Az előadás célja bemutatni, hogyan értelmezi Maruyama a "nemzetet", az "individuumot" és ezek viszonyát a japán eszmetörténet kontextusában az 1940-es években születő írásaiban, valamint az úgynevezett szubjektivizmus-vitához való hozzájárulásában. Takó Ferenc filozófiatörténész-japanológus, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Japán Tanszékének oktatója, kutatási területe a kínai bölcselet európai, illetve az európai filozófia japán recepciója. Max Weber Kína-interpretációjáról szóló disszertációja megkapta a Cogito-díjat, 2021-ben filozófia és történettudomány kategóriában "az ELTE ígéretes kutatója" címet nyert el. Kőrösi csoma sándor munkássága. A Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain szakmai program megvalósítását a 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Köszönjük a támogatást!
Csoma ekkor már csaknem 20 nyelven írt és/vagy olvasott: latin, ógörög, német, francia, angol, orosz, szláv, héber, arab, török, újperzsa, szanszkrit, tibeti, hindusztáni, bengáli, pushtu, muhratta, és valószínűleg románul is tudott. Természetesen utazásai során ezeken kívül még több más nyelvvel is megismerkedett és sajátított el többé-kevésbé, a hétköznapi szóbeli kommunikáció szintjén. (Egyébiránt ilyen fokú szóbeli nyelvismerete már egészen fiatalon igen széles volt, amelyet a családjával tett kisgyermekkori vásározó utazások során szerzett a Kárpát-medence déli, délkeleti területein, illetve a Balkánon. <>) Az 1830-as évek végén többször találkozott Kalkuttában Schöfft József Ágoston magyar festővel és világutazóval. Ő készítette az egyetlen hitelesnek mondható portrét Kőrösi Csoma Sándorról. 1842 februárjában megkísérelte a Lhászába való eljutást. A Mahananda folyón vízi úton haladt, ahol a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át és maláriát kapott. KELETKUTATÁS – A Kőrösi Csoma Társaság honlapja. Március 24-én megérkezett Dardzsilingbe.
1821 április 18-án érkezett Meshedbe, ahol az időközben zajló török-perzsa háború miatt hat hónapig vesztegelt egy karavánszálláson. Október 20-án indult Buharába. 1822. január 6-án átvergődött a Hindukus hegyláncain, eljutott Kabulba, ahonnan India felé vándorolt. A Haibár-hágónál francia tisztekkel találkozott, akikkel Pesavar érintésével eljutott Lahorba, majd Amritszár és Dzsammu érintésével Szrinagarba érkezett. május 19-én Belső-Ázsia felé indult, áthaladt a 3446 m magas Zodzsi-hágón. Május 23-án Ladakba érkezett. Újraindul a Kőrösi Csoma- és a Petőfi-program. Június 19-én megérkezett a fővárosba, Lehbe. Innen a további út európai ember számára veszélyes lett volna, így visszaindult Szrinagarba. Július 16-án Kasmír határánál találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal. Az ő ösztönzésére kezdett el a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni annak reményében, hogy az ősi iratok között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat. Visszatért Lehbe, majd Szrinagarba. 1823 július 26-án a zanszkári Zanglába érkezett, ahol a király erődjében lakott.
Miért? Mert az edzéssel felpörgeted az anyagcseréd, és ez a pörgés még utána is folytatódik egy darabig. A felpörgetett anyagcsere pedig zsírt éget! Viszont ha edzés után rögtön kalóriát viszel be, akkor leállítod a zsírégetést. Tehát zsírégetés szempontjából még jobb is, ha nem edzés után eszel. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy az egész nap elfogyasztott fehérje MENNYISÉGÉNEK sokkal több köze van ahhoz, hogy mennyi izmot tud valaki építeni. Ugyanis itt már egyértelműen kimutatták, hogy aki kevesebb fehérjét evett, az lassabban tudott izmot építeni. Ez persze nem jelenti azt, hogy tonnaszámra, mértéktelen mennyiségben kell fehérjét enni. Ez csak annyit jelent, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét kell enni minden nap. Ez súlyzós edzést végző embereknél napi 1, 5 – 2 g fehérje testsúlykilogrammonként. (A fenti fotót csak azért tettem be, mert annyira röhejes stock fotókat tudnak készíteni, hogy az valami elképesztő. Nyilván edzés közben isszuk a fehérjét. )
Mind a versenyszerűen sportolók, mind a szabadidős sportokat végzők esetében a nagyobb fizikai terhelés egyértelműen növeli a fehérjeszükségletet, így ezt a fokozott igényt mindenképpen szem előtt tartva kell a sportoló étrendjét összeállítani. A fehérjepótlás mindamellett, hogy az építő folyamatokat segíti, a zsírmentes izomtömeget növeli és a regenerálódást is támogatja. Az optimális fehérjeszükségletet megállapítását azonban feltétlenül sportdietetikusra érdemes bízni, mert az elégtelen bevitel is, de a túlzott fogyasztás is teljesítményromláshoz vezethet, ezen kívül különböző betegségek kockázati tényezőjét hordozhatja magában. Milyen típusát mikor fogyasszuk? Az edzés után válasszunk tejsavó fehérjét, mert ez a fehérjetípus hasznosul a testedzést követően a legjobban. Ezt, – az energiaraktárak visszatöltése érdekében – szénhidráttal együtt javasolt fogyasztani. Lefekvés előtt kazeint érdemes bevinni, amely lassú felszívódású fehérjéként segít mérsékelni az izomzatban zajló lebontó folyamatokat.
A konklúzió szintén az lett, hogy az anabolikus ablak nem létezik, azaz izomépítés és regenerálódás szempontjából teljesen mindegy, hogy mikor fogyasztasz fehérjét. Dr. Eric Berg amerikai orvos szerint a fehérje felhasználása sokkal később történik, hiába gyors felszívódású a fehérje. Azaz ő azt állítja, hogy ami edzés után beépül fehérje, azt még előző nap etted meg. Tehát az anabolikus ablak inkább 24 órás, nem 30 perces. FEHÉRJE MENNYISÉGE Félreértés ne essék, itt most nem arról van szó, hogy a fehérje nem fontos az izomépítéshez! És még csak nem is arról, hogy a fehérjés táplálékkiegészítők fölöslegesek. De érdemes belegondolni, hogy ha úgy reklámoznák a fehérje shake-et, hogy "igazából teljesen mindegy, hogy húst eszel, vagy tejsavófehérjét", akkor valószínűleg nem tudnának ilyen sokat eladni. A fehérje fontos, viszont mint kiderült, egyáltalán nem számít, hogy edzés után rögtön, vagy edzés után 3 órával fogyasztod. BÁR AMI AZT ILLETI… Ha tudjuk, hogy az izomépítéshez nincs köze az edzés utáni fehérjének, akkor érdemes inkább később fogyasztani, nem rögtön edzés után!
Mind a versenyszerűen sportolók, mind a szabadidős sportokat végzők esetében a nagyobb fizikai terhelés egyértelműen növeli a fehérjeszükségletet, így ezt a fokozott igényt mindenképpen szem előtt tartva kell a sportoló étrendjét összeállítani. A fehérjepótlás mindamellett, hogy az építő folyamatokat segíti, a zsírmentes izomtömeget növeli és a regenerálódást is támogatja. Az optimális fehérjeszükségletet megállapítását azonban feltétlenül sportdietetikusra érdemes bízni, mert az elégtelen bevitel is, de a túlzott fogyasztás is teljesítményromláshoz vezethet, ezen kívül különböző betegségek kockázati tényezőjét hordozhatja magában. Milyen típusát mikor fogyasszuk? Az edzés után válasszunk tejsavó fehérjét, mert ez a fehérjetípus hasznosul a testedzést követően a legjobban. Ezt, - az energiaraktárak visszatöltése érdekében - szénhidráttal együtt javasolt fogyasztani. Lefekvés előtt kazeint érdemes bevinni, amely lassú felszívódású fehérjeként segít mérsékelni az izomzatban zajló lebontó folyamatokat.
Forrás: Sportorvosi Központ () Visszalépés az előző oldalra...
"Az ennek megfelelően összeállított táplálkozási terv segítségével nem csak a testsúly csökkentése, a megtartása, vagy a tömeg növelése érhető el, hanem az a sportág által megkívánt és a versenyzőhöz igazított optimális testösszetétel is, amelynek segítségével csúcsteljesítményre lesz képes a sportoló" – tudjuk meg a sportdietetikustól. Forrás: