A teszt eredményétől függően, arrébb tehetjük a locsolófejet, vagy dönthetünk egy hatékonyabb megoldás mellett is. Forrás:
A túlöntözés jelei Minél mélyebb a gyökérrendszer, annál egészségesebb és ellenállóbb a gyep. Erre úgy tudod ösztönözni a növényt, ha nem áztatod el folyamatosan – ilyenkor érdeke lesz neki is, hogy víz után kutatva gyökereit mélyebbre nyújtsa. Az ideális öntözés mélyre menő, rendszeres és a természetes csapadékot utánozza), nem pedig sekélyen áztatja el a talajt gyakran. Plusz egy ok, hogy támogasd a mélyre nyúló gyökérrendszert, hogy így a hő által okozott stresszre és a rovarok jelentette veszélyre is kevésbé lesz fogékony a növény. Nemcsak a gyökérrothadás jelent problémát ebben az esetben, hanem a betegségek is. A nyáron jellemző gombabetegségeknek kedvez a gyakori vizes közeg. Barnulással, sárgásodással jelennek meg, amit könnyen összetéveszthetünk azzal, hogy lehet nem locsoljuk eléggé füvünket – legyünk körültekintőek, ne súlyosbítsunk a helyzeten! Öntözési szabályok nyárra - Napidoktor. Gyep gondozása Greenman Agro-val A Greenman Agro mikrobiológiai készítmény egy egyedülálló, minden kultúrnövényhez alkalmazható speciális probiotikus termésnövelő készítmény, amely javítja a talaj minőségét, növeli a talajélet aktivitását, támogatja a humuszképződést és rendszeresen alkalmazva megerősíti a gyep immunrendszerét, mely által az ellenállóbbá válik a különféle környezeti hatásokkal szemben.
Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a Nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva ezzel a kártevő gombák támadását. Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő, ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve. Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is – gyakrabban locsoljuk őket, de NE túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél – melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre – kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni. Esőmérővel könnyedén lemérhetjük, hogy egy adott időintervallum – mondjuk egy hét – alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben "után- öntözhetünk", amennyiben szükséges. Esőmérőkkel tesztelhetjük a felszíni öntözőfejet is, néhány típus ugyanis egyenetlenül oszlatja el a vizet.
Mozgókép és médiaismeret Füzetvázlatok 1. óra: A média társadalmi szerepe A közlésrendszerek, a médiák fajtái, feladataik: Közlésrendszerek: - Beszéd (Kr. e 40 000 évvel) - írás (Kr. e. 13. szd) - Nyomtatás (Kr. u. 15. szd) - 19. Média és Társadalom – társadalmi (közösségi) média – Oldal 2 – CCO Magazin. szd. : fényképezés, távíró, - 20. szd: film, kábelrendszerek, műholdas rendszerek Alapfogalmak: - információ: tudományos értelemben minden olyan dolog, ami számomra új, megértem, és szükségem van rá. Köznapi értelemben: minden olyan dolog, amit addig nem tudtam - kommunikáció: valamely jelrendszer vagy közlési rendszer kölcsönös használata lehet közvetlen (beszélgetés) vagy közvetett (újságolvasás) A közvetítőcsatorna szerepét valamilyen eszköz veszi át. (Telefon, újság, televízió stb. ) - médium: a tömegtájékoztatást szolgáló eszközök - média: a tömegtájékoztatást szolgáló eszközök összessége - multimédia: szöveg, zene, álló- és mozgókép együttes alkalmazása - interaktivitás: a beavatkozásra lehetőséget adó folyamat. A beavatkozás befolyásolja a tovább haladást, (betelefonálós kívánságműsor) A média feladata: - tájékoztatás - ízlésformálás - művészetközvetítés - közvélemény-alakítás - szórakoztatás - ismeretterjesztés A médiák csoportosítása: Fenntartó szerint: Közszolgálati: központi (állami vagy önkormányzati) fenntartású.
Természetesen – egy ilyen rövid eszmefuttatás – nem tud vállalkozni arra, hogy a két halmaz egymáshoz való viszonyát annak teljességében elemezze, viszont azt, a két, különben egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalomnak egy felfogás szerinti, annak a legújabb kori megjelenése viszonyában szeretné megvilágítani. A gondolatmenet kiinduló állítása: a társadalmi – közösségi – média elterjedésének alapvetően két oka van, nevezetesen a technika fejlettségén kívül, a társadalom nagy részében megfogalmazódott demokratikus igények fokozott megjelenése. Milyen okai vannak a társadalmi – közösségi – média megjelenésének, elterjedésének? Egyrészről szükséges volt hozzá a kommunikáció technikájával összefüggő találmányok fejlettségének mai szintje. Másrészt két egymással szorosan összefüggő társadalmi igény megjelenése követelte ki a társadalmi média helyét a mai, modern, kapitalistának nevezett társadalomban. Társadalmi sokszínűség • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az egyik, a társadalom tagjainak a demokrácia iránti fokozott igénye, amely a demokrácia minél szélesebb körben elérhető megjelenésében keresendő.
Az allosztatikus terhelés azért következhet be, mert a stressz patofiziológiája az öreg agyban kezdődik, és az evolúciós tervezés révén az agy ezen részében lévő struktúrák képtelenek gondolkodni. A mantrájuk csak ennyi "Ha túlélem, kérdezek. " Gondolkodás és magasabb kognitív folyamatok csak az úgynevezett új agyban fordulnak elő. A közösségi média hatása az emberi kapcsolatokra és az agyműködésre - Agyserkentő.hu. Az öreg agy tehát nem tud gondolkodni, azért nem különbözteti egymástól az észlelt, és a tényleges fenyegetéseket. A közösségi média hemzseg a fenyegetésektől, és az új agy nem tud segíteni, mert a stresszválasz során le van blokkolva. Sajnos az allosztatikus terhelés a torz percepció és betegség kapuja, ez alól egy ember sem kivétel. Nem véletlen hát, hogy az elhízás, a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák előfordulása gomba módra nő. A közösségi médiában gyújtott gyűlölet-tüzek ugyan nem halálosak, mint a valódi tüzek, de óvatossággal kell őket megközelíteni, mert elősegítik a betegségeket. A közösségi média nem valós világot mutat be Te is szoktad végtelenül szerencsétlennek érezni magad, amikor tökéletes nyaralós, eljegyzési, szerelmes, és partis fotókat nézegetsz a hírfolyamodban?
Mivel a közösségi médián pörögnek a munkahelyi, romantikus, baráti, és családi! kapcsolataink, a fizikai interakció lehetősége veszít a vonzerejéből. Amikor két barát elmegy együtt pizzázni, sokszor már nem hangosan és vidáman beszélgetve falatoznak, hanem némán szelfiket készítenek, Snapchat sztorit rögzítenek, és Instára lőnek egy fotót. Néha már azt sem tudjuk, mit csinálunk, kezd tudatalattivá válni dolog. Ha pedig a közösségi médiának ekkora ereje van, vajon mit tartogathat a jövő? Félnünk kell-e attól, hogy az emberi kapcsolatok egyre inkább elsorvadnak? Még a kommunikatív, társasági emberek is elszokhatnak a társaságtól. Mi ez, ha nem egy horrortörténet kezdete? Nem túlzás azt állítani, hogy a közösségi média hibás a kommunikációs készségek csökkenése miatt. A barátságok sem olyanok már, mint régen. Anno szórakoztató és izgalmas dolgokat csináltak együtt a barátok, ma már csak egymás üzenőfalát nézegetik, és néha Skype-olnak. Szörnyű, de ma már abból is vannak sértődések, ha egy barát nem lájkolja be egy fotónkat, vagy nem ír hozzászólást egy posztunkhoz.
A generációváltás a társadalmi átalakulás egyik legfontosabb mozgatórugója. Értékrendszerünket életünk korai szakaszában alakítjuk ki és ritkán változtatjuk meg gyökeresen az idő előrehaladtával. A családi tényezőknek fontos szerepe van a közügyek iránti elköteleződéseink kialakulásában, de kiemelendő még az iskola, a szabadidős foglalkozások és a média hatása is, különös tekintettel a közösségi médiára. Ez utóbbi szerepéről következzen néhány gondolat. A politikai nézeteinket és a közügyekhez való viszonyulásunkat leginkább az ifjúkorunkat meghatározó külső hatások (család, iskola, kortársak, média, divat stb. ) alapján sajátítjuk el. Éveink múlásával egyre kevésbé valószínű, hogy újítunk szokásainkon, alapértékeinken és hozzáállásunkon. Amennyiben a fiatalságunkban kialakított – és sokszor a szüleink, nagyszüleink által vallott normákkal szembe helyezkedő – értékrendünkhöz és szokásainkhoz az életünk hátralevő részében is hűek maradunk, az idősebb nemzedékek fokozatos "kikopásával" megtörténik a generációváltás, ami a politikai magatartás változásainak legfőbb motorja.