Varga Mihály tárcavezető közölte, a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét. Mint mondta, a családalapítást, a gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19, 5 százalékról 17, 5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében. Varga Mihály hangsúlyozta, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4, 5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére.
Palkovics Imre akkor azt mondta, abban bíznak, hogy reálbéren számítva végül 6-8 százalékos pluszt jelent be a kabinet. Az elmúlt két évben a minimálbér 24, a garantált bérminimum 40, az átlagbérek 10-12 százalékkal nőttek. Ennyit kerestünk októberben papíron Idén októberben, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, december 20-án kiadott adatai szerint a bruttó átlagkereset 327 100 forint volt, ami 10, 8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 100 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10, 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Miután a szociális partnerek nem tudtak megállapodni, a kormány fogja szeptember közepén kihirdetni a jövő évi minimálbér összegét Lengyelországban. Miután megjelent a kabinet törvényalkotási programja, már azt is tudni lehet, hogy ennek összege kerek 3000 zloty lesz, ami mostani árfolyamon 234 ezer forint. A dokumentum tartalmazza a minimális órabér összegét is, amely jövőre 19, 6 zloty (átszámolva 1530 forint) lesz – írja a Business Insider lengyel kiadása. A lengyel miniszterelnök még az előző választás előtt ígérte meg, hogy ha újraválasztják, akkor a 2019-2023-as kormányzati ciklus végére az akkori 2250 zlotyról 4000-re emelik a minimálbért. Akkor – egyenletes emeléseket feltételezve – úgy számoltunk, hogy ehhez már 2021-ben el kellene érnie a 3000 zlotyt a legkisebb keresetnek. Ez – noha a Jog és Igazságosság párt megnyerte a választást, így Mateusz Morawiecki kormányfő maradhatott – nem történt meg, de persze közben beütött a koronavírus-járvány, felborítva minden korábban készített gazdasági tervet.
Magyar gazdaság Varga Mihály pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követő vasárnapi doorstep sajtótájékoztatón jelentette be a jövő évi minimálbér összegét. 2018. 12. 30 | Szerző: VG A munkaadók és munkavállalók képviselői arról egyeztek meg a kormánnyal, hogy 2019-ben és 2020-ban is, 8–8 százalékos emelés lesz – számolt be a megállapodásról elsőként a Hír TV. A minimálbér bruttó összege 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint lesz 2019-ben – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követően. A miniszter hozzátette, hogy a kormány nyugodt szívvel csatlakozott a megállapodáshoz, az ezzel kapcsolatos rendelet pedig még idén megjelenik. Varga Mihály pénzügyminiszter Fotó: MTI/Máthé Zoltán A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2010-es összeghez képest, a minimálbér mára megduplázódott. A kétéves megállapodás eredményeként 2020-ra a minimálbér összege 161 ezer forintra, a garantált bérminimumé 210 600 forintra emelkedik.
Az egyezséget a kormány mellett a munkaadói érdekképviseletek mindegyike, a munkavállalói oldal részéről – a Magyar Szakszervezetek Szövetsége kivételével – mindenki aláírta. Eddig nem sikerült megállapodni A munkaadók és a munkavállalók a korábbi decemberi konzultációs fórumon sem tudtak megállapodni egymással. A december 18-i sikertelen tárgyalások után a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a felek próbálták megtalálni a közös pontokat, de az ajánlat és az igény – a munkaadók 5+2 (ez utóbbi a szochó júliusi csökkentésével lépne életbe) százalékot kínáltak, a szakszervezetek 13-15 százalékot kértek – távol maradt egymástól. Fotó: Shutterstock A munkáltatók feltétlenül egy számjegyű, legfeljebb 6 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak, egy két számjegyű plusz szerintük komoly problémát okozna a kkv-k körében. A munkavállalók oldaláról a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak korábban úgy értékelt, 8, 8 százaléknál többet várnak a dolgozók, a két számjegyű emelésnek pedig lélektani jelentősége lenne.