513-514). A delta bejáratánál fekvő megyeszékhely, Tulcea is lakott volt már az i. 1957 A Duna-delta élővilága sor Mi 1686-1693 | 150. Online aukció: filatélia, numizmatika, képeslap, könyv,. Festmény, grafika, papírrégiség | Darabanth | 2011. 03. 15. kedd 18:00 | axioart.com. III században, amikor a görögök a szomszédos hegyoldalon felépítették Aegyssus-t, amit a rómaiak két évszázaddal később elfoglaltak. A sulinai kikötő (Sollina néven) már a bizánci időkben is létezett, mint az kiderül Constantin Porphirogenetul 950-ből származó feljegyzéséből. A török hódoltság 1420-tól 1877-ig tartott, aminek vége szakadtával Dobrudzsa csatlakozott a Román államhoz.
A települést semmilyen töltésrendszer nem védi sem a Duna árvizeitől, sem pedig a Fekete-tenger szintemelkedésétől. A WWF Magyarország jelenleg itt, Vilkovoban valósít meg egy demonstrációs projektet, amely egyszerre célozza a kiterjedt nádasok fenntartható kezelését és a nád energetikai célú hasznosítását. A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz! A geológiai értelemben fiatalnak számító delta rendkívül értékes flórával és faunával rendelkezik. Duna-delta - élővilág. Már 1938-ban Nemzeti park, később Duna-delta Bioszféra Rezervátum (1990), mígnem 1991-ben a világörökség részévé nyilvánították. Az UNESCO 1992-ben az Ember és Bioszféra Programba is felvette a deltát. A Duna a Fekete-erdőtől 2850 km hosszúságú, kalandos út után érkezik végállomásához, a Fekete-tengerhez. A torkolat előtt 70 km-rel két ágra bomlik: a Chiliai-ág 117 km hosszúságú határszakaszon folytatja útját, a Tulcea-ág pedig 17, 5 km megtétele után a Sulina-ágra (63, 7km) és a Szent-György-ágra (70 km) szakad. Az alsó két ágat érintő folyószabályozás lényegesen lerövidítette azok eredeti hosszát, ezáltal az érkező víz 58%-a a Chilia-ágon éri el a tengert.
Emellett egyéb zöldségek, többféle gabonanövény és gyümölcs, főként barack és szőlő termesztése is folyt a területen, mára azonban már sok a parlagon maradt termőföld. [2] Természetes állatvilága [ szerkesztés] A terület állatvilágát tekintve a Dunában kerekesférgek, evezőslábú- és ágascsápú rákok, vízibogarak, vízipoloskák, rovarlárvák, piócák, kagylók és csigák mellett számos halfaj is él. Közöttük gyakoribb a szélhajtó küsz, a keszeg, a kárász, és a szivárványos ökle, de többek között balin, compó és csuka is akad. Nyáron a dunavirág (Polymitarcis virgo) kérészfaj imágóinak tömeges rajzása is megfigyelhető. A vízimadarak közül a sirály, és télen a récefajok a legjellemzőbbek. A ligeterdők és rétek is sokféle állatnak nyújtanak lakhelyet, a különböző rovarok és madarak mellett például gyíkoknak, rókáknak, őzeknek, vadnyulaknak, ürgéknek és egereknek. A madarak közül pacsirta, fogoly, fürj, balkáni gerle és szarka is előfordul. [2] A természetes növényzet és állatvilág elterjedését a tájhasználat határozza meg.
Duna-delta A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz! A geológiai értelemben fiatalnak számító delta rendkívül értékes flórával és faunával rendelkezik. Már 1938-ban Nemzeti park, később Duna-delta Bioszféra Rezervátum (1990), mígnem 1991-ben a világörökség részévé nyilvánították. Az UNESCO 1992-ben az Ember és Bioszféra Programba is felvette a deltát. A Duna a Fekete-erdőtől 2850 km hosszúságú, kalandos út után érkezik végállomásához, a Fekete-tengerhez. A torkolat előtt 70 km-rel két ágra bomlik: a Chiliai-ág 117 km hosszúságú határszakaszon folytatja útját, a Tulcea-ág pedig 17, 5 km megtétele után a Sulina-ágra (63, 7km) és a Szent-György-ágra (70 km) szakad. Az alsó két ágat érintő folyószabályozás lényegesen lerövidítette azok eredeti hosszát, ezáltal az érkező víz 58%-a a Chilia-ágon éri el a tengert. A 4152 km2 kiterjedésű delta 82%-a Románia, míg 18%-a Ukrajna területén található. A delta legutóbbi időkig történő terjeszkedésének egyik bizonyítéka az 1856-ban, közvetlenül a parton épült világítótorony, amely ma mintegy 1200 m-rel beljebb található a tengertől.