Legnagyobb történelmi játékaira készül a Diósgyőri vár július 30-31-én. A Középkori Forgatagon a várjátékok kedvelői sok újdonságra, valósághű viadalokra, és mulatságra számíthatnak középkori módra. A Diósgyőri vár ezen a hétvégén egy nyüzsgő középkori udvarrá változik, a Lovagi Tornák Terén pedig izgalmas lovagi előadásokat láthatnak, amelyen a harc "első vérig" zajlik. A XVII. Középkori Forgatag több újdonsággal is szolgál a történelmi játékok kedvelőinek: a hatalmas, új arénában valósághű viadalokat rendeznek, a történelmi kalandozás éjszaka is folytatódik, és külföldi csapatok is érkeznek az I. Diósgyőri Buhurt Tornára! Az idei év újdonsága, hogy a Diósgyőri vár mellett a szomszédban található Lovagi Tornák Tere is bekapcsolódik a programokba. A hatalmas arénában minden nap két alkalommal izgalmas történelmi előadásokat rendeznek, amelyen népes lovagrendek, fordulatos, meglepetésekkel teli műsor, és valós megmérettetés várja a látogatókat, a torna végén pedig bajnokot is hirdetnek.
A hazai solymászmadarak csakhamar európai hírre tettek szert. A XVI. században Belgiumtól Törökországig mindenhol ismerték a magyar sólymokat és karvalyokat. Uralkodók, hercegek és basák keresve keresték az alkalmat, hogy Magyarországról szerezzenek solymászmadarat. Ezt az ősi hagyományt Krekács Zoltán lovas solymász hozza el Diósgyőrbe. Világrekorder lovas íjász Itt lesz Kassai Lajos a modernkori lovas íjászat megteremtője, aki minden eddigi versenyt megnyert és öt Guinness-világrekordot sikerült felállítania. Ő az egyetlen ember a világon, aki képes váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovas íjászni. Emellett a lovas hagyományok elkötelezett ápolója és népszerűsítője. Európa egyik legjobb fesztiválja Az Európai Fesztivál Szövetség az európai kultúrában betöltött fontos szerepét és autentikusságát elismerve a rangos Minősített Európai Fesztivál címmel tüntette ki a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. által szervezett Középkori forgatagot. A közel két évtizedes múltra visszatekintő program ezzel felkerült a kontinens fesztiváltérképére.
Középkori Forgatag a Diósgyőri várban 2016. július 30-31. - YouTube
Kiegészítő jegy (csak Diósgyőri váras napijegy esetén váltható, egy előadáson való részvételre jogosít, adott időpontra lehet megváltani): Felnőtt: 900 Ft, Gyermek (6-14 éves korig): 300 Ft, Gyermek (0-6 éves korig): ingyenes regisztrációs jegy váltása kötelező KÖZÉPKORI FORGATAG – DIÓSGYŐRI VÁR + 1 ELŐADÁS LOVAGI TORNÁK TERÉN A belépőjegy a következőket tartalmazza: egy előadást a választott időpontban a Lovagi Tornák Terén, valamint nappali programokat a Diósgyőri várban, a Várárokban és a Vásártéren. Előadások a Lovagi Tornák Terén: KÖZÉPKORI FORGATAG - ÉLJEN A KIRÁLYNÉK! szombat 10:00, 16:00; vasárnap 10:00, 16:00 KÖZÉPKORI FORGATAG - BAJNOKOK LOVAGI TORNÁJA szombat 13:00, 18:00, vasárnap 13:00, 18:00 Felnőtt belépőjegy: 2600 Ft, Gyermek (6-14 éves korig): 1600 Ft, Gyermek (0-6 éves korig): ingyenes regisztrációs jegy váltása kötelező KÖZÉPKORI FORGATAG – KOMPLEX NAPIJEGY SZOMBAT vagy VASÁRNAP (MINDEN PROGRAMRA ÉRVÉNYES AZ ÖSSZES HELYSZÍNEN) A belépőjegy a következőket tartalmazza: az összes előadást az adott napon a Lovagi Tornák Terén, valamint a programokat a Diósgyőri várban, a Várárokban és a Vásártéren.
A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát "a királynék vára"-ként. Diósgyőr várának fénykorát, a XIV. századot idézi fel a kétnapos rendezvény. Nagy Lajos kedvenc várában délelőtt és délután látványos lovagi torna zajlik. A középkori forgatagban kereskedők, kóbor lovagok, kolduló barátok, kikapós szépasszonyok élik hétköznapjaikat; zenészek, mutatványosok, vásári komédiások harsány világában szorgoskodnak a mesteremberek.
A munka egy éve kezdődött, a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépítettek a várat, a lovagterem Közép-Európában a legnagyobb. – Ez a vár egy olyan felújításon esett át, ami korhűvé tette, ugyanakkor mindenben megfelel a mai kor kívánalmainak és nem elbújik előlünk ez a kor, hanem az életünk szerves része lesz. Ezt az élettel teli várat kell még megvalósítani, az adottságai megvannak, a vár felépült, nem csak restaurálódott, hanem rekonstruálódott is, ez egy picit több, és most itt a feladat előttünk, hogy tartalommal töltsük meg – mondta Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke. A rekonstrukcióhoz az állam és az Európai Unió 2, 3 milliárd forinttal járult hozzá, a 442 milliós önrészt a miskolci önkormányzat állta.
Csányi Vilmos volt az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék vendége. Balai Máté helyszíni tudósítása a Tudományos hiedelmeink című ismeretterjesztő tudományfilozófiai előadás ról. A hiedelmek természete: Csányi Vilmos at TEDxDanubia 2011 - YouTube. A Bakonyi Alapítvány és az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék által 2021. október 20-a és november 25-között szervezett Informatórium – A tudomány tudománya című előadássorozat célja, hogy a tudományt és a tudományos gondolkodást közelebb hozza a nagyközönséghez. Csányi Vilmos ebben a feladatban már évek óta erős szerepet vállal, ezért csöppet sem meglepő, hogy Tudományos hiedelmeink címmel ezen a programsorozaton ő is tartott előadást. A helyszín a szegedi bölcsészkar Informatórium előadója volt, de a vírushelyzett miatt a Széchenyi-díjas professzor konferenciarendszeren keresztül kommunikált nagyszámú közönségével. Habár Csányi online előadásának témája a tudományok és a hiedelmek voltak, először azonban magáról az emberekről, az evolúcióról és az emberi gondolkodásról beszélt.
Mint a vérbíróságon. Ezután már csak ki kell lesni, hogy mikor nincsen otthon a néni. A feljelentők persze készségesen segítenek, jön rendőr, önkormányzati előadó, és szerintük teljesen szabályosan feltörik egy állampolgár lakását, és a háromból két kutyát, Buksit és Micikét "elkobozzák". Sintértelep, azonnali kivégzés. A feltört lakásban kis cédula, hogy itt jártak. Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek. Az, hogy az eredeti rendelet a már meglévő kutyákra nem vonatkozik, ugyan kérem, a lakók már lincshangulatban voltak, nyilatkozza az illetékes. Tehát, polgártársaim, a mi fejlett és az ugyancsak állatbarát kis országunkban előfordulhat, és bizonyára egyre többször elő is fog fordulni, hogy amíg a városban ügyes-bajos dolgainkat intézzük, jön az általunk választott hatóság képviselője, és rendőri felvezetéssel a kutyakommandó, élet és halál megfellebbezhetetlen ura, betörnek a lakásunkba, és kivégzik szeretteinket. Úgy döntöttek, hogy most már elég belőlünk, kutyákkal kezdték, ki tudja, mivel folytatják. Kivégzik, elpusztítanak, meggyilkolnak valakit, aki és ez nem stiláris hiba, mert egy családban élő, szeretett kutya az "aki", mert személyisége van – sok évig érzelmi társunk, talán egyetlen szociális kapcsolatunk volt ebben a világban.
Egy konzervatívan gondolkodó ember azt gondolja, hogy fontos az egyén, de még fontosabb a közösség, elsősorban a család; aki nem teljes családban nő fel, az csökkent értékű ember, tehát a társadalomnak minden eszközzel támogatnia kell a családokat. De fontosak számára a család feletti közösségek is, és nem talál abban kivetnivalót, ha a közösség érdekében az egyént háttérbe szorítják. A modern hiedelmek nagy része jól szervezett rendszerekben jelenik meg. Például a homeopátiában való hit egy régebben élt német orvos téves kísérletén alapszik, de ez a hívőket nem rendíti meg, sok-sok pénzt fizetnek a tiszta vízért, amelyet valamilyen hatékony szer higított formájának mondanak. Nem ártalmas, de gyógyító hatása csak a hiedelem következménye, placebohatás. A valódi gyógyszerek, amelyeknek számos káros mellékhatása is lehet, a szervezet élettani, biokémiai folyamataiba avatkoznak és ilyen módon hatnak. A modern társadalom egyik létfontosságú hiedelme a pénz és a piac körül alakult ki. Egy bizonyos összeg érmében, papíron vagy elektronikus formában történő átnyújtása valakinek valamilyen konkrét tárgyért vagy szolgáltatásért, annak a hiedelemnek az alapján történik, hogy a pénzt, bármilyen formában is kaptuk, később mi is használhatjuk hasonló módon: szolgáltatást, javakat kapunk majd érte.
Amikor a Covid-19-nél jóval veszélyesebb ebola-járvány kitört Nyugat-Afrikában, a megelőzés legnagyobb problémája az volt, hogy az ottani kultúrák rítusai arra köteleznek, hogy a betegtársat gyakran öleljék, csókolják egészen a gyógyulásáig. Az ebola testváladékokkal terjed, ezért az ölelgetés, csók azonnali fertőzéshez vezet és egy-egy beteg 30-40 közeli vagy távolabbi rokont betegíthet meg. A járvány elején még nem ismerték az ebolát és a fehér orvosoknak nem hitték el, hogy az ölelgetés fertőz. Az emberek azt gondolták, hogy valami nagyon rosszat akarnak, hiszen a családot el akarják különíteni a betegtől, és erre nem voltak hajlandóak. Amikor a járvány beindult és elhatalmasodott a félelem, egy orvoscsoport felfedezte, hogy az öregek még emlékeznek az "ősi módszerre", amelyet valószínűleg egészen régi járványok alatt alkalmaztak. Az ősi módszer nagyon egyszerű, de kegyetlen. A beteget magára kell hagyni és amikor már nem ad életjelet, fel kell égetni a kunyhóját, lakását. Az orvoscsoport propagandakampányba kezdett, amelynek során elmagyarázták az ebola tüneteit, azt, hogy nincsen hatásos gyógyszer vagy vakcina, csak az ősi módszer segít, amire az öregek még emlékezhetnek.