Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, hazánkban jelenleg közel 30 ramsari terület található. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartják a vizes élőhelyek világnapját. Fotó, forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. A Parkerdő terve, hogy a hatékony együttműködés eredményeként a Parkerdő közjóléti fejlesztéseiben érvényesülhessenek a gyalogos turisták és kirándulók szempontjai. A részt vevő civil szervezetek üdvözölték a Parkerdő együttműködési kezdeményezését, a találkozó egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a fejlesztésekre, az erdők bejárhatóságára fordított pénz mellett a legnagyobb érték az együttműködés, a közös munkaerdeink megóvása érdekében. Zambó Péter vezérigazgató kiemelte, hogy nem titkolt célja a kutyás erdőjárók és természetjárók meghívása után a lovas- és kerékpáros szervezetek meghívása hasonló kerekasztal-beszélgetésre. (Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. ) A találkozón a Magyar Természetjáró Szövetséget Győri Tamás József igazgató képviselte, aki köszöntőjében kifejezte örömét a Pilisi Parkerdő kezdeményezéséről és elismerését a Parkerdő példaértékű együttműködéséről a természetjárókkal.
Megújul a Pilisi Parkerdő turisztikai infrastruktúrája - Polisi parker vezérigazgató company Polisi parker vezérigazgató images Az elmúlt évek sikeres turisztikai fejlesztési programjai után a Pilisi Parkerdő Zrt. századi színvonalú turisztikai berendezésekkel találkozzon. "2012 óta igen komoly turisztikai fejlesztéseket hajtottunk végre, 21. századi színvonalon valósítottuk meg a turisztikai szolgáltató erdőgazdálkodás modelljét. vezérigazgatója a pilisi természetjáró civil szervezeteknek tartott fórumon, a Hármashatár-hegyi Turistaházban, ahol a fejlesztés részleteinek bemutatása mellett kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a főváros környéki természetjárással kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket. A rendezvényen az egykori repülős bázison kialakított turistaház felvette a magyar vitorlázó repülés egyik megteremtőjének számító Rotter Lajos nevét. A vezérigazgató az első fordulóban nyertes pályázatok részleteit ismertetve elmondta, hogy a tervek szerint az erdőgazdaság és a Magyar Természetjáró Szövetség alkotta konzorcium már 2018-ban megkezdi az egyes projektrészek megvalósítását.
Az egyezmény ekkor még csak a vízimadarak védelméről szólt, de mára már nemcsak a fajokat védi, hanem a komplett ökoszisztémát. "A megoldás a csapadék minél hatékonyabb megtartása az erdőterületeken, víztartalékok kialakítása a nyári forró, aszályos időszakokra, illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése és megerősítése" – hangsúlyozta az általánossá váló jelenséggel kapcsolatban Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, az erdei infrastruktúra korszerűsítésével összhangban egyre több figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére, ezért a klímaváltozás miatt a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése az erdőgazdálkodás részévé válik. Az erdők vízvisszatartási képessége azért is fontos a klímavédelem szempontjából, mert a fák a talajban összegyűlő víz, csapadék egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ennek számos, a klímánkra nézve pozitív hatása van: javul a levegő minősége, csökken a hőmérséklete, fenntarthatóvá válik a víz körforgásának folyamata, ráadásul az erdők szűrik és tisztítják is a vizet.
További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb. ) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x) A Pilisben alapozták meg a magyar természetjáró mozgalmat. Mára 25 millióra bővült az évenkénti látogatói alkalmak száma, a kirándulók több mint 1000 kilométer turista- és sétaútvonalon fedezhetik fel a térséget. A kerékpárosok 350 kilométeren kerekezhetnek, és már a lovasok előtt is megnyitották az erdőket. Az 1970-es évek után a 2000-es évek elején újabb lendületet kaptak a közjóléti fejlesztések. Hat erdei szálláshely újult meg, ezekben összesen közel 300 főt tudnak egy időben elszállásolni. A 9 kilátó némelyikén látogatószámlálót helyeztek el, és az adatok igazolták, hogy megérték a beruházások, például a kizárólag legalább 2 órás gyaloglással megközelíthető Prédikálószéki-kilátót évenként több mint 40 ezren keresik fel. A Budakeszi Erdészeti és a Gödöllői Arborétumot is a Pilisi Parkerdő tartja fenn.