Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak - adta hírül a Duna House az Eurostat adataira hivatkozva szerda délben, az MTI-nek eljuttatott közleményében. Az összesítés szerint 2015 óta 208 százalékkal nőttek a lakásárak Magyarországon, de ezzel együtt a magyar ingatlanok árszintje Európában továbbra is a középmezőny alsó régiójában mozog. Annyiban Magyarország nem lóg ki a sorból, hogy a volt szocialista országokban - Románia kivételével - mindenhol a 138, 8 százalékos uniós átlag feletti volt a lakások drágulása az elmúlt hat évben. Az albérletekért átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. Horvátországban, Észtországban és Szerbiában nagyjából a magyarországihoz hasonló áron lehet lakást venni. Az olyan államok fővárosai olcsóbbak csak ennél, mint Románia vagy Görögország. A Duna House elemzése szerint a közeljövőben is folytatódhat az áremelkedés; a lakáspiac keresletére a legnagyobb bizonytalanságot jelenleg az energiaárak tartós emelkedése jelenti.
lakásárak;hitelkamatok;drágulás;Duna House;lakásvásárlás;átlagbér;mediánbér; 2022-05-30 10:48:00 Egy kétkeresős család, 20 évre, babaváró hitellel is eladósodva, Budán egy 53 négyzetméteres tégla-, Pest külső kerületeiben pedig egy 74 négyzetméteres panelt vehet legfeljebb. Hiába nőnek ütemesen a fizetések, a lakások még gyorsabban drágulnak, ráadásul a hitelkamatok is egyre magasabbak. Így még hosszú évekre eladósodva is egyre kisebb otthont lehet megvásárolni a keresetből. A KSH szerint az idei első negyed évben a bruttó és a nettó átlagbér is 21 százalékkal nőtt. Ám ezt az adatot rendkívüli mértékben torzítja a februárban kiosztott hathavi fegyverpénz. A lakásárak ráadásul ezalatt országos átlagban 25, 3, vidéken pedig 28 százalékkal ugrottak meg a jegybank adatai alapján. A KSH úgy számolt: a bruttó átlagbér márciusban meghaladta a félmillió forintot, az adókedvezményekkel együtt pedig a nettó átlagbér 352 200 forintra jött ki. Ez az összeg az adósságfékszabályokat is figyelembe véve – a hitel törlesztőrészlete nem lehet magasabb a nettó jövedelem felénél –, 6 millió forint önerővel, a most átlagosan 6, 5 százalékos kamattal 24 millió forintos lakáshitel felvételét teszi lehetővé 20 évre.
2021. december 11. Az ősz végére normál szintre zárt vissza az ingatlanpiac. A Duna House becslése szerint 11 022 darab tranzakció realizálódott novemberben, amely a tavalyinál 3%-kal gyengébb, de a 2019-es adatnál 3, 9%-kal aktívabb adásvételi aktivitást mutat. Hasonló tendenciát mutat a Keresletindex is, ami jelenleg 76 ponton áll: a tavalyihoz hasonló, 2019-hez viszonyítva viszont magasabb szintű keresletet jelez előre. A hitelpiacon az ingatlannal ellentétben emelkedés figyelhető meg a Duna House Pénzügyek adatai alapján. A jelzáloghitelek piacán a hitelközvetítő által becsült 115 milliárd forint az előző évhez képest 37%-kal magasabb, és az idei október piaci volumenénél is 7%-kal erősebb. Idén eddig közel 1 200 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon az MNB tényadatai és a Duna House utolsó két havi becslése alapján. Pesten továbbra is kiegyenlített kereslet mutatkozik az értékesített lakások árának szempontjából, habár a 25 millió forint alatti ingatlanok aránya 13 százalékponttal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.
A nemzetközi ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak tartós emelkedése jelenti; a növekvő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget – hangoztatta. Az Eurostat adatai alapján a bérleti díjak és lakásárak az Európai Unió országaiban átlagosan 1, 2, illetve 9, 2 százalékkal emelkedtek tavaly a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – idézték fel a közleményben.
Felmondás közös megegyezéssel? Ez valóban lehetséges? - Érthető Jog Kihagyás Főoldal / Munkajog / Felmondás közös megegyezéssel? Ez valóban lehetséges? Felmondás közös megegyezéssel? Ez valóban lehetséges? A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? Hogyan nyilatkozhatunk jogi értelemben? Ahhoz, hogy pontosan megértsük, lehetséges-e közös megegyezéssel felmondani, érdemes néhány főbb fogalmat tisztán látni. Azokat a nyilatkozatokat, melyek valamilyen jogi hatás érdekében születnek, és a nyilatkozatot tevő akaratát fejezik ki, jognyilatkozatnak nevezzük. A jognyilatkozat nem más, mint "joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat" – mondja ki a Polgári Törvénykönyv. Biztosan van, akinek feltűnt, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos a téma, mégis a Polgári Törvénykönyv szabálya is előkerült.
A munkaviszony megszüntetése esetén a felek jognyilatkozata (kétoldalú – közös megegyezés, vagy egyoldalú – felmondás) folytán szűnik meg a munkaviszony. A munkaviszony megszüntethető: közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással. Felmondással a munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti. A munkáltató a felmondást köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, de csak olyan tényekkel, körülményekkel lehet elfogadhatóan indokolni, amelyekből kitűnik, hogy a munkavállaló munkájára miért nincs szükség. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni, ellenben a határozott idejű munkaviszonyt igen. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A felmondást minden esetben írásba kell foglalni, ennek elmaradása a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezi.
Ez év májusában lesz a születésnapom, 64 éves leszek. Nyugdíjba kívánok menni, mivel jelenlegi munkáltatóm- ahol alkalmazott vagyok munkakörömben nem tud tovább foglalkoztatni. A cég munkaügyese szerint a munkaviszonyomat május 16-ával megszünteti, de a cégnél eltöltött idő után kb. 50 nap, míg a papírokat kiadják, mert az utolsó 4 negyedév átlagával valami felmentési összeget adnak. Csak ezután tudom a nyugdíjba vonulási kérelmemet beadni. /sajnos itt az elintézési idő is hosszú, konkrét nyugdíjat csak sokára kapok majd. Azt mondták felmondanom nem kell, de ők majd intézik. Sajnos nem vagyok a jogi dolgokban járatos, mert én úgy gondoltam, hogy már most jelezném a munkáltatóm felé, hogy mivel elértem a nyugdíjkorhatárt, ezért szeretném a munkaviszonyomat megszüntetni nyugdíjba vonulás miatt közös megegyezéssel. Azt is gondoltam, hogy természetesen május 16-ig kidolgozom az időmet. Régi tudomásom szerint ha jár felmentési idő, akkor azt a május 16-át megelőző időpont előtt felment, nem kell dolgoznom, s ha viszont úgy ítéli meg, hogy a 2011.
Megalapozza azonban a jogellenes fenyegetést, ha a munkáltató azonnali döntésre hívja fel a munkavállalót (BH 2001. 340. ). Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló sikerrel támadta meg a közös megegyezést, kérelmére a bíróság helyreállthatja a munkaviszonyt, mely esetében meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét. lehet előnyös a munkavállaló számára a közös megegyezés? Amennyiben a feleket a tényleges megegyezés és méltányos eljárás vezérli, a közös megegyezés lehetőséget ad arra, hogy ennek alapján járjanak el. Ilyen eset lehet például, a munkavállaló más munkahelyet talál és nem kívánja letölteni a 30 napos felmondási időt. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy közös megegyezéssel kérje munkaviszonya megszüntetését. Fontos lehet olyan esetben is, amikor a felek kölcsönösen érzékelik, hogy nehézkes az együttműködés, és a békés elválás érdekében engedményeket tesznek egymás irányába. 5. Miért fordul elő sok esetben, hogy a munkáltatók a közös megegyezésen alapuló munkaviszony megszüntetést részesítik előnyben a felmondással szemben?
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy, a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Azonnali hatályú felmondás fogalma Az azonnali hatályú felmondás általános esetei: a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A munkaviszony azonnali hatállyal való megszüntetése egyes eseteit a törvény szabályozza: munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt próbaidő alatt szünteti meg, a munkáltató azonnali hatállyal megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt.
És Neked ki fizeti ki a számláidat? Ebben a helyzetben úgy vélem, hogy ragaszkodni kell a minimumhoz, a jogszabályban nem véletlenül védik a munkavállalókat. Lesz olyan munkavállaló, aki aláírja a közöst úgy, hogy nincs benne felmondási időre és végkielégítésre utaló megjegyzés, és lesz olyan, aki ragaszkodik hozzá. A munkáltató így is optimalizálja valamennyire a költségeit, és a határozottabb, kitartóbb munkavállaló nyer – legalábbis ennyit, ha mást nem. Természetesen lehetnek olyan helyzetek, amikor a munkáltató vállalja írásban, hogy a gazdasági helyzetének javulása esetén visszaveszi a munkavállalókat, így hozzátenném, hogy minden esetet egyénileg kell mérlegelni. De ki tudja garantálni, hogy újra kinyit a bolt, az étterem? Hogy újra lesz annyi megrendelő, hogy vissza tudja venni a cég az összes 20 főt, akiket elküldött? Szerintem senki. Ha tehát közöst tesznek eléd, nézd meg, hogy benne van-e minden, ami Neked a jogszabály szerint jár munkáltatói felmondás esetén, és ha nem, tagadd meg az aláírást.