Egy bolond száz bajt csinál by Jenő Rejtő Open Preview See a Problem? We'd love your help. Let us know what's wrong with this preview of Egy bolond száz bajt csinál by Jenő Rejtő. Thanks for telling us about the problem. Be the first to ask a question about Egy bolond száz bajt csinál · 143 ratings 5 reviews Start your review of Egy bolond száz bajt csinál Sep 17, 2013 Andi rated it it was ok Életem első Rejtő kö nehezen indult, mert stílusa nem igen jön be nálam, viszont ezen túltéve magam a történetre koncentrálva egész jó kis krimi sült ki belőssé kusza, erőltetett jópofáskodása zavarólag hat számomra. Apr 28, 2021 Roberto liked it Kellemesen szórakoztató, viszonylag rövid, és fordulatos történet Rejtőtől. Van itt, kérem, bolond, és bolondok háza, igazi elmabajos, és aki megjátssza. Szerepet kapnak főurak és hagyományaik, van lopás és haláleset. Szóval, minden együtt egy remek sztorihoz! Fordulatos könyv, nem várt végkifejlettel, olyan igazi angol-humorral van megspékelve. Még nem adom fel a reményt, hogy találjak még egy olyan jó Rejtő könyvet, mint a Piszkos Fred, a kapitány.
A beteg abszolút normálisnak látszik, csak épp teljesen megbízhatatlan, különösen, ha a rögeszméjéről van szó. A gond nem csak erkölcsi, hanem az, hogy eltűnt a józan ész. Tanulságos ezeket a sorokat ma olvasni. Rejtő, a próféta. Egy bolond tényleg száz bajt csinál. Vagy többet. Minisztert és elnököt. Olvassunk több Rejtőt!
Mi a furcsa abban, ha egy ifjú lord feleségül akar venni egy roppant bájos és nagyreményű művésznőt? Az ötlet nem nyeri meg a hagyománytisztelő rokonok tetszését, s rövid úton a bolondokházába csukatják a heves vérű örököst. Hősünk meglepő nyugalommal veszi tudomásul az eseményeket, s elhatározza, hogy egy bolond száz bajt csinál. Terve meg is valósul, bár nem egészen úgy, mint ő gondolta, mert titokzatos bűnügyek is keverednek a történetbe; végül természetesen minden megoldódik, s még az oly féltve őrzött hagyományokon sem esik – látszatra – semmi csorba.
Rejtő Jenő egy pesti zsidó polgárcsalád harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. Tanulmányait a Kertész utcai Polgári Fiúiskolában kezdte meg, majd egy kereskedelmi iskolába került, innen azonban később kicsapták, mert bántalmazta egyik tanárát. Rejtő gyermekkorában a véznább fiúk közé tartozott, idővel azonban nagydarab, robusztus fiatalemberré cseperedett, és komoly érdeklődést mutatott a boksz iránt. Az író tanulóévei alatt jó barátságba került Rózsa Jenő ökölvívóval, és egyszerre három bokszegyesületet is látogatott, egy edzésen azonban Székely József edző véletlenül eltörte az orrnyergét, ezért kénytelen volt otthagyni a ringet. A fiatalember 19 esztendősen úgy döntött, színésznek áll, Rákosi Szidi tanodájában azonban nem sikerült kitörnie az átlagos növendékek közül, később pedig a kritikusok sem becsülték őt túl sokra. Rejtőt eleve bosszantotta az a tény, hogy az újságok csupán "jónak" találták alakításait, miután azonban egy előadáson elejtette Törzs Jenőt, távozni kényszerült a Király Színház társulatától.
A tenger ajándéka - a Rubens és Van Dyck kiállítás kurátora mesél A TENGER AJÁNDÉKA - Online tárlatvezetés Tátrai Júliával, a Rubens és Van Dyck kiállítás kurátorával Ez a két festő együttműködésével készült monumentális mestermű Eddy de Jongh holland művészettörténész szerint több, mint "mitikus tengeri lények bizarr vízi balettje a tenger amolyan tuttifruttijával mint ráadásnak szánt attrakcióval". Alkotók: Jacob Jordaens (1593 – 1678) & Frans Snijders (1579 – 1657) A TENGER AJÁNDÉKA 1640–1650 körül, Olaj, vászon; 269 × 377 cm Vaduz–Vienna, LIECHTENSTEIN. The Princely Collections (tartós letétként magángyűjteményből) További videók Kapcsolódó cikkek
Fotó: MTI/Mónus Márton A nagyszabású tárlat a Szépművészeti jelentős művészettörténeti korszakokat megismertető sorozatának ötödik állomása, a holland "arany évszázad" mestereit, Rembrandtot, Vermeert és Van Halst bemutató, negyedmillió látogatót vonzó kiállítás után – közölte a hétfői sajtóbemutatón a múzeum főigazgatója. Baán László hozzátette, ezúttal a 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja európai rangú kiállítás a Szépművészetiben. Peter Paul Rubens mintegy harminc és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása – köztük a múzeum friss szerzeménye, Stuart Mária Henrietta portréja – mellett további csaknem félszáz flamand mester képeivel találkozhat a látogató. A tárlat alapja a Szépművészeti saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ negyven nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak, a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig csaknem húsz remekművel járult hozzá a kiállításhoz – számolt be a főigazgató. Mint kiemelte, az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kapott: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást.
Súlyos betegségekhez vezet, hogy túl kevés rostot fogyasztunk Idén öt koncerttel várja a közönséget a Müpa nyárvégi jazzfesztiválja - 2022. augusztus 26-28. Idén is megidézik a gyulai vár ostromát, 2022. július 29 - 31. › ‹ Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum 2019. október végén megnyílt nagyszabású kiállítása. A múzeum közleménye szerint a csaknem 120 művet bemutató tárlatra, amelynek biztosítási összértéke 345 millió euró, mintegy negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A kiállítás legfőbb célkitűzése az, hogy a kölcsönzött és a saját művek révén bemutassa Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is. Tátrai Júlia kiemelte: a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a 2020. február 16-ig látogatható kiállításban.
Friss, 200 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas melléklettel egészítettük ki, amelyben 33 kihagyhatatlan hazai élményt ajánlunk a nyárra. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
A 16. század végétől a 18. század közepéig terjedő időszakban egyszerre van jelen a nagyszabású építés és a dühödt rombolás. A kor vallás- és polgárháborúinak sok millió ember esett áldozatul, másfelől az időszak számtalan géniuszt és remekművet adott az emberiségnek, köztük az új kiállításon megismerhető alkotókat és alkotásokat is - mondta. Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: a kiállítás egyik nem titkolt célja rácáfolni az évszázados sztereotípiákra - hiszen a közvélekedés Rubenst szinte kizárólag testes női aktok festőjeként tartja számon -, és minél árnyaltabban bemutatni a festő életművét, amely alapjaiban határozta meg a korabeli Európa teljes művészetét. A tárlat február 16-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.