Elmondanád, mennyire szereted, de nem találod a szavakat? Klasszikus és kortárs költőink alkotásai beszélnek helyetted, kifejezve mindazt, ami benned zajlik. Válaszd ki a szívedhez legközelebb állót, és küldd el a kedvesnek, vagy posztold ki a falára. Ha még személyesebbé kívánod tenni az üzenetet, ezúttal kézzel is megírhatod, a levelet pedig a Valentin-napi ajándék mellé csempészheted. Szubjektív válogatásunkban 8 gyönyörű részletet ismerhetsz meg magyar költők tollából. Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! József Attila: Kedvesem Bizony a szirmok összeborulnak este. Nem akartalak megcsókolni se, Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem, Mint kisgyerek az édesanyját. A vackorfa a beojtott ággal összenő, Én is jobb vagyok, hogy beojtottál csókjaiddal, Én kedvesem, És szebb is vagyok, miként az éjszaka A számlálhatatlan csillagoktól.
Pin on pasztell színű körmök V. Rész Jogdíjfelosztás hangfelvételeknek háttérzenei jellegű felhasználásai alapján ("Háttérzenei jogdíj") A Küldöttgyűlés a Felosztási Szabályzat jelen Részében meghatározott rendelkezéseket arra tekintettel állapítja meg, hogy a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak az I. Rész 7. 1. a) pontja hatálya alá nem tartozó, az EJI megbízásából az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által érvényesített felhasználása esetén a felhasználó az EJI részére nem köteles adatot szolgáltatni. A jelen Rész szerinti felosztásra a Felosztási Szabályzat II. Részének szabályait az alábbi eltérésékkel kell megfelelően alkalmazni. Jelen Rész alkalmazása során akkor állapítható meg, hogy az adott felhasználó által fizetett előadóművészi jogdíj összege rendelkezésre áll, ha az erre vonatkozó adatot a jogdíjat érvényesítő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az EJI részére a felosztás megkezdését megelőző időpontban átadja.
Babits Mihály (1883-1941) "Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem, csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, csendesen, -- hallani nem lehet, talán látni sem: az látja csak, aki úgy szeret, mint én, édesem! " Márai Sándor (1900-1989) "Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyöngédségre, nem tud meglenni nélküle. Mert azt hiszem, ez az igazság. " Illyés Gyula (1902-1983) "Szeress, ne kérdezd, hogy miért, Ha nem magamért: magadért, A jövőért, egy napodért, Ezért a meleg mosolyért, Mit sem mégis ízlelhetett ajkad, Ennyiért, Ízéért e friss pilanatnak. " Endrődi Sándor (1850-1920) "Szeretlek. Bár te gúnyolsz, vádolsz És szívemet is elítéled: Bevallom a rengetegnek, hogy egyedül csak érted élek. "
- De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem. Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen. Szabó Lőrinc: Szeretlek Szeretlek, szeretlek, szeretlek, egész nap kutatlak, kereslek, egész nap sírok a testedért, szomorú kedves a kedvesért, egész nap csókolom testedet, csókolom minden percedet. Minden percedet csókolom, nem múlik ízed az ajkamon, csókolom a földet, ahol jársz, csókolom a percet, mikor vársz, messziről kutatlak, kereslek, szeretlek, szeretlek, szeretlek. Pilinszky János: Azt hiszem Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkül. Azután újra hiszem, hogy összetartozunk, hogy kezemet kezedbe tettem... Fodor Ákos: KATARZIS-ÉREM (fej? ) pehelyke, áhí- tattól visszafojtott lé- legzetté tettél (írás? ) Bármihez érek: te zendülsz. Nyelved lettem, harangom lettél.