Többek között számos nagyszabású film rendezője: Körhinta, A Pál utcai fiúk, Húsz óra stb. ) Bacsó Péter A tanú című filmjében főszereplő volt. Gyuricza szerepét Őze Lajos játszotta, aki a 20. század magyar filmjeinek legkiemelkedőbb alakja. 1935. április 27-én született Szentesen és Budapesten hunyt el 1984. október 21-én. Béla szerepét Bencze Ferenc alakította, aki Nagyváradon 1924. október 4-én született és Budapesten 1990. szeptember 7-én hunyt el 65 évesen. Balázs Béla-díjas magyar színész. Király szerepét Márkus László formálja meg, aki Budapesten 1927. június 10-én született és Budapesten 1985. december 3-án halt meg. Kossuth díjas és háromszoros Jászai Mari díjas színművész. Kovács az asztalos szerepét Horváth Sándor 1932. február 16-án született Jászai Mari-díjas színész formálja meg. Az ötödik pecsét című film mondanivalója nagyon egyszerű. Felkelti az néző figyelmét, hogy adott esetben ő kit választana Gyugyut vagy Timoteusz Kakatitit? Az audio-vizuális effektusok, a hátterek, mind-mind növelik a film érdekességét.
A befejezetlen mondat című Déry Tibor-regényből készült 141 perc A befejezetlen mondatból (1975) tulajdonképpen Karl Marx politikafilozófiájának példafilmje a munkások kizsákmányolásáról, míg a Kaffka Margit regényét feldolgozó Hangyaboly (1971) és Az ötödik pecsét az iróniát sem mellőző parabolák általában a diktatúrákról, s azon belül annak kádári puha változatáról. Az ötödik pecsét akár Fábri Zoltán utolsó műve is lehetne, mert tulajdonképpen az életmű fontosabb témáit és formai megoldásait összegzi. Fábri már 1963-ban szerette volna megfilmesíteni Sánta Ferenc azonos című regényét, azonban erre nem kerülhetett sor, mert a hatalomnak nem tetszett a történet keserű iróniája. Helyette a másik Sánta-műből, a Húsz órá ból készült 1965-ben adaptáció, Az ötödik pecsét terve a hetvenes évek közepéig pihent. Az 1976-os film a Hangyaboly hoz és a 141 perc hez hasonlóan nem tipikus Fábri-hősöket (parasztok, munkások), hanem középosztálybeli polgárokat (Béla, a kocsmáros; Király, a könyvügynök; Kovács, az asztalos és Gyurica, az óramester) vonultat fel, amely lehetővé teszi, hogy a cselekménybeli kis fogadóban összegyűlt férfiak az 1944-es nyilasuralom alatt különösen veszélyes politikafilozófiai témákról vitatkozzanak.
(1969) vagy a Hannibál tanár úr. Egy emlékezetes jelenet Az ötödik pecsétet Őze Lajos és Latinovits Zoltán alakítása is halhatatlanná tette. Latinovits a civilruhás nyilastiszt szerepében magyarázza el, hogy nem az ellenállók jelentik az igazi ellenséget, hanem a békés polgárok, akiknek nem tetszik a hatalom. Őket kell megtörniük: nem kínzással, fizikai bántalmazással, hanem úgy, hogy kompromittálják őket, és így megutáltatják velük önmagukat. A hetvenes években könnyű volt a fasizmusról szóló példázatot a kommunizmusra is vonatkoztatni, amely besúgórendszer kiépítésével tartotta függésben állampolgárait. Ezt is nézd meg! Beszélgetés Barabás Klára filmesztétával és Sándor Tibor történésszel: Olvass tovább! Halász László: Egy magyar játékfilm hatásvizsgálata Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Filmkultúra, 1977/4, 49-56. Hernádi Miklós: Nagyobb-e a feladat az embernél? Beszélgetés Az ötödik pecsét c. filmről, Filmkultúra, 1976/5, 41-51. Almási Miklós: A hűség csapdájában Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Filmkultúra, 1976/4, 13-19.
A tanár úr kivégeztetné a rendszert szidó polgárokat, míg Latinovits karaktere szerint éppen azt kell elérni, hogy az emberek engedelmes alattvalókká váljanak, és ne is gondoljanak a lázadásra. Béla, Király és Kovács nem hajlandók a hatalom játékszabályai szerint játszani, ezért mártírként elbuknak, míg Gyurica feláldozza emberi méltóságát csak azért, amit még barátai sem tudnak, hogy folytathassa a zsidó gyerekek megmentését. Így Fábri műve nem válaszokkal, hanem egy fontos kérdéssel ér véget, amelyet a példázat kapcsán Gyurica úr is sugallt az asztaltársaságnak: az embernek érdemes-e a rendszer kétszínű cinkosává válnia annak érdekében, hogy maga és mások számára is pozitív eredményeket produkáljon? A Kádár-korszakban sok kiváló, nemzetközileg elismert magyar rendezőnek is szembesülnie kellett ezzel a fájdalmas kérdéssel. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Valójában a holdfogyatkozások során megfigyelték, hogy a Holdat tökéletlenül elzárta a Föld árnyéka. Az árnyék nagyjából a Hold szélességének 2, 5-szerese volt. De vajon nagy, távoli Hold vagy kicsi, közeli Hold? Ezt lehetetlen volna eldönteni, ha nem véletlenül következik be. A Hold maga egy méret és távolság, amely elzárja a Napot. A strandlabdához és a fillérhez hasonlóan saját árnyékot hoz létre, és ez az árnyék véget ér Föld. Ennél is fontosabb, hogy ez az árnyék ugyanabban a szögben végződik, mint a Föld árnyéka, így ugyanazon háromszög különböző méretű változatai lesznek. A háromszögek így működnek. A legnagyobb egy Föld átmérőjű szélességű az alján (8000 mérföld) és 108 Föld átmérője magas (864 000 mérföld). Hold föld távolsága. A legkisebb egy hold átmérőjű és egy hold magasan kering. A közepes méretű 2, 5 hold átmérőjű, és mivel a háromszögek arányosak, 2, 5 hold magas. egyet a kicsi felé, és 3, 5 hold kering, ami a legnagyobb háromszög magassága. Be más szóval, a Hold távolsága 864 000, elosztva 3, 5-vel, vagyis 247 000 mérföld körül.
Fütyülök rá. Nincs érkezésem tüntetni, mert meleg van és lusta vagyok és a csípőm is fáj. Demokrácia van, Ön tüntetést szervez és odamegy, én meg nem (hacsak Ön vagy más meg nem győz). Ez még nem cinizmus, csupán szabadság. Azt Ön persze joggal várja el, hogy ha írok, akkor figyelmes legyek a dolgot illetően, a dolog egészét illetően. Ebben most nem vagyok egészen makulátlan, a hazai tüntetőkre (tehát konkrétan például Önre) és szempontjaikra nem gondoltam (a már említett oknál, szempontnál fogva). Az is igaz, hogy fejétől bűzlik a hal, s főleg egy ilyen tekintélyelvű országban fontos, hogy mit tesz az ún. elit. (Egyébként voltak, akik háborúügyben határozottan állást foglaltak. ) Viszont az említettem társadalmi passzivitás azt hiszem mégiscsak ténykérdés. A Hold és a Föld közötti távolság | ÉLET ÉS IRODALOM. (A Fidesz változtatott ezen valamit, az más kérdés, hogy - de tényleg más kérdés. ) És ez a diktatúrás történelmi tapasztalatból ered, ahogy, már bocsánat, megírtam. A diktatúrás tapasztalatból adódó reflexeken valóban jó volna túlkerülni, minthogy már nincs diktatúra.
A Hold a Földhöz legközelebbi égitest, és nem csak egy szépen fénylő gömb az égen - ami ugye nemrég még a szokottnál is fényesebb volt, vö. szuperhold -, hanem sokkal több annál. Itt van 10 menő, sőt néhány meglepő tény a Holdunkról. 10. A Hold eredete A jelenlegi ismereteink alapján a Hold meglehetősen erőszakos események szülötte volt. A Naprendszer hajnalán, 4, 5 milliárd éve, egy marsnyi méretű égitest csapódott az ősi Földnek, a kiszakadó törmelékből pedig létrejött a Hold. Dana Berry/ Robin Canup, SWRI 9. Rögzülve Talán az egyik legmenőbb tulajdonsága, hogy mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Tekintve, hogy a Föld és a Hold is kering és forog is, hogy lehetséges ez? Hold fold távolság . Réges-régen a Hold is gyorsabban forgott, de a Föld árapályereje egyre jobban lassította. Amikor már olyan hosszú ideig tartott egyszer körbefordulni a Holdnak, mint megkerülni a Földet, ez a helyzet stabilizálódott, a Hold kötött keringésbe záródott. Rengeteg másik hold is így kering a többi bolygó körül. De mi a helyzet akkor a fázisokkal?