7 Görög Bölcs

Keresd A Hibát

Vázlat: – a görög állam jellege, adottságai – általánosan a városállamokról, a társadalomról – Athén felépítése, vezetése – Drakón arkhón – Szolón arkhón – Peiszisztrátosz (és fiai), türrannisz- rendszer – Kleiszthenész és a demokrácia – Mindennapi élet, kultúra I. e. 8- 6. században az ipar és a kereskedelem fejlődése, az árutermelés és a pénzgazdálkodás kialakulása növelte az arisztokrácia gazdasági és politikai hatalmát, de megnehezítette a parasztság helyzetét. Voltak ugyan, akik az új rendszerbe is be tudtak illeszkedni, de a többség sorsa rosszra fordult. Akinek volt is némi földje, csak magfeszített munkával tudta biztosítani létét, esetleg anyagi gyarapodását. Ezen emberek véleményét fejezte ki Hésziodosz, i. 7. században élő parasztköltő. A görög rabszolgák számának növekedésével a termelés is folyamatosan nőtt. Szent István Társulati Biblia - Bölcsesség könyve - Bölcs 7. A kisbirtokos parasztok egyre aprózódó birtokai nem bírták a versenyt az arisztokrata nagybirtokkal. Az arisztokraták, pedig már nem csak a fizetni nem tudók földjét vették el, hanem azok szabadságát is (ugyanis az árutermelésbe bekapcsolódva gyors profitot akartak szerezni).

  1. Szent István Társulati Biblia - Bölcsesség könyve - Bölcs 7

Szent István Társulati Biblia - Bölcsesség Könyve - Bölcs 7

A kereszténység szellemi riválisaként lépett fel.

A Nagy Sándor alapította birodalom az uralkodó halála után részekre szakadt. A közigazgatás és az oktatás görög maradt. A görög kultúra széles körben elterjedt, de vett át a keleti kultúrából is. Az így kialakult kultúra a hellenizmus. Az athéni városállam elveszítette függetlenségét, de szellemi központ jellegét még sokáig megtartotta, főleg a filozófia terén. Új hatalmi centrumok alakultak ki: Róma és Karthágó. Harcukból Róma került ki győztesen. Róma ugyan leigázta Görögországot, de kezdetét vette a görög kultúra behatolása Rómába. Görög a. Sztoicizmus Megalapítója Zénón. Elnevezés: Sztoé Poikilé (Színes Oszlopcsarnok). 7 görög bols tibétains. Khrüszipposz: Ő rendszerezte elsőként a sztoikus tanítást. A kijelentés-logika megalapítója. A logikát dialektikára és retorikára osztották. Vizsgálódásuk középpontjában nem a fogalmak, hanem a kijelentések állnak. Elismerték a feltételes kijelentés azon tulajdonságát, hogy ez csak akkor hamis, ha az előtag igaz, az utótag hamis. Minden ismeretet az érzékszervi tapasztalatból eredeztették.