A támogatás mértéke az új hűtőgép vagy fagyasztógép vételárának 50 százaléka lehet, azzal a kitétellel, hogy a támogatás összege A+ energiaosztályú készülék választása esetén maximum 25 ezer, A++ energiaosztály esetén 35 ezer, míg A+++ energiaosztályú háztartási nagygép esetén legfeljebb 45 ezer forint. A 2014 szeptemberében indult Otthon Melege program eddig csaknem 17 milliárd forint összértékben biztosított támogatást, ezzel több mint 85 ezer háztartás energiahatékonyságának javulását segítette.
Folytatódik az Otthon melege program, csütörtökön megjelenik a családi házak és társasházak komplex fűtéskorszerűsítését, kazán- és konvektorcseréjét, illetve a kiegészítő elemek, például kémények felújítását, cseréjét támogató pályázat - mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára csütörtökön a budapesteni sajtótájékoztatón. Az államtitkár közölte, hogy a támogatási kérelmeket június 6-tól elektronikus úton lehet benyújtani a pályázati portálon keresztül ügyfélkapus regisztrációval, egy pályázó legfeljebb 700 ezer forintot kaphat, a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg a felújítás teljes költségének a 40 százalékát. Szabó Zsolt szerint a három és fél milliárd forintos keretösszeg mintegy hétezer háztartás fűtésének korszerűsítésére lehet elegendő. Hozzátette, hogy a pályázatba a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program - Ginop - lakóépületek energiahatékonyságát támogató, visszatérítendő támogatását is be lehet vonni legfeljebb 50%-os arányban, 10%-os önerő mellett.
Hétfőn reggel 8 órától lehet jelentkezni az államilag támogatott hűtőgép- és fagyasztócsere-programra, elsőként az észak-alföldi régióban. Az Otthon Melege Program keretében meghirdetett pályázat során előnyben lesznek az energiatakarékos készülékek beszerzését tervező nagycsaládosok és nyugdíjasok. A rendelkezésre álló keretösszeg 500 millió forint, ezt a régiók között a lakosság arányában osztották el. Minden régióban elsőként az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező nyugdíjasok és nagycsaládosok nyújthatják be támogatási kérelmeiket a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton. Ha két nap után még marad szabad forrás, olyan magánszemélyek is pályázhatnak, akik korábban nem cseréltek háztartási gépet az Otthon Melege Programban. Az ütemterv szerint a dél-alföldi régióban a benyújtási időszak kezdete július 11-e, az észak-magyarországi régióban július 12-e, a nyugat-dunántúliban július 18-a, a dél-dunántúliban július 19-e, a közép-dunántúliban július 25-e, a közép-magyarországiban pedig július 26-a.
Otthon Melege Program – Háztartási nagygépek (hűtő és fagyasztó készülék) energia megtakarítást eredményező cseréje 2016, június 02 | Hírek | 1745 Megtekintés | 0 Hozzászólás Kedves Tagszervezeteink! Megjelent az Otthon Melege Program - Háztartási nagygépek (hűtő és fagyasztó készülék) energia megtakarítást eredményező cseréje alprogram mely tagjaink körében is nagy érdeklődésre tarthat számot. A tagság segítségére a Pályázati Útmutató/Felhívás rövid összefoglalóját és a felhívás jelenleg rendelkezésre álló további dokumentációját mellékletben csatoljuk. Fontos felhívni a pályázók figyelmét: Jelen felhívásra kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező elsősorban nyugdíjas, illetve nagycsaládos cselekvőképes nagykorú természetes személyek nyújthatnak be pályázatot, lakásonként legfeljebb egy új hűtőszekrény vagy kombinált hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény fagyasztóláda cseréjére. A pályázat benyújtásának ideje: 2016. július 4 – 2016. 09. 07. napjáig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.
Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező nyugdíjasok és nagycsaládosok a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton nyújthatják be támogatási kérelmeiket 2016. július 4-től a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig. Amennyiben marad rendelkezésre álló forrás, úgy 2016. július 6-tól más magánszemélyek is pályázhatnak, ha korábban nem cseréltek háztartási gépet a pályázat keretében. Itt a pályázati útmutató, érdemes mindent előkészíteni hozzá, hogy ne csússzatok le róla.
Konstruktív vagy destruktív hatásokat magukban hordozó ingereket engedjük-e magunkhoz közel? 12. Felhasznált irodalom:
- / A média szerepe a gyerekek fejlődésében-Kósa Éva tanulmánya alapján
- / Helyrehozható a gyermekkori tévéártalom?
- / Média és társadalom: kijár elől?
- / Ranschburg jenő: a médiában megjelenő erőszak növeli a gyerekek agresszivitását
- / A gyerekek és a média Olaszországban
- / Bizonyították a tv miatt hiznak el és dohányoznak a gyerekek!
- / Valóban fertőz minket a média?
Felhasznált irodalom:
- / Média és igazságszolgáltatás
- / A média szerepe a gyerekek fejlődésében-Kósa Éva tanulmánya alapján
- / Helyrehozható a gyermekkori tévéártalom?
- / Média és társadalom: kijár elől?
- / Ranschburg jenő: a médiában megjelenő erőszak növeli a gyerekek agresszivitását
- / A gyerekek és a média Olaszországban
- / Bizonyították a tv miatt hiznak el és dohányoznak a gyerekek!
A nézettség, a hirdetések és a bevétel összefüggéseit felismerő nézők védettebbek a tévé hatásaival szemben. 4. A műsorok formai jellemzőinek jelentősége A műsorok formai sajátosságai is szolgálhatnak támpontul a realitás megítélésénél. Az egyes műfajok formai jellemzői meglepően korán szerepet játszik a gyerekek tévéértelmezésében. 5. A televíziós történetek követése A narratív szerkezetekre épülő tévés műfajok különösen nehezen értelmezhetők a gyermekek számára. A szereplők motívumainak megértése körülbelül 10 éves kor körül alakul ki. 6. Jellemek, karakterek megítélése A televízióban látottak megértésével kapcsolatban fontos az is, hogy hogyan ítéli meg és milyen szempontok alapján értékeli a néző a szereplők jellemét. IV. A médiaértés és az értelmi fejlődés kapcsolata A televízióban látottak megértésének összetevőit elemezve megfigyelhető, hogy a megértés és értelmezés fejlődése együtt jár a gyerekek életkorának változásával és értelmi fejlődésével. V. A szülők, nevelők szerepe a médiaértésben és a médiahasználatban A médiaértéssel kapcsolatos kutatások megmutatják, hogy a gyerekek sokáig nem értik vagy félreértik a televízióban látottakat.
A közösségi média ilyen formában messze "népszerűbb" információforrássá vált a nyomtatott országos (43, 7%) és helyi (48, 4%) napilapoknál, a hírgyűjtő oldalaknál (59, 4%), de – talán meglepő módon – még a rádiónál is (70, 6%). (2. ábra) 2. ábra Ugyanakkor, amennyiben kizárólag a napi szintű használatot vesszük alapul, akkor az elektronikus média a legmeghatározóbb: a televízió messze a legnépszerűbb (63, 6%) információforrás a rádiót megelőzően (46, 3%), azonban a közösségi média e tekintetben az internethasználók körében mért arányt tekintve felfér a képzeletbeli dobogó harmadik fokára (37, 2%). Ami a nyomtatott sajtó helyzetét illeti, az ebben az összevetésben sem mutat biztató számokat: napi szinten szinte minden tizedik ember olvas nyomtatott országos (9%) vagy helyi (11, 6%) napilapokat, ami az online tartalmak kínálatának bővülésével és a velük együtt járó kényelmi "funkciókkal" párhuzamosan nem mondható meglepő eredménynek. Sokak számára meglepő adat lehet, hogy nem kizárólag a fiatalok körében gyakori a tájékozódás e formája, hanem az idősebb generációk is igen gyakran használják e csatornákat hazánk és a világ híreiről való tudomásszerzéshez.
Internethasználati szokások A kutatási jelentésből is ismert adat, hogy a Facebookot a felnőtt magyar internetezők csupán alig több mint egyötöde nem használja, ugyanakkor a többi közösségi platformot (például Twitter, LinkedIn, Instagram) illetően gyakorlatilag éppen az ellenkező eredmények olvashatók ki: mindösszesen kevesebb, mint 28% látogatja ezeket az oldalakat, napi rendszerességgel pedig csupán 12%. Bár az idősebb korosztály a teljes népesség körében látható arányoknál valamivel kisebb számokat mutat, érdekes adat, hogy a 60 éven felüli internethasználók közül is gyakorlatilag minden második (49, 8%) napi rendszerességgel meglátogatja a hazánkban (a kutatás alapján most már bizonyíthatóan is) legnépszerűbb közösségi oldalt. Csak hogy legyen összehasonlítási alap, a Facebook-használati szokásokhoz kísértetiesen hasonló eredményeket mutat az online térben hírfogyasztás céljából való böngészés mértéke az internethasználók körében: e tekintetben is több mint négyötödük (81, 4%) valamilyen gyakorisággal innen szerzi be a számára releváns információkat.