A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. A templom alapterülete: 600 m2. Fotó: Thaler Tamás
Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kerül. Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. A templom alapterülete: 600 m2. Fotó: Thaler Tamás
Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát. Anyakönyvek: 1911-tôl.
Többszöri nekilendülés után Dr. Erdő Péter bíboros úr és az Önkormányzat tevékenysége nyomán templom is épült a Pattogós utcában, amelyet Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szenteltek fel. A plébánia 2010. május 9-én alakult meg és vált függetlenné Pestújhelytől. Első lelkipásztora Repcsik Gyula kormányzó szintén pestújhelyi káplán volt. Az új plébánia külön oldalon szerepel a kerület egyházi rovatában. Pestújhely azóta is élő közösség, minden lelki, szellemi tevékenységben folytatja szolgálatát a több, mint 100 éves, egykor önálló településen.