Hatóanyagai között a marrubiinsav nátrium-sója serkentőleg hat az emésztőműködésre, fokozza az epetermelést és a gyomorsav szekréciót is, így kitűnően alkalmazható diszpepsziában, epe-és májbántalmak esetén is. Az orvosi pemetefű akut és krónikus hörghurut, étvágytalanság, emésztési rendellenességek kezelésére alkalmazható. Napi adagja 4, 5 g. Emésztési panaszok enyhítésére a napi adag harmadát a főétkezések előtt kb. fél órával kell teaként elfogyasztani. Orvosi pemetefű (Marrubium vulgare) | Gyógynövények gyógyhatása. Egyéb indikációk esetén étkezéstől függetlenül alkalmazható. Teaként való alkalmazásakor 3 dl forró vízzel leforrázunk 1-2 teáskanálnyi összevágott pemetefüvet, majd 10 perc elteltével leszűrjük. Kesernyés íze miatt mézzel, cukorral ízesíthetjük. Nagy adag alkalmazásakor hashajtó, menstruációs ciklust megváltoztató hatással rendelkezik. Várandósság és szoptatás ideje alatti alkalmazása nem javasolt. Népies neve: pemete, orvosi pemetefű, fehér pemetefű A növény leírása: Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, utak mentén, töltéseken, parlagokon, legelőkön megtalálható, évelő növény.
Asztmatikus panaszok enyhítésére 40 g pemetefű - 20 g eukaliptuszlevél -20 g macskagyökér - 20 g mályvalevél A tea felszaggatja a légutak mélyén lévő sűrű váladékot, és az irritált légutakat védőréteggel vonja be. 1 kávéskanál keveréket forrázzunk le egy bögre vízzel, és kiáztatás után igyuk meg. Mézzel édesíthetjük
Teának otthon is termeszthető, hajtásait nyár elején szedjük. Titok maradt a cukorkarecept A híres, ma már hungarikumként emlegetett pemetefű-cukorkát egy békéscsabai gyógyszerész, Réthy Béla fejlesztette ki 1892-ben, és 1911-ben kezdte el a sorozatgyártását. A gyárat 1949-ben államosították és bezárták, a cukorka receptjét pedig a családtagok magukkal vitték a sírba. Pemetefű, az útszéli orvosság | Well&fit. Így a ma kapható cukorka íze és összetétele nem azonos nagy hírű elődjével. orvosi permentfű köhögés légutak tisztítására egészség
Makacs köhögés és légúti gyulladások kezelésében alkalmazzák, de a virágos hajtásvégek epehajtóként, az epekiválasztás zavarai esetén is javasoltak. Serkentőleg hat az emésztőmirigyek működésére is. Külsőleg pedig a fekélyek, a gennyes, vagy rosszul gyógyuló sebek kezelésére alkalmas. Nemcsak toroköblögetőként, de borogatásként is hatásos, és kísérletek során az is kiderült, hogy gyulladásgátló, antioxidáns, és vércukorszint-csökkentő szerepe is van. Orvosi pemetefű tea hatása a májra. Értékes hatóanyagai Elsődlegesen a növény felső, virágos hajtását használják gyógyászati célokra, melyet május-június folyamán érdemes begyűjteni. Az elvirágzott állapotban lévő pemetefüvet már ne használd gyógyításra, mert hatóanyagait elvesztette, ezáltal a gyógyító tulajdonságai is gyengültek. Maga a növény flavonoidokat, illóolajat és egy marrubiin nevű keserűanyagot is tartalmaz, ezáltal még remekül méregteleníti is a szervezetet. Cukorka helyett tea A keserű ízű cukorka nem biztos, hogy mindenki számára a "kedvenc" lesz, ezért ajánlott – és még hatásosabb is a teáját fogyasztani.
Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. A gyertyák színe katolikus körökben lila és rózsaszín. A lila a katolikus liturgiában a bűnbánat színe, míg a rózsaszín az örömöt jelenti. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat vagy személyt szimbolizálnak ill. közösségre is utalnak: 1. adventi vasárnap: hit - Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást; 2. adventi vasárnap: remény - zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás; 3. adventi vasárnap: öröm – rózsaszín gyertya - Szűz Mária szimbolikája – aki megszülte a Fiút; 4. adventi vasárnap: szeretet - Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez. Ötletnek bemutatunk pár adventi koszorút, melyek alapanyagait az első adventi vasárnapig még beszerezheti és elkészítheti.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba.
2019-ben december 1-jére esik advent első vasárnapja. Ezen a napon keresztény családok millióinak ünnepi asztalán gyújtják meg az első gyertyát, ami azok számától és színétől függetlenül egyaránt meghitté és emelkedetté teszi ezt a szép ünnepet.
Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal – más definíció szerint a Szent András napjához (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnappal – kezdődik, és karácsonyig tart. Az elnevezés a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami azt jelenti: az Úr eljövetele. A Jézus születésének ünnepére, azaz karácsonyra való készülődés mindvégig a megtisztulás jegyében zajlik. Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát, amelyek közül négy nagyobb vörös színű volt, a többi pedig fehér. Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, a négy vasárnapon pedig természetesen a vörös gyertyák égtek. Ez a szokás Európa-szerte csak a 20. században terjedt el.