Eljáró személy jognyilatkozata Akár a jogkör általános rendjének meghatározásáról, akár eseti jellegű átruházásáról van szó, a jogkör gyakorlásának kereteit fontos pontosan rögzíteni, ugyanis, ha a munkáltatói jogkört nem az arra feljogosított személy, szerv vagy testület gyakorolta, akkor eljárása érvénytelen. Kivételt képez ez alól, ha a jogkör gyakorlója utóbb jóváhagyta az eljáró intézkedését. A jóváhagyás formaiságára vonatkozó feltételt nem szab az Mt., de a bizonyíthatóság szempontjából érdemes ezt írásban megtenni, az adott jognyilatkozatra vonatkozó határidőn belül. További kivétel, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. Ez esetben a jogkör gyakorlójának jóváhagyása nélkül is érvényes az eljáró által megtett jognyilatkozat. Tájékoztatási kötelezettség Az Mt. 46. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkavállalókat – többek között – a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről és a jogkör gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell. A tájékoztatás történhet a munkaszerződésben vagy akár egy külön munkáltatói tájékoztatóban is.
A Bt. esetén pedig a hivatalos elnevezés az üzletvezető. Szóval egy betéti társaságban az üzletvezető személyével kapcsolatos döntéseket a tagok gyűlése hozza meg. Nem, itt sem elírásról van szó, ugyanis a tagok gyűlése nem keverendő össze a taggyűléssel, ami egy Kft. esetén a legfőbb döntéshozó szerv. Tehát Bt. esetén tagok gyűléséről, míg Kft. esetén taggyűlésről beszélünk. Hogy miért? Hát, csak mert eddig terjedt a jogalkotói fantázia. A lényeg azonban az, hogy az üzletvezető esetében, ha munkaviszonyban látja el az üzletvezetői feladatokat, akkor a tagok gyűlése a munkáltatói jogkör gyakorlója. Praktikusan ez annyit jelent, hogy a munkaszerződést egy tagok gyűlése által hozott határozatban rögzíthetik a tagok, melyet az üzletvezető, mint munkavállaló is aláír. Mi a helyzet egy Kft. esetén? Erre a kérdésre is megadom a választ hamarosan megjelenő könyvemben, melynek címe: "Hogyan éljünk túl munkaadóként – Kivezető út a munkajog dzsungeléből" A könyvből megismerheti a Munka Törvénykönyve fontos rendelkezéseit.
Egy szervezet növekedése és zavartalan működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a munkaviszonyokat érintő intézkedések megtétele gördülékenyen történjen. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban nem mindig érhető el és könnyen előfordulhat, hogy távolléte alatt lenne aktuális dolgozók beléptetése, elbocsátása vagy egyéb munkajogi intézkedések és jognyilatkozatok megtétele. Ezen helyzetek megoldásaként szolgálhat a munkáltatói jogkör megosztása vagy a jogkör gyakorlásának (eseti) átruházása. A munkáltatói jogkör rendjének meghatározása; jogkör megosztása A munka törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 20. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlásának a rendjét a munkáltató jogosult meghatározni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltató által meghatározott természetes személy, testület vagy szerv lehet. A munkáltató ezen személyi körön belül szabadon jogosult megosztani és delegálni a jogkör egészét vagy annak egyes részeit. Így például lehetősége van arra, hogy a munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó jogok gyakorlását más személyre ruházza, mint a munkaidő beosztásának és szabadság kiadásának elrendelésére vonatkozó jogokat.
A munkáltatói jogkör átruházására egy cég életében akár rendszeresen is szükség lehet. Munkajogászt kérdeztünk, hogyan kell eljárni a különböző esetekben. Bár a nyári hónapokkal együtt gyakran a hosszabb szabadságokat is magunk mögött hagyjuk, a vezetők távolléte azonban jellemzően ősszel sem ritkul. Ilyenkor mindenki nagyobb fordulatszámra kapcsol, egymást érik a tervezett vagy váratlan üzleti utak, külföldi látogatások, szakmai események. A munkáltatói jogok átruházásáról tehát továbbra is gondoskodni kell, annál is inkább, mert ebben az időszakban a HR folyamatok is beindulnak, legyen szó kiválasztásról vagy esetleges elbocsátásról. Dr. Goda Mark, ügyvéd és munkajogi szakjogász útmutatása következik a témában. Nem kötelező, de ajánlott " A jogszabály nem kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy távolléte esetén kijelöljön valakit maga helyett, de a cég érdekeit szem előtt tartva tanácsos ezt megtenni, mert számtalan helyzet adódhat ez idő alatt, amikor a munkáltatói jogkört gyakorolva szükséges eljárni, például munkaszerződést kell kötni, közös megegyezést aláírni vagy egy felmondást közölni.
Ilyenkor a felmondást aláírhatja egy olyan munkavállaló is, aki amúgy nem lenne jogosult munkáltatói jogokat gyakorolni, például a HR vezető vagy a gyárvezető. A felmondást viszont az ügyvezetőnek utólag jóvá kell hagynia. De a felmondás természetesen a közléstől számítva érvényes, az utólagos jóváhagyás fejezi ki, hogy az illetékes vezető ebben a kivételes esetben jogosult volt így eljárni " – hívja fel a figyelmet a lényeges pontra a munkajogász. Megesik, hogy akár előzetes meghatalmazással, akár utólagos jóváhagyással ruházza át az ügyvezető a munkáltatói jogokat például a HR vezetőre, az általa jogszerűen közölt felmondást követően az érintett munkavállaló bírósághoz fordul, azzal az indokkal, hogy ő nem tudott a jogok delegálásáról. " Ilyenkor nincs ok az aggodalomra, ugyanis a bírósági gyakorlat és a kúria döntéseinek értelmében önmagában az a tény, hogy a munkáltató elmulasztotta a munkavállalók tájékoztatását, az a szóban forgó intézkedést nem teszi jogellenessé. Az ilyen kellemetlenségeket elkerülendő tanácsos a helyben szokásos módon tájékoztatni a dolgozókat a munkáltatói jogok delegálásáról.