A versnek van értelme a mai modern emberek számára is. A versnek olyan mondanivalója van, ami tanulságot tartalmaz. De én nem nagyon szeretem a verseket, inkább filmeket nézek a szabadidőmben. A jó vers mindenkinek más. Vörösmarty költészetének, sőt az egész magyar lírának egyik legmonumentálisabb alkotása, csúcsteljesítménye a vers. A Gondolatok a könyvtárban és Vörösmarty későbbi nagy versei Az emberekElőszóA vén cigány abban hasonlítanak, hogy a költő mindegyikben azonosul az emberiség nagyszerű látó emberek mondanivalója, történelmének dilemmáit a legszemélyesebb formában éli át. Pásztor Majoros Kende Arra gondoltam, hogy mennyire nagyszerű látni Krisztus valóságát az életünkben, ismerni Őt, látni Őt a Szellem által. Formailag és tartalmilag azonban a vers átmenetet képez A Guttenberg-albumba hibákat látó, de még optimista hangvétele és Az emberek aggodalmas, reménytelen, végletesen disszonáns stílusa között. A többi verstől az választja el, hogy bemutatja a gondolkodás folyamatát, a töprengést, a latolgatást, a kérdezést, az érvelést, az újra meg újra módosuló álláspontokat.
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Szerelem a palackban – Gondolatok a könyvtárban és más novellák, Máté Gábor Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban Ez hát a sors és nincs vég semmib - [PDF] Gondolatok a könyvtárban By Antal Szerb - Free eBook Downloads – nem először vetődött fel Vörösmarty költészetében, de a rá adott válasz minőségileg változott az idők során. 1830 táján még az egyéni boldogság titkára kereste a választ a költő, és a Csongor és Tündé ben azt a választ adta, hogy a boldogság titka a szerelem és a közügyektől, a társadalom problémáitól való távolmaradás. A rom című kiseposz azonban már arról tanúskodik, hogy Vörösmarty rájött: egy boldogtalan társadalomban az egyén sem lehet boldog. Így 1844 táján már az ember rendeltetése foglalkoztatta, és nem a boldogságot, hanem a küldetést, a feladatot, az elhivatást helyezte előtérbe. A Gondolatok a könyvtárban című művében erre olyan meggyőző választ ad, amely a mai napig megőrizte érvényességét. Ezt a választ persze csak a mű végén, hosszas töprengés után kapjuk meg.
Bábel tornyát hívja elő, de átértelmezi, nem a zűrzavar, az emberi gőg jelképe lesz, min az Ószövetségben, hanem a tudás révén emelt torony, mely az Istenhez emeli az embert. A harmadik részbe ismét elbizonytalanodik a látszólag már egyértelműen megfogalmazott válaszban, tépelődik. Megnevez ugyan két értékkategóriát, az önmagáért ("küzdeni, és lelki tápot adni vágyainknak") és a nemzeti közösségért való küzdelmet ("előttünk egy nemzet sorsa áll"), de ezek mindössze ideiglenesek, csak bizonyos mértékig adnak értelmet, célt az emberi létnek. Tehát a vers beszélője nem talál választ a feltett kérdésre, és egy jellegzetesen romantikus bizonytalanságot hagy végső következtetésként. Az emberek Vörösmarty 1846-ban írott Az emberek című verse és a Gondolatok a könyvtárban, melyek a szabadság harc bukása előtt születtek, igen jól magyarázzák, hogy a bukás után írott két legismertebb gondolati versének látásmódja nem függ össze a forradalom bukásával, mint azt sokan gondolják. A vers beszélője az ember milyenségét, alapvonásait próbálja értelmezni, mint Kölcsey Vanitatum Vanitas című műve, de attól teljesen eltérő módon.
- - U - - - - - U- Miért e lom? hogy mint juh a gyepen U- U - - - U U U - Legeljünk rajta? s léha tudománytól U - - - - - U U U - - Zabáltan elhenyéljük a napot? U - U - U - U U U U Az isten napját! nemzet életét! U - - - - - U - U - Miért e lom? szagáról ismerem meg U- U - U - - - U - U Az állatember minden bűneit. U - U - - - - - UU Erény van írva e lapon; de egykor U - U - U U U - U - - Zsivány ruhája volt. S amott? U - U - U - U - Az ártatlanság boldog napjai U - - - - - - - UU Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, U - - - - - U - U - Vagy egy dühös bujának pongyoláján. 2. 2. A második nagy kérdés az, hogy megsemmisítsük-e a könyveket, amiért nem segítették az emberiség boldogulását, ez a szerkezeti egység a 49-106. sorig tart. 3. A harmadik kérdés a legnagyobb és a legáltalánosabb: " Mi dolgunk a világon? " És a választ is megadja: "Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért. " 3. A harmadik rész a befejező rész (114-122. sor). Itt a vers végén a költő a küzdés módját határozza meg, a konkrét tennivalókat az emberiség boldogságának elősegítése érdekében.