Az ingázók életét már a hatvanas évek elején Gaál István és Sára Sándor filmje is feldolgozta ( Oda-vissza, 1962). A helyzet egy évtized alatt sem változott, sőt a Fekete vonat tanúsága szerint jelentősen romlott. A három egységre tagolható filmben először gyors és rövid válaszok tárják fel az áldatlan helyzetet: a fárasztó utazást, a munkaköröket (sok a segéd- és betanított munkás), az így eltöltött éveket (a fiatalok mellett többen már tíz-egynéhány éve ingáznak). Az elkeseredett, elcsigázott riportalanyok a rendszerszintű problémára is rávilágítanak: lakóhelyükön nem tudnak elhelyezkedni, a téeszekben alacsony a kereset. Fekete vonat film 2021. Az általános tanulságokat megfogalmazó körkép után, a film második egységében, egy-egy család életébe tekinthetünk bele. Az első riportalany a személyiségével, közlékenységével a sokaságból kiemelkedő férfi, aki őszintén beszél családi életének megromlásáról, méghozzá a kocsmában, ahova az első útja vezet – mint mondja, felejteni. Az ő meghívására keresik fel másnap a filmesek a portáját.
fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1970, rendező: Schiffer Pál operatőr: Andor Tamás, 40 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Az ötvenes évektől, Magyarország keleti régióiból indulva, dolgozók tömegei ingáztak az otthonuk és a többszáz kilométer távolságra található munkahelyük között. Fekete vonat. Ezek a férfiak hét közben általában munkásszállásokon laktak, de hétvégén felszálltak a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon közlekedő, baljós nevű "fekete vonatokra", hogy hazautazzanak. A gyárakban és az építkezéseken valamivel többet kerestek, mint amit a szabolcsi falvakban működő téeszek kínáltak volna nekik, de mégsem eleget ahhoz, hogy a mélyszegénységben élő nagycsaládok helyzete ezzel megoldódjon. A huzamos távollét és a kimerítő utazgatás miatt ráadásul nemcsak a magánéletük romlott meg, de a túlzsúfolt szerelvényeken nyomorgó, végsőkig elcsigázott emberek között is gyakoriak voltak a konfliktusok.
- 09:17:49 Na, ez a jó film. Illetve ez a film, nem a Vespa. :D Az ilyenek kontrasztjában látszik, hogy mi az undorító propaganda és mi a valóság. Schiffer megy és megkérdezi az ingázó munkásokat, milyen az életük, milyen a családjuk, mit gondolnak a jövõjükrõl. Nem lehet megkülönböztetni igazából, ki a cigány és ki nem, sõt. Egyik mondja is, hogy "én nem vagyok cigány, én magyar vagyok". Itt oly mindegy, ki, miféle etnikumhoz tartozik. Ez a film olyan távol van a 60-as évek értelmiségi problémákat bemutató filmjeitõl is, mint az itteni lakóhelyek a munkahelytõl. De az ilyen Vespa-féle mai szarok aztán végképp elbújhatnak. Itt nem az az érdekes, hogy ki "rasszista", meg ki magyar meg ki cigány. Minden magyar állampolgárnak egy a sorsa: szürkeség, fos, kilátástalanság, perspektívátlanság. Egyik fiatalember (20 éves sincs még) el is mondja, hogy elbulizta a fiatalkorát, nincs semmilyen végzettsége. Aztán, mikor megkérdezi a rendezõ, hogy mit akar az élettõl, csak les maga elé. Fekete vonat film videa. 63 10, 000 Black Men Named George Oszd meg az értékelést!