/A képen: Mór látképe, a bányászházakkal (a mai Cserhát utca) – Forrás: Hírek, 1974/
Talán ma is érdekesek lehetnek Mór történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez, amely 1974-ben íródott (HÁROM részben közöljük! ):
" SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA Móri séták
A móri múlt
"Nagyon örülnék, ha Szülőföldem című cikksorozatuk kere tében egy riportot szentelnének a Fejér megyei Mórnak. " De melyik Mórnak? Annak a régi falunak, ame lyet a levélíró gyermekfővel ismert, vagy annak az újnak, amelyet több évtizedes távol iét után édesapja emléktáb lájának leleplezése alkalmá val kis időre viszontlátott? Annak a nagyközségnek, járási székhelynek, amely Fejér me gye rongyos zsellérfalvai kö zött módosnak számított, bár a termőföld 52 százaléka két arisztokrata család birtokában volt, s a lakosság 99 százaléka osztozkodott a fennmaradó 48 százalékon. Két családdal szemben kétezer család, fele németajkú, a fele magyar, akik még egymás templomá nak a küszöbét sem lépték át. Mit villantson föl ez az óhaj tott riport a móri múltból és jelenből?
- Kaszás Géza: “Szülőföldem szép határa” – Dunakanyar Régió
- Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa
Kaszás Géza: “Szülőföldem Szép Határa” – Dunakanyar Régió
*
A "Szülőföldem Szép Határa" című eme kötet verseinek megismerésével tegyünk érte, hogy a felnövekvő nemzedék ne csak megismerje, de zárja is szívébe ezeket a szívhez szóló verseket, amelyek nemcsak a szerző, hanem minden igaz magyar hazafi fájdalmát is megszólaltatják...! Összetartozunk! Sajó Sándor magyarság-versei nélkülözhetetlenek minden igaz hazafi könyvtárából! Részlet "A veréb" című költeményéből:
Könnyű szárnyúak, jó, csak menjetek! Én a verébről mondok éneket,
S dicsérem ezt a kicsi madarat,
Koldus, kopott, de hű és – itt marad...
(…)
Szenvedve, sírva, ha így van megírva,
Élünk-halunk a magyar ég alatt! Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 2. ) költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja. Hazafias költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok...
KIEMELTEN AJÁNLJUK MELLÉ:
A Tanácsköztársaság véres almanachja
A Trianoni gyalázat 100 éve
Trianon 100 - Trianon Almanach - 7 könyv egyben (sima kiadás)
Trianon és a harmadik világháború
Bujdosó könyv - hangoskönyv - 2CD MP3
Magyarország álomtörténete 1929-1941
A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI.
Kisfaludy Károly: Szülőföldem Szép Határa
Nekem a mi vidékünk a legszebb. Németh Fanni 7. t
(Az iskolások írásait közreadta: Némethné Szántó Erika tanárnő)
Szoktam arra járni: futni, kutyát sétáltatni. Amikor Erika néni azt mondta, hogy egyszer leégett, el sem tudtam képzelni. Szörnyű látvány lehetett. A természet azóta szerencsére begyógyította a sebeket. Az óvoda is a közelben van, a gyerekeket mégis apró hangyáknak láttuk. Ezután megpillantottam három hosszú utat, amelyek nyílegyenesen vezetnek a különböző tájegységek felé: az egyik a Kisalföldre, a másik a Zalai-dombságra, a harmadik a Keszthelyi-hegység irányába. Ahonnan a legtöbbet lehetett látni, az a várkapu. Szétnéztünk, és a város nagy részét beláttuk. Mindenki elmerülve kémlelt valamit. Egyesek a sportpályát, mások az iskolánk füstölgő kéményét, valaki a postát, a templomot vagy a tarisznyavárat. Én éppen azt az utat kerestem, amin hazafelé szoktam menni. Nehéz volt kiigazodni, de végül megtaláltam. Innen egyébként a Balatont is lehet látni tiszta időben. Mindenesetre nagyon örülök, hogy itt lakom, mert Sümeg igazán szép város, és a környezete is gyönyörű. Ahogy Petőfi Sándor írta az Alföld című versében:,, Szép vagy alföld, legalább nekem szép" – én is így érzek e táj iránt.