Az Argentin Feltalálók Napja Bíró László, 1985. november 24-én halt meg Buenos Airesben, munkásságával akkora elismerésre tett szert az országban, hogy tiszteletére születésnapján, szeptember 29-én ünneplik az Argentin Feltalálók Napját. A Világban pedig nap, mint nap, elismeréssel emlékezhetnek, akik éppen golyóstollat használnak. A golyóstoll szabadalma Bíró László találmánya gyorsan világhírűvé vált. Milton Reynolds amerikai vállalkozónak megtetszett a golyóstoll ötlete, ezért megvalósította Bíró tervét az Egyesült Államokban. Reynolds tollainak minősége viszont igen rossz volt, de így is az első napon 150. 000 dolláros bevételt hozott (mai árfolyamon ez 1, 3 millió dollárt jelent). Később pedig napi 61. 000 darabot adtak el belőle a new york-i Macy's áruházban. Mindezt a '40-es években. Tech: Ma 75 éves az egyik legnépszerűbb magyar találmány, a golyóstoll – és azt tudja, melyik a legkelendőbb? | hvg.hu. Az amerikai üzletember legálisan használta Bíró ötletét, mert az az Egyesült Államokban nem volt oltalom alá véve. Nem sokkal később Franciaországban már élt Bíró szabadalma, amit Marcel Bich (a mai BIC vállalatóriás alapítója) vásárolt meg tőle 2 millió dollárért.
A találmány rajza a szabadalmi levélen (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 120037. sz szabadalom) A fejlesztő munkát azonban megzavarták a készülődő II. világháború felhői. Bíró, mivel zsidó származású volt, 1938. december 31-én elhagyta az országot. Vámos Éva Bíró Lászlóról szóló életrajzában megjegyezte, hihetetlen szerencséje volt hősünknek, hogy magával vitte a golyóstoll dokumentációit, ugyanis 1939. Egy véletlennek volt köszönhető a golyóstoll feltalálása » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. január 1-től a szellemi tulajdont jelentő iratokat már nem lehetett kivinni az országból. Bíró előbb Párizsba, majd innen Argentínába ment. Hogy miért Argentínába? Ez is egy véletlennek volt köszönhető. Még 1938 nyarán tudósítóként táviratot írt egy jugoszláv fürdőhelyen, természetesen egy golyóstoll prototípussal. Ez felkeltette egy ott nyaraló másik ember figyelmét, aki mérnök lévén azonnal felismerte az új fejlesztésű íróeszközt. Szóba elegyedtek, és az úr, akiről kiderült, hogy argentin, arra biztatta Bírót, költözzön Dél-Amerikába, ahol nyugodtan folytathatja a munkáját. Bíró megjegyezte, hogy vízumot elég nehezen tudna szerezni, erre az argentin úriember egy aláírt névjegyet adott át neki azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel könnyen szerez majd magának vízumot.
2013. június 10. 11:36 MTI Hetven éve, 1943. június 10-én kapott Argentínában szabadalmi oltalmat a magyar származású Bíró László József golyóstolla, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen biro pennek, röviden bironnak hív. Bíró László és a golyóstoll találmány. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír - ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között számtalan foglalkozást űzött, egyebek közt szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot, s az 1920-as években olyan nagy nevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
Ez pedig nem más, mint a maglev, azaz a mágneses lebegővasút leírása.
A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is felvértezett Bírónak számos találmánya volt, a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára. Az ötletet számtalan legenda lengi körül, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság prózai: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani. Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott – a gyakorlatban használhatatlan – golyóstoll-ötletét. Kezdetben az ő tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran elakadtak. Ám hitt a működési elvben, s úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A fejlesztésben György nevű fivére, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek, a nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt az irodaműszerész Goy Andornak is. Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155468780 · Fordította: Farkas Veronika Most olvassa 2 Várólistára tette 4 Kívánságlistára tette 7 Kölcsönkérné 1 Népszerű idézetek Molu P >! 2019. július 20., 14:23 Az emberi lények a történelem előtti időszakok óta használnak virágokat arra, hogy megjelöljék életünk kulcsfontosságú pillanatait. A virágok jelen vannak a kezdeteknél (születés, ballagás, esküvő) és a befejezésnél is (temetés). Azért alkalmazzuk őket a "központozásra", mert a múltban az emberek tisztában voltak vele, hogy ilyenkor az a legfontosabb, hogy észben tartsuk a fenti világok valóságát. 135. A mennyország létezik mory ducros. oldal Molu P >! 2019. július 20., 15:09 Dr. Wilder Penfeld, a huszadik század egyik leghíresebb idegsebésze azt állítja 1975-ös könyvében, Az elme misztériumában, hogy a tudatot nem a fizikai agy hozza létre. Ő az éber páciensek agyának elektromos stimulálásával töltött évtizedek során rájött, hogy amit mi szabad akaratnak, tudatnak vagy elmének nevezünk, az inkább mintha "kívülről" befolyásolná az agyat, nem az agy hozza létre.
2022. május 3., 16:43 Nagyon meglepett, hogy ennek a könyvnek ilyen alacsonyan áll az értékelése, mert nekem ez egy kedvencem, és az elmúlt tizensok évben tizensokszor olvastam. Kétségtelen jobb címet is találhattak volna neki, mert véleményem szerint a címnek szinte semmi köze a történethet (eltekintve attól a pici utalástól, hogy van benne túlvilági szál). Könnyed, szerethető olvasmány. Nagyon nem dolgoztatja meg az agyat, de sokszor kimondottan jól esik egy ilyen könnyed életszagú történetet olvasni, melynek földi vonatkozása igazából bármelyikünkkel megtörténhetne. Lucy_Saint >! 2012. november 4., 10:27 Kedves aranyos könnyű kikapcsolódást nyújtó köarlotte a maga lendületesen fejlett igazságérzetével számomra nagyon szerethető karakter volt. Nagyon tetszett ahogy az expasiját egreciroztatta folyamatosan a kedvencem amikor Sir William tárgyalásánál folyamatosan rendezkedett:-) Hangosan nevettem miközben olvastam. A mennyország létezik moly 2021. Marée_Noire >! 2014. január 21., 06:38 Jobb könyv, mint amilyennek éreztem még olvasás közben is.
– Remény 94% · Összehasonlítás A. O. Esther: Megbocsátás 96% · Összehasonlítás