Móricz Zsigmond és novellisztikája by Anna Balogh
Aki olyan kiváltságos erővel tudja a százszázalékos valóságot megmutatni, mint Móricz, az irányregényt vagy iránynovellát ír akkor is, ha nem akar. Móricz novelláiban az okfejtés dialektikája helyett megtaláljuk a tények irtózatos erejű dialektikáját. Éppen ezért, ezek az elbeszélések aktív szociális értéket jelentenek, tekintet nélkül arra, hogy írójuknak mint magánembernek milyen a világnézete. Móricz Zsigmond: Móricz Zsigmond válogatott novellái (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988) - antikvarium.hu. Ezek a novellák csaknem valamennyien a faluról szólnak. A könyv szereplői keresztmetszetét adják a magyar agrártársadalomnak: a múlt századbeli fél-nomád juhásztól kezdve a mai bérmunkás földművesen át a közép- és nagybirtokosig, sőt, ezen túl, az ipari munkássá alakult parasztig és a kishivatalnokká lecsúszott dzsentriig. Ijesztő erővel varázsolja elénk Móricz Zsigmond a falu mély anyagi és lelki nyomorát, a föld szegényeinek testi és lelki tengődését, a gazdag paraszt vad, borgőzös dölyfét, a letörő dzsentri morális talajtalanságát, a civilizált nagybirtokos teljes értetlenségét az alatta álló rétegek helyzetével és érzéseivel szemben.
Móricz Zsigmond: A stipendium Az öreg paraszt megállott az iskola tornácán. A kalapját már az ég alatt levette s hogy jelt adjon magáról, elkezdett topogni, mint mikor a sarat veri le a csizmájáról. Nem volt sár, erős nyár volt, szárazság, munkaidő, de ha már a tanító megtisztelte azzal, hogy ilyen dologidőben felhívatja az iskolába, úgy akarta viselni magát, ahogy az apáitól tanulta: kifejezést kellett adni az urakkal szemben való tiszteletről. Topogott hát mégegyszer, a torkát is megköszörülte. Hátha meghallják odabenn. Móricz zsigmond novellái barbárok. A tanító, aki már várta, meg is hallotta s kijött elébe. – No János bácsi, Isten hozta. Jöjjön csak beljebb, jöjjön, jöjjön. Úgy beszélt vele, ahogy egy fiatal tanítónak, aki a parasztok kedvébe akar járni, beszélnie kell. Mosolygott, szívesen mozgott, nagyon mutatta, hogy milyen szívesen látott vendég nála az öreg, aki még sohasem volt ebben a házban, mióta újraépítették. – Köszönöm alássan, tanító úr – mondta az öreg s aggodalmasan lépte át a küszöböt, mintha valami nem jó várna rá.
A másik egyesítő mozzanat a vizsgálóbíró végkövetkeztetése, ami visszautal a címre és keretesen lezárja a művet. Ugyanakkor összekapcsolja a széttartó elemeket, hiszen az értékítéletet tartalmazó megnyilvánulás ("-Barbárok") a gyilkosokra és az áldozatokra egyaránt vonatkozik. Vagyis általában a juhászok világára válik érvényessé. Az olvasó eközben arra kényszerül, hogy saját maga értelmezze a bíró ítéletét, hiszen értékítélete nem vonatkoztatja Bodri juhászra és családjára a bíró megállapítását. Móricz zsigmond novellái tétel. Így végül eljut annak a belátásához, hogy másképp barbár Bodri juhász, másképp Veres juhász és másképp a civilizáció világa. A puszta egyszerre lehet a civilizációtól érintetlen, ősi hagyomány, de a visszataszító elmaradottság, az erőszak jelképe is. Móricz műveiben, novelláiban és regényeiben, két jelentős társadalmi osztályt mutat be: a parasztságot és a középosztályt. E két novellájában a parasztság sorsát mutatta be, nagy belső ismerettel, a realizmus eszközeivel. Kíméletlenül mindent feltárt és alaposan, hitelesen közölte azt az olvasóval.
Formaművészet, nyelvi virtuozitás, tabutémák feszegetése – nem e fogalmak mentén szoktuk az írót jellemezni. A versek és prózai szövegek válogatásakor figyelemmel voltunk a NAT 2012-es változatának a szerzőkre vonatkozó tantervi követelményeire, forgalomban lévő szöveggyűjtemények szövegbázisára és a közép és emelt szintű érettségi vizsga lehetséges témaköreire, tételeire és az azokhoz tartozó feladatokra. 1. Hét krajcár 2. Judith és Eszter 3. Móricz zsigmond novelli . Tragédia 4. Barbárok 4. Barbárok
– No jól van, az nem olyan veszedelmes. A Janikáért sose büntették meg, inkább minden karácsonykor új csizmát kapott. Igaz? Az öreg hallgatott: most akarják kiforgatni őt a tulajdonából. – Hát avval még nem fizették ki – mondta. – No, ne alkudozzunk – szólt a tanító. – Most olyan szerencse éri a gyereket, amit sose tud meghálálni. Elvisszük a gyereket a kollégiumba. – Hát a még nem biztos – mondta az öreg. – Mért nem biztos? – Nincs annak a fiúnak arravaló ruhája. Móricz Zsigmond novellái (9) - PDF Free Download. – Nem baj – mondta a tanító –, én úgy szeretem azt a gyereket, hogy vállalom, hogy a falu úri lakosainál gyűjteni fogok és felöltöztetjük, az úti- költséget is megadjuk, én magam beviszem és mindent elintézek. Boldog vagyok, hogy egy ilyen zseniális kisfiút tudok a kollégiumba vinni. – Osztán mér akarja a tanító úr, hogy az a gyerek úr legyen? – Mert arra való. Az Isten kivételes ésszel áldotta meg. Nem szabad egy ilyen kis lumennek elveszni a sárban. No. Hát rendbe vagyunk? Az öreg hallgatott. – A gyerek az enyém – mondta komolyan.
E rész többször él a mese nyelvi fordulataival is: "ment, ment, elment", "addig ment, addig ment, míg a puszta el nem nyelte". A szöveget a népmesék és balladák világához közelíti az is, hogy hiányoznak belőle a korra utaló információk. A történelmi idő jelöletlen, így nem állapítható meg, mikor, milyen korban játszódik a történet. A novella sűrítés és a jelenetezés elvére épül. A 3 részben más-más szereplő kerül a középpontba. A párbeszédeknek mindvégig kitüntetett szerepük van, mely drámaivá teszi a szöveget. Eduline.hu. Az időkezelés technikája balladaszerűvé teszi a művet A történet folyamatosságát több tényező is megbontja. Az 1 és a 3 rész rövid időt fog át, míg a középső egy évet ölel fel Ugyanakkor a 2. rész időben megszakítva követi ez elsőt, hiszen a kettő között 10 nap telik el A szaggatottság érzetét tempóváltások is erősítik. Mindhárom rész lassú tempóval indul, és hosszas késleltetés után következik be a tempót felgyorsító drámai történés. Az egyes részek zárlata nem oldja fel a feszültséget, így a tempóváltások a feszültségnek egyre nagyobb fokán indulnak újra.