Leányomnak ajándékoztam a saját tulajdonú társasházi lakásomat, a haszonélvezet fenntartásával. Férjemmel évek óta helyrehozhatatlanul megromlott a kapcsolatunk, szeretnék különköltözni. Tervem egy olyan lehetőség teremtése, hogy életem végéig a lakásban maradnék, fizetnék a rezsi költségeimet, majd halálom után a lakás a rólam gondoskodóra maradna. Leányom, mint új tulajdonos, ebbe nem hajlandó beleegyezni. Felbonthatom-e vele, azaz visszavonhatom-e az ajándékozási szerződést? Az ajándékozás a Földhivatalnál is bejegyzésre került. Ajándék visszakövetelése általában akkor megalapozott, ha az ajándék valamilyen feltételhez kötött volt és az nem teljesül. A haszonélvezeti jog személyes jog, ezért nem átruházható, azon eltartási jogviszony nem keletkeztethető, így a jelen helyzetben Ön az ingatlan tulajdonával nem rendelkezhet az Önről gondoskodó javára. Édesanyám úgy 16-17 éve pénzt és telket ajándékozott öcsémnek és feleségének, hogy tudjanak építkezni, szoc. pol. -t igénybe venni. Majd édesapámmal közösen építettek is nekik egy házat.
Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
Visszakövetelésre az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége, a megajándékozott súlyos jogsértése, továbbá az ajándékozó téves feltevése esetén kerülhet sor.
"Akkor mégis milyen magatartás minősülhet súlyos jogsértésnek? " Például a durva becsületsértés vagy a bántalmazás, általánosságban véve minden bűncselekménynek minősülő magatartás, vagy valamilyen jogi kötelezettség (például tartási kötelezettség) megszegése. Az nem előfeltétel, hogy a bűncselekmény vagy személyiségi jogsértés elkövetéséről jogerős ítélet álljon rendelkezésre. Fontos azonban, hogy az ajándékozó nem követelheti vissza az ajándékot, ha éppen az ajándékozó kezdeményező magatartása váltotta ki a vele szemben tanúsított magatartást. S értelemszerűen akkor sincs helye az az ajándék visszakövetelésének, ha az ajándékozó az elkövetett sérelmet utóbb megbocsátotta. "Az ajándékozó arra hivatkozik, hogy az ajándékot bizonyos feltétellel adta, pedig ilyesmiről soha nem volt szó, nem említett ilyesmit…" Az ajándékozó jogosult visszakövetelni az ajándékot, ha (1) valami olyan várakozása volt az ajándékozással kapcsolatban, ami nélkül a jogügylet nem jött volna létre, és (2) ez a feltevés olyan súlyú, hogy enélkül az ajándékozásra nem is került volna sor, és (3) a feltevés utóbb meghiúsult.
000 forint díjazást, illetőleg a 6. 000. 000 forint promóciós ellenértéket, jogszerű volt ugyanakkor kötbérigénye. A gépkocsi tekintetében kötött külön írásbeli ajándékozási szerződés és az érdemtelenség feltételeinek meghatározása hiányában a Ptk. szabályai alapján a felperes sem a gépjárművet, sem a perben követelt ellenértéket nem volt jogosult visszakövetelni, az ajándékba adott ingatlant és az alperes által kifizetett vagyonszerzési illetéket azonban a megkötött ajándékozási szerződés alapján alappal követelte vissza. Az elsőfokú bíróság döntése azonban ezzel együtt is érdemben helyes volt, mert a felperes jogos igénye még így sem érte el az alperes beszámítási kifogásának összegét. Budapest, 2017. február 15. Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság
Magyarország három részre szakadása by And Mihály
1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda király lesz, jogalapja az 1505-ös rákosi országgyűlés, mely szerint csak magyart lehet királlyá megválasztani. Ezzel szemben király lesz I. Ferdinánd is, akinek jogalapja a Jagellókkal kötött házassági szerződés. Az egész ország János kezén van, kivéve Horvátországot, Pozsonyt és Sopront, ennek megváltoztatására tesz kísérletet Ferdinánd 1527 nyarán, amikor is 10 ezer főnyi zsoldossal letámadja Jánost. Magyarország vaktérkép - Tananyagok. János a törökhöz fordul segítségért, 1529-ben meg is érkezik a "segítség", a török távlati célja Bécs elfoglalása, ez nem sikerül, de a biztonság kedvéért Budát átveszi Ferdinándtól, és átadja Jánosnak. Az ország két részre szakad. 1532-ben a török sereg Bécs ostromára indul, de Kőszegnél megakad, a várkapitány Jurisics Miklós. Kiújul Ferdinánd és János között a területekért vívott harc, amit 1538-ban a váradi békével zárnak le, mely kimondja, hogy mindkét uralkodó megtartja területeit, de ha János meghal, akkor a korona Ferdinándé. 1539-ben János feleségül veszi Jagelló Izabellát, majd halálos ágyán megesketi Török Bálintot és Fráter Györgyöt arra, hogy elintézik, hogy fia király lehessen.
A vesztes csatától jelentős sereggel távol maradó Szapolyai János erdélyi vajda, a köznemesek vezetője érvényesítette az 1505-ös törvényt: idegen uralkodó helyett magát jelöltette magyar királynak. A székesfehérvári országgyűlés megválasztotta, s november 11-én I. János néven meg is koronázták. Ám egy hónap sem kellett, s a nyugat-magyarországi nemesek Habsburg Ferdinándot is királlyá választották, s nem sokkal később meg is koronázták. Vajon mi volt a megosztottság oka? Ki mit várt a választott királyoktól? Szapolyai az ország egyik legnagyobb birtokos nemese volt, s erdélyi vajdaként, Mohácsról lemaradva, az ország egyetlen ütőképes seregével rendelkezett. Ferdinánd V. Magyarország három részre szakadása zanza. Károly spanyol király és német-római császár öccse volt. Talán a nagy hatalmú V. Károly majd segít a török elleni küzdelemben? Császári bátyja segítségével Ferdinánd a következő évben szinte teljesen kiszorította az országból a rendek által megválasztott Szapolyait. A vesztésre álló János király döntő lépésre szánta el magát.