Jézus alámerítés általi keresztsége után Isten kijelentette: "Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm" (Máté 3:17). Szolgálattétele és csodái Jézus meggyógyította a betegeket, visszaadta a vakok látását, és még a holtakat is visszahozta az életbe. Legfőképp azonban megbocsátotta az embereknek a bűneiket. Bár a zsidó papok istenkáromlónak tartották a viselkedését, Jézus folyamatosan arra emlékeztette az embereket, miszerint az Ő cselekedetei összhangban állnak Isten akaratával, hogy "dicsőíttessék az Atya a Fiúban" (János 14:13). Jézus élete során sokan haragudtak rá, mert nem értették meg Őt. Szokatlan dolgokat tanított, és könyörületes volt a bűnösökkel. Feltámadás. Hihetetlen erő mutatkozott meg Őbenne, néhány polgári és egyházi vezető pedig fenyegetőnek érezte a befolyását. Jézust elfogták, majd később keresztre feszítették, vagyis megölték, melyet azért hagyott, hogy beteljesítse Isten akaratát. "Leteszem az én életemet – mondta az Úr –, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól.
Ilyesmit rajta kívül egyetlen vallásalapító sem állított. C. Lewis híres trilemmájával azt állítja, mindössze három logikus lehetőségünk van: Jézus hazug, bolond, vagy maga az Úr. ("Liar, Lunatic or Lord. ") Ha hazudott, akkor az súlyos erkölcstelenség, amit Lewis szerint nem lehet összeegyeztetni a megváltó máig ható etikai útmutatásával és példamutató életével. Bolond sem lehetett, hiszen a tanításai tiszták, következetesek és logikailag árnyaltak. Okostankönyv. Így nem marad más lehetőség, mint elismerni, hogy ő maga az Isten. Peter Kreeft, a bostoni egyetem filozófia-tanára Lewis szisztémáját ironikusan "tetralemmává" bővítette, hozzátéve egy újabb alliterációt: "or Legend" (vagy legenda az egész). Később Lewis érvrendszere számos keresztény bírálatot is kapott, de máig tartja magát, és sokak hitvallását megalapozza – ilyen például Bono, a U2 énekese. A názáreti Jézus kétségkívül a történelem legizgalmasabb figurája, aki mellett még senki nem tudott közömbösen elmenni. Ám valószínű, hogy a keresztényi értelemben vett hit nem tudományos viták következményeként szokott megszületni; inkább a neveltetés, a szociális és kulturális körülmények, az egyéni érzékenység összhatásaként alakul ki.
Pedig egyik kedvencünk, Maia Morgenstern (Szász János Wittman fiúk -jából - játssza Jézus anyját, a Mátrix egyetlen élő szereplője, Monica Bellucci pedig a feslett asszonyt. A film szerkezete egyszerű: Gibson időrendben meséli az utolsó órák történetét, amit néha Jézus visszaemlékezései szakítanak meg az utolsó vacsoráról és élete néhány fontos epizódjáró egyik ilyen jelenet meghökkentő módon vicces. Az ifjú Jézus asztalt ácsol, Mária a konyhában ügyködik. Aztán kimegy az udvarra és kérdezi a fiát, hogy kinek csinálja az asztalt. Jézus mondja, hogy egy gazdag embernek. Mária csodálkozik, hogy milyen magas az asztal, sőt ki is próbálja: egy képzeletbeli székre ül le mellé. A fia mondja is neki, hogy a székeket még nem készítette el hozzá. Mária slusszpoénja: lehetetlen, hogy egy ilyen furcsa, magas bútordarab valaha divatba jöjjön. Másodpercek múlva esett le, hogy akkoriban nyilván a földön ettek, vagyis ez egy kikacsintós vicc volt. Ahogy már említettem, a kínzásokat megelőző epizódok nem zaklatták fel Gibsont.