Különböző színű, majd felemelkedő, majd heverő, földön, kövön, fatörzsön, kerítésen stb. gyepesedőn nő, 20 faja (hazánkban 9) főképen a hideg vidékeken meg a hegyek magasabb regiójában terem. A C. Islandica L. Izland szigetét meg a havasok csúcsát sűrűn benövi, Vas vármegyének középmagasságu hegyein is lelni. Ma már az egyetlen zuzmó, melyet orvosi célra gyüjtenek (Lichen v. muscus Islandicus). Nyálkás keserű ízű, gyengén összehúzó. Tartalma 3% keserű extraktiv anyag, 44% lichenin vagyis zuzmócsiriz. Táplálóan és erősítően hat különösen a nyálkakiválasztásra. Megőrölve és liszttel keverve kenyeret sütnek belőle, v. tejjel ételnek főzik. A legelő jószág is szereti. Izlandi zuzmó tea Az izlandi zuzmóból készített teát használhatjuk ivó- vagy öblögetőteaké a teát kétféleképpen is elkészíthetjük: Elkészítés (1): Az összevagdalt zuzmóból két teáskanálnyit egynegyed liter forró vízzel leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Elkészítés (2): Az összevagdalt zuzmóból két teáskanálnyit negyed liter forró vízzel leöntünk és egy fél perc elteltével leszűrjük.
Fő hatóanyagai a nyálkaanyagok, keserű ízű zuzmósavak. Nagy jódtartalma miatt pajzsmirigy-túltengés ellen is segítségünkre lehet. A növény főzete szinte szagtalan, kocsonyás és keserű, azonban hatása súlyos betegségek után üdítően erősítő, tápláló, a légzőszervek kiválasztását ingerlő lehet. Keserű anyaga bélmozgást idézhet elő, szaporíthatja a vörös vértestecskéket valamint jó hatással lehet hasmenés esetén. Magas keményítő tartalmával magyarázható, hogy jó hatással lehet lábadozó betegeknél és cukorbetegeknél. Napjainkban az izlandi zuzmó igen keresett teaalapanyag, különösen a száraz köhögés és a kezdődő influenzás fertőzés esetében lehet jótékony hatása, de segíthet esetleg a gyomorrontás, étvágytalanság leküzdésében is. Izlandi zuzmó hatóanyaga Hatóanyaga a keserű zuzmósav, amelynek antibiotikus hatást tulajdonítanak és a sok növényi nyálka miatt van jelen. Fertőtlenítő hatása miatt megfázásos és fertőzéses betegségek esetén lehet javasolt, a hivatalos gyógyászat azonban a felső légúti megbetegedéseknél a köhögési inger csillapítására ajánlhatja.
A vizsgálat kezdetén csak 12 százalékuk volt egészséges, de öt napi pasztillaalkalmazás után ez az arány 71 százalékra emelkedett. A Cardiff-i Common Cold Center tudósai szerint az eredmények természetes alternatívát jelentenek, és új reményt adnak azon iskolás gyermekek szüleinek, akik évente akár tíz felső légúti fertőzést (azaz köhögést, megfázást vagy torokfájást) is elkapnak. Mindennapjaink során a méztől és a citromtól kezdve a sós vízzel való gargarizálásig számos természetes gyógymódot használunk a torokfájás csillapítására, azonban egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a zuzmó az eddig bevett szereknél hatásosabb lehet a panaszok kezelésére. Kutatások kimutatták, hogy a növény segít csökkenteni a fájdalmat és megállítani a kórokozók szaporodását, a szakértők ezért úgy vélik, hogy használata biztonságosabb, mint a paracetamolé, amely adott esetben növelheti a gyermekek vese-, máj- és szívkárosodásának kockázatát. Jelenleg is folynak a kutatások azzal kapcsolatban, hogy a fenti készítményt az izlandi zuzmóból készített gyógyhatású készítményekkel váltsák fel.
Ettől eltérően a munkáltató és a munkavállaló, vagy kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni; amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 86. § (3) bek. Amikor munkaközi szünet sem jár. a) pont]. A napi fél óra munkaközi szünet a törvénynek megfelel. Ezt azonban a fentieknek megfelelően kell kiadni aznap, a munkavégzés megszakításával. Ez azt eredményezi, hogy az adott munkanapon Önnek 8 óra helyett 7. 30 perc munkavégzési kötelezettsége van. Ez törvényes. Amennyiben munkaidő-keretben dolgozik, amelyet a munkáltató maga rendelhet el, a munkát a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja. Itt csak az a lényeg, hogy a heti 40 órás munkaidőnek a keret átlagában meg kell lennie.
Az Ön esetében is ezt számolgatja a munkáltató. Vannak korlátok is a törvényben. Napi 12 óra munkavégzés nem osztható be. A vasárnapi/munkaszüneti napi munkavégzés feltételei pedig az Mt-ben nevesítve vannak. Erre kivételes esetben kerülhet sor. Szombaton ugyanakkor lehet munkát végezni és ezért önmagában pótlék nem jár. Járhat Önnek esetleg műszakpótlék. Azt a munkavállalót, aki esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja havonta a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van, a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% pótlék illeti meg. A délutáni és az éjszakai műszakban, valamint a megszakítás nélküli munkarendben történő munkavégzésre vonatkozóan külön pótlékot nem határoz meg a törvény. Más pótlékra is lehet jogosult a munkaidő-beosztásától függően, de erre így általánosságban válasz nem adható. Nincsen szakszervezet Önöknél? Munkaközi szünet ledolgozása 2012.html. Ők nap mint nap tudnak segíteni. Utolsó kérdésére a válasz az, hogy a Munka törvénykönyvéről a 2012. évi I. tv.
Amennyiben hibázunk és az ezzel okozott kár meghaladja az 5000 forintot, akkor a fizetés 10 százalékát, ha a kár meghaladja a 10 000 forintot, akkor 15 százalékot von le a fizetésből. Amennyiben a munkavállaló hibájából kell bennmaradni, akkor az nem minősül túlórának, s ugyanúgy nem minősíti túlórának a hibajavítás miatti pluszmunkát sem. Jogos ez? A késés miatti munkabérlevonást az Ön által leírt feltételek szerint nem tartom jogszerűnek. 10 perc késés esetén indokolatlan ugyanis 1 óra levonása. A jogász válaszol: le kell dolgozni az ebédidőt. Az azonban jogszerű, hogy az órabért a ledolgozott munkaidőnek megfelelően állapítsák meg, azaz 10 perc késés esetén arányosan kellene levonni, vagy az elmulasztott munkaidőt ledolgozni. Ez természetesen nem minősülhet túlórának. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.