Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai címen, Magyarország és Szlovákia közösen összeállított és a Világörökség Bizottság elé terjesztett pályázati anyagának legfőbb szakmai érvei e felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége voltak. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 1200 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik hazánk területén. Legismertebbek a folyóvizes eredetűek, amelyeket a vízzáró kőzetekből felépülő térségekről érkező, a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Számos barlangban egész éven át, másokban csak olvadáskor, vagy nagy mennyiségű csapadék lehullásakor vannak vízfolyások. Az aggteleki karst és a szlovák karst barlangjai full. Legtöbbjük azonban a karsztfejlődés eredményeként inaktívvá vált. A térség értékét növelik a fennsíkokon kialakult, szokatlan formájú függőleges aknabarlangok, a zsombolyok.
Ez utóbbi a mérsékelt öv legalacsonyabb tengerszint feletti magasságban nyíló jegesbarlangja, és ez is nagy súllyal szerepelt a világörökségi cím odaítélésében. Évszázados feltárás - A 100 méteres mélységű Almási-zsomboly a karsztterület egyik leglátványosabb aknabarlangja, alján a felszínről beszivárgó víz által kialakított, gyönyörű cseppkőlefolyással. Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai - 1995 | Sulinet Hírmagazin. Ez az egyik legkorábban megismert zsombolyunk, aknáiba már 1927-ben, a barlangkutatás hőskorában sikerült leereszkedni Fotó: Egri Csaba Szintén a karszt egyetemes értékei közé számít az itt kialakult, felszín alatti élővilág. Nemcsak a mindenki számára jól ismert és könnyen észrevehető denevéreket sorolhatjuk ide, de azokat az alacsonyabbrendű gerinctelen fajokat is, melyeknek több, csak itt megtalálható faja is él a felszín alatt (pl. szemercsés vakászka, aggteleki vakbolharák). A karsztterület barlangjai közül magasan kiemelkedik a két országot föld alatt is összekötő Baradla–Domica-barlangrendszer, melynek óriási méretei, egyedülálló szépsége és rendkívüli cseppkőgazdagsága már a régi korok látogatóit is lenyűgözte.
Az omlással egy hatalmas zsákszerű ferde üreg jött létre. Ebben megülepedett a hideg levegő, amely az üregbe az omlás által felszakadt nyíláson keresztül áramlott be (ez a barlang jelenlegi bejárata is). A beszivárgó csapadékvíz az üregben jéggé fagyott. A jég képződésének kezdetei a negyedidőszak riss korszakába (300–140 ezer év), esetleg a mindeli eljegesedés végébe nyúlnak. A jég a barlangban, mint padlójég, jégesés, jégsztalagmit vagy jégoszlop jelenik meg. A jeges rész területe 9772 m 2, a jég köbtartalma több mint 110 100 m 3. Legnagyobb vastagsága a Nagy-teremben 26, 5 m. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai by Imregh András. A jég a csapadékvíz évi beszivárgásától függően réteges szerkezetű. A kőzettel való érintkezési felületen lassú olvadás áll be, ezért a jégösszlet nagyjából minden 1700 - 2000 évben kicserélődik. A jég a bejárattól valamint a Kis- és Nagy-teremtől lassú mozgásban van a Földszint (Prízemie) és a Ruffíny korridor irányában (2 - 4 cm egy év alatt). A Dobsinai-jégbarlang a világ egyik legjelentősebb jégbarlangja, amelyet a magashegyi övön kívüli fekvése is kiemel (a felszín alatti jég csupán 920 - 950 m t. ).
A nemzeti park területén nyíló barlangok közül általános természettudományos, geológiai, ásványtani, hidrológiai vagy őslénytani jelentősége miatt 20 barlang élvez fokozott védelmet. A természetvédelmi jogszabály alapján minden olyan tevékenység, amely a barlang állapotában változást idézhet elő, így különösen a kutatás, búvármerülés, kiépítés, hasznosítás, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 25 éve Világörökség az Aggteleki-és a Szlovák-karszt barlangjai - Greenfo. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletében meghatározott barlangok -köztük a fokozott védelem alatt állók- látogatását a Nemzeti Park engedélyezi. Forrás: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ()
Míg a legjobb téli gumikkal jeges úton, 40 km/órás sebességről fékezve általában 20 méter alatt sikerült megállni, a három, különböző állapotú prémium nyári gumival felszerelt tesztautóknak a gumi kopásának mértékétől függően ugyanehhez 35, 45, illetve 62 méterre volt szüksége. Tényleg a márkás téli gumi a legjobb? Kijött az ADAC legfrissebb tesztje. Ez azt jelenti, hogy míg a legjobb téli gumival felszerelt autó éppen megáll a 18 méterrel előrébb az úttestre lépő gyalogos előtt, a teljesen új nyári gumival felszerelt autó 31, a csak enyhébben kopott nyári gumival közlekedő gépkocsi 33, míg az erősebben kopottat viselő jármű 36 km/órával üti el őt. Forrás: A vizsgálatban részt vevő abroncsok az egyes szempontoknak különböző mértékben tettek eleget. Száraz és vizes úton - fagypont felett - az újszerű nyári és a Michelin CrossClimate egész éves abroncs remekelt, jeges úton (fékezhetőségben és kapaszkodási képességben is) a Goodyear és a legolcsóbb Premiorri volt a legjobb, legcsöndesebbnek a leginkább elkopott nyárigumi bizonyult. Gördülési ellenállás szempontjából ezúttal a használt, budget kategóriás téligumi bizonyult a legjobbnak.
Az összesített eredmények alább és a csatolt képen láthatók.
Hatalmas a szakadék a jók, és a rosszak között Nem szépítjük. Elképesztő eredmények születtek. Azt eddig is tudni lehetett, hogy téli gumi és téli gumi között hatalmas lehet a különbség, de ez a teszt minden várakozásunkat felülmúlta. A legjobban a Pirelli Sottozero 3 szerepelt, amely 36 méter alatt fékezte le az autót. Mögötte nem sokkal lemaradva a Goodyear UltraGrip 8 Performance és a Dunlop SP WinterSpoert 4D végzett. Amit viszont a mezőny második fele mutatott, azt nem lehet megfelelő jelzőkkel illetni. Érdemes megnézni, hogy az utolsó, még továbbjutó Nexen Winguard Sport is több mint 3 méterrel később tudta megállítani a tesztjárművet. Az igazi horror viszont csak ezután következett. Nem is szaporítanánk a szót, hasonlítsuk össze a Pirelli és a Hercules Winter HSI L (utolsó helyezett) teljesítményét. A differencia 17 méter! Ilyen brutális különbség akár életről/halálról is dönthet. Legjobb téli gumi horror. Az első forduló alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a rossz téli gumik nem csak kicsivel gyengébbek, hanem szó szerint életveszélyesek.
4. Michelin Pilot Alpin 5 ereje a tartósságában van, a vásárlónak nem kell a kopás miatt idegeskednie. Azoknak tervezték, akik szeretik a hosszú utakat, és olyan abroncsra vágynak, ami bírja a gyűrődést. Egyetlen hátránya talán az ára lehet, azonban a minőségi abroncs hosszú távon visszahozza azt is. 5. Bridgestone LM 005 leginkább a fékezéskor teljesít kiemelkedően, úgyhogy biztosan gondoskodik a vezető biztonságáról. Legjobb téli gumières. Nem kell többé rettegnünk az esős talajoktól, ugyanakkor a kényelmi szempontjai is kitűnőek. Az egyetlen hátránya, hogy az üzemanyag fogyasztásra gyakorolt hatása nem annyira jó, mint más márkáknak. 6. Goodyear UltraGrip Performance + leginkább a havas és nedves felületen teljesít jól, elkerüljük vele a vízen csúszás jelenségét. Ezt a téligumit tényleg érdemes beszerezni, főleg, ha olyan helyen lakunk, ahol gyakoribb a havazás. Egyedül a nedves úton való fékezéskor teljesített gyengébben, de még így a legjobbak között van. 7. Kleber Krisalp HP 3 azoknak a felhasználóknak lesz a kedvence, akik szeretnének biztonságosan vezetni, de ehhez jó árakat keresnek.
Immár másodszor került sor az egyetlen nagyszabású hazai Téligumi tesztre a Hungaroringen. A és a Használtautó által szervezett esemény célja az volt, hogy a hazai autósok ne csupán külföldi tesztek alapján tudjanak tájékozódni az idén legnépszerűbb abroncstípusok minőségi sorrendjéről, hanem hazai környezetben mért konkrét eredményekkel is találkozzanak. Legjobb téli gumi online. A 16 téli-, illetve négyévszakos gumiszett tesztje mellett egy használt nyári garnitúra próbája biztosította a teljes körű összehasonlíthatóságot. A 3-6 °C közötti hőmérsékleten végzett teszt során különböző sebességek mellett mind a száraz, mind a vizes, mind pedig a jeges (vizes műgyantával modellezett) úton való megállást vizsgálták, emellett sor került a csúszós úton mutatott kapaszkodóképesség, a gördülési ellenállást mutató kigurulás, sőt, a zajszintek mérésére is. "Az idei mérések legfontosabb tanulsága az volt, hogy az éppen ezekben a napokban téliesre forduló időjárási viszony között könnyen életveszélyes helyzetet teremthet az autón hagyott nyári gumi – hangsúlyozza Fodor László, Használtautó marketingvezetője.