra használtak régebben (amíg fel nem fedezték, hogy rendkívül mérgező). Ebben az állapotban a testből már nagyon kevés hús marad, de ezt is elfogyasztják a földben élő férgek, ízeltlábúak. Ők csak a csontokat hagyják meg. Bizonyos idő elteltével azonban a csontokban levő fehérjék is lebomlanak, és csak a váz egyik fő anyaga, a hidroxiapatit marad meg, ami hamarosan porrá válik. Ebben a porban azonban még mindig vannak az élethez fontos anyagok, amelyek a talaj tápanyagtartalmát növelik. Tudjuk, mi történik a testtel, ha meghalunk Világnézeti kérdés, hogy van-e valamiféle élet a halál után, ebben nem is szeretnénk állást foglalni. Arról viszont elég kiterjedt tudományos ismereteink vannak, hogy mi történik a testünkkel, miután meghalunk.
A negyedik a lehangoltság és beletörődés szakasza: a betegnek nyomott a hangulata, és minden reményt keltő mondatot kétkedve fogad. Rendszerint ekkor már feladja a harcot, és várja a megváltó halált. De vajon mi történik a halál bekövetkezte után? Az élet átértékelése A régi kultúrákban a lélek létezésébe és halhatatlanságába vetett hit alapigazságnak számított, ám az idő múlásával ez az ősi bölcsesség elveszett. Amikor a 19. század második felétől a tudomány került előtérbe, sokan elvetettek minden egyéb elgondolásra alapozott tudást, ismeretet vagy bölcsességet. Mivel a nyugati tudományt alapvetően a materialista dogma uralja, a lélek pedig nem mérhető és egyenletekkel le nem írható, így elvárt lett tagadni a lélek létezését. Bár tudománytörténeti szemszögből igen érdekesek Duncan MacDougall amerikai orvos 1907-ben történt mérései, mely során megállapította, hogy az ember 21 grammot veszít súlyából halála után - így tehát a lélek létezik, mérhető, súlya pedig 21 gramm -, megállapítása mégis vitatható, tudományos szempontból pedig nem állja meg a helyét.
3. Eltűnnek a ráncok A halálunk után a ráncok valósággal kisimulnak, mivel az arcizmaink teljesen ellazulnak. hűl a test A halál beállta után a testhőmérséklet óránként 1, 6 fokkal csökken, míg teljesen kihűl. zgás A halál után az izmok elernyednek, és még egyet-egyet mozognak, ami kívülről szemlélve rángatózásnak, mozgásnak tűnhet.