A mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe - egyebek mellett ez derül ki a Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített közvélemény-kutatásból. Alapvetően két irányban kutattak: egyrészt egy országos reprezentatív felmérés készítettek, másrészt egy szűkebb, budapesti körképet. Magyarország első Gasztro Körképe kapcsán Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója az InfoRádióban elmondta: azért választották szét a kettőt, mert úgy látják, hogy vidéken a klasszikusabb, konzervatívabb éttermi irányvonal az uralkodó, és bár megjelentek már a gourmet-éttermek, még nincs olyan nagy számuk, mint a fővárosban. Nehéz helyzetben a vendéglátás, a top éttermek száma mégis nő - Gusto. A magyarok sokkal többet járnak étterembe, mint azt gondoltuk volna - vonta le a tanulságot Herczeg Zoltán, az alapján, hogy "a magyarok 70 százaléka hajlandó alkalmanként, fejenként 3000-5000 forintot elkölteni vendéglátóhelyen, és 65 százalékuk étteremben is hajlandó ennyit költeni - mindezt minimum évente kétszer".
Herczeg Zoltán véleménye szerint ez az igazi kihívás, hogy a korábban étterembe nem, vagy csak ritkán, ünnepélyes és kivételes alkalmakkor járó vendégeket is becsábítsa a kínálat, a szolgáltatás. A séfek egyetértenek abban, hogy a kiegyensúlyozott színvonal, a magas minőség, a tökéletes kiszolgálás és környezet mind szükséges ahhoz, hogy a vendég visszatérjen, akár ugyanoda, akár más minőségi étterembe. A tökéletes választáshoz nagy segítség lesz a most megjelenő TOP100 Étteremkalauz.
Ami még nagyon fontos, hogy úgy alkot véleményt, hogy elhelyezi az adott teljesítményt a magyar éttermek koordináta rendszerében. " Eddig a regionalitás, a szezonalitás voltak a fő hívószavak. Most már a fenntarthatóság is. A Dining Guide 2020-tól komoly figyelmet fordít a magyar TOP100 éttermek fenntartható gondolkodásmódjának fejlesztésére. Az idei évtől az éttermek tesztelésénél már az ökológiai szemléletet is figyelemmel kísérik. A vezető éttermek sok szempontnak már megfelelnek. Ez az elvárás nem befolyásolja az éttermi rangsort, de hazánk legrégebbi gasztronómiai platformja mindenképpen fontosnak tartja, hogy minél többet beszéljünk róla. A Dining Guide ezért idén először Fenntarthatósági Díjat ad át a Römerquelle támogatásával. Egy olyan éttermet díjaznak majd, akinek a szemléletmódja ezen a területen példamutató. Felmérték az étterembe járási szokásokat, több meglepő eredmény is született - Infostart.hu. Ez csak az első lépés, az év második felétől a fenntarthatóság jegyében kampányt is indítanak majd a Dining Guide online magazinjában. "A topéttermek, a neves séfek ma már erős médiafelületekkel is rendelkeznek, így sok esetben véleményformáló, iránymutató az a magatartás, amit képviselnek.
De az nem működik, hogy elmegyünk egy étterembe, igénybe veszünk egy szolgáltatást, és az rosszabb, mint amihez mi szokva vagyunk otthon. Nicola és Zoltán Nicola kifogásolta, hogy nem használnak a magyar éttermek elég olyan alapanyagot, ami itt, ebben a régióban termett. Mit gondolsz, Magyarországon van trendje a regionalitásnak? Szerintem trendje van, valóságalapja még nincs, mert nagyon kevés étterem engedheti ezt ma meg magának. Trendinek számít, de nem elterjedt. Erre még gyúrnunk kell. Mi lesz a legjobb kritika számodra a kalauzzal kapcsolatban? Egy szó. Ha azt mondják rá, hogy objektív. Tessék kinyitni a Michelin Guide-ot! Nem beszél az egy évvel ezelőtt elfogyasztott leves hőmérsékletéről és a decensen roppanós répáról, mert ez senkit nem érdekel. Ezt majd a vendég megtapasztalja. Nekünk az a feladatunk, hogy a magyar fogyasztók szemével nézzük a jelenlegi körképet, hiszen hozzájuk szólunk, nekik készítjük. Csak tudd a pontos feladatod, és azt csináld jól! BRUNO&BRUNO – Na, de mi az a Bruno? (étterem) | Food & Wine. Szerintem ez univerzális.... és az ajánlás: Magyarország legnívósabb gasztronómiai kalauza, a Volkswagen-Dining Guide Étteremkalauz 2016. február 29-én jelenik meg.
Michelin-csillagos étterembe a magyarok 5%-a tervez a közeljövőben ellátogatni, ami hozzávetőleg 400. 000 ember. Nem kis szám. A gasztronómia irányi fogékonyságnak jól látható jelei vannak a fővárosban is: az étteremlátogató réteg 26%-a, közel 140. 000 fő tervez a következő néhány hónapban Michelin csillagos étterembe látogatni. Széll Tamást ismerik a legtöbben Széll Tamásról a magyarok közel negyede hallott már. A legalább havi szinten étterembejárók körében ez az arány 33%, a 30-59 éves fővárosiak csoportján belül 36%. A második legismertebb séf Sárközi Ákos 13%-os említéssel. A séfek ismertsége egyébként általában véve alacsony és tudatosan viszonylag kevesen veszik számításba a séf személyét, amikor éttermet választanak. Még Széll Tamással kapcsolatban is igaz, hogy az ő ismertsége sem elsősorban az étteremnek köszönhető (52% nem tudta étteremhez kötni). "A kutatásból azt láttuk, hogy kell a tradíció: sokszor nagy a szakadék az éttermek elképzelése és a valós igények között. Herczeg zoltán étterem budapest. A fogyasztók még nem feltétlenül tartanak ott, hogy nyitottak legyenek a nemzetközi és modern konyha iránt.
A belföldi turizmus az elmúlt 2 évben erősebb lett. Ez a vidéki éttermekkel kapcsolatban milyen változást hozott? Az elmúlt évek hatásai újraformálják a HORECA szektor életét is. A Covid után azoknak az éttermeknek, akik túlélték a bezárások okozta sokkot, elindult egyfajta piaci újrarendeződése. A jelentősebb törzsvendég bázissal rendelkező vidéki éttermek a gazdasági értelemben már 2020 és 2021 nyarán is jól teljesítettek, de meg kell jegyeznünk, hogy ez alapjában véve a turista desztinációkra vonatkozik, és rájuk is csak szezonjukban. A magyar vidéki vendéglátás színvonala összességében jelenleg még nem éri el a budapesti vendéglátóhelyek minőségét. Ennek a fő oka az lehet, hogy vidéken élő emberek jóval kevesebb alkalommal látogatják az éttermeiket. Herczeg zoltán étterem és panzió. Példaként megemlíthető, hogy a nyári szezonban az észak-balatoni éttermek látogatottságát nagy részben a főváros kiürülése okozza. Ez az unió országaiban másképpen alakul, például Franciaországban, Olaszországában, Spanyolországban a Michelin-csillagos éttermek sokkal nagyobb számban vidéki falvakban, kisvárosokban érhetőek el.