A japán korszak neve ( japánul: 年号, Hepburn: nengō, "év neve"), más néven gengō ( 元 号), az első a két elem közül, amelyek a japán korszak naptárrendszerében azonosítják az éveket. A második elem egy szám, amely a korszakon belüli évszámot jelöli (az első év "gan ( 元) "), amelyet a "nen ( 年) " szó szerinti "év" jelent. A korszakok neve i. E. 140 -ben keletkezett Kínában, Wu Han császár uralkodása idején. [1] [2] Akárcsak Kelet-Ázsia más részein, a korszaknevek használata eredetileg a kínai császári gyakorlatból származik, [2] [3] [4] bár a japán rendszer független a kínai, koreai és vietnami korszaktól. Így néz ki a kínai szupervonat, amely majdnem olyan gyors, mint egy repülő. elnevezési rendszerek. A többi hasonló rendszertől eltérően a japán korszaknevek még mindig használatban vannak. A kormányhivatalok általában korszaknevet és évet írnak elő a hivatalos lapokhoz. Az 1868 -ban az Edo -korszak vége óta használt öt korszaknevet lerövidíthetjük, ha latinizált nevük első betűjét vesszük. Például az S55 jelentése Shōwa 55 (azaz 1980), a H22 pedig a Heisei 22 (2010).
A kínai Csingtao városában bemutatták az óránként akár 600 kilométer megtételére képes új csodavonatot. A Maglev vonatok - amelyeken a kerekek helyett elektromágnesek vannak -, a tervek szerint az évtized végére a kínai vasúti közlekedés alapjárművévé válnak. A kínai Maglev-vonat töltheti ki a szakadékot a jelenlegi 350 km/h sebességű gyorsvonat és a 800 km/h gyorsasággal száguldó repülőgépek között. Japán gyorsvonat never. Jelenleg ez a leggyorsabb vonat a világon, és bár a gyártó, a China Railway Rolling Stock Corporation (CRRC) azt állítja, hogy tisztán kínai termékről van szó, valójában a szabadalom Németországból származik. Ahogy a neve is sugallja, a vonat mágneses erővel lebeg a sínek felett, és az egyetlen dolog, ami megakadályozza, hogy még ennél is gyorsabban menjen, az a légellenállás. Peking tervei szerint a Maglev-vonatok lesznek a főszereplői a közeljövő vasúti közlekedésének, hiszen csendesebbek, megbízhatóbbak, és nagyobb utaskapacitással is rendelkeznek az elődeiknél. Kattintson a képre, hogy lássa a jövő szupervonatait!
Ehhez képest nem is tudom milyen jelzővel lehetne illetni azt a tényt, hogy a magyar vonatok 6 év alatt 23 év késést halmoztak fel. És azt se felejtsük el, hogy a Shinkansen egy egész hálózat és nem csak pár vonal és vonat és ezt a hihetetlen pontosságot úgy érik el, hogy naponta átlagban 800 vonat indul. Persze a késés nagyon sokszor külső tényezők miatt történik, mégis, valahogy ezek az ügyes japánok ezeket a külső tényezőket is ki tudják szűrni. Az egyik ilyen az öngyilkosságok, mert mi ne lenne vonzóbb, mint egy 300 km/órával száguldó vonat elé ugrani. Japán Gyorsvonat Neve — Index - Külföld - Nyitott Ajtókkal Száguldott A Japán Szupervonat. Mégis sikerült az ilyen öngyilkossági kísérleteknek elejét venni azzal, hogy a síneket hatalmas kerítésekkel és falakkal vették körül, illetve azzal a törvénnyel, hogy aki öngyilkosságot követ el, annak a családját terheli minden a késésből származó kiesés. Másik tényező a természeti erők, tájfunok és földrengések, ami ellen egy olyan előrejelző berendezést fejlesztettek ki, ami veszély esetén a vonatot automatikusan lefékezi, így egy kisebb földrengés a legszerencsésebb esetben a vonatot maximum egy rövid megállásra kényszeríti, nem pedig kisiklatja.
A kínai Csingtao városában bemutatták az óránként akár 600 kilométer megtételére képes új csodavonatot. A Maglev vonatok – amelyeken a kerekek helyett elektromágnesek vannak -, a tervek szerint az évtized végére a kínai vasúti közlekedés alapjárművévé válnak. A kínai Maglev-vonat töltheti ki a szakadékot a jelenlegi 350 km/h sebességű gyorsvonat és a 800 km/h gyorsasággal száguldó repülőgépek között – írja az Origo. Jelenleg ez a leggyorsabb vonat a világon, és bár a gyártó, a China Railway Rolling Stock Corporation (CRRC) azt állítja, hogy tisztán kínai termékről van szó, valójában a szabadalom Németországból származik. Japán gyorsvonat nevez. Ahogy a neve is sugallja, a vonat mágneses erővel lebeg a sínek felett, és az egyetlen dolog, ami megakadályozza, hogy még ennél is gyorsabban menjen, az a légellenállás. Peking tervei szerint a Maglev-vonatok lesznek a főszereplői a közeljövő vasúti közlekedésének, hiszen csendesebbek, megbízhatóbbak, és nagyobb utaskapacitással is rendelkeznek az elődeiknél. Ezek a vasutak még a repülőgépek egy részét is helyettesíthetik a jövőben, hiszen olyan csendesek, hogy – a légi járművekkel ellentétben – akár városközpontból is dolog azonban még akadályozza a tömeges bevezetést, mégpedig a Maglev pályahálózatok hiánya.
Dús rétjein szarvasmarhákat tenyésztenek, az egy főre eső tejhozamban az ország élen jár. De tartanak baromfit és sertést is. Élelmiszereinek 40-%-át kénytelen behozni, pl. : gabonaféléket. Szóját az USA-ból, birkahúst és marhahúst Ausztráliából, illetve Új-Zélandról importál. A nagy halászhagyományokat ápolva, szívesen fogyasztják a "tenger gyümölcseit" is Japánban. Tengerparti öblökben algákat, kagylókat tenyésztenek. Sokszor más országok felségvizein halászva veszélyeztetik az óceánok hal- és vízi emlősállományát. "Úszó konzervgyárain" – halfeldolgozó halászhajóin már a kikötőbe érés előtt feldolgozzák, és tartósítják a kifogott halakat. Japán hatalmas piacot ad az EU mezőgazdasági exportőreinek is. Kyoto Csúcstechnológia az iparban A legmodernebb iparágak létrehozója, telepítője, a "high tech", a csúcstechnológiai újítások hazája Japán. Japán csin nevek ⋆ Kutya nevek. Az ipar a japán gazdaság legfontosabb húzó ágazata. Fejlesztése nagyban függött Japán történelmi múltjától, mivel a japán mindig is rászorult a külföldi import nyersanyagra és üzemanyagra.
A Sinkanszen kifejezés szigorúan véve csak a vasúti vonalat jelöli, a rajta közlekedő vonatok neve Super Express, bár a megkülönböztetést Japánban is csak ritkán alkalmazzák. A régebbi japán vasútvonalakhoz képest a Sinkanszen-vonalak 1435 mm nyomtávolságúak. Jelenleg 3041 km-en zajlik a nagysebességű vasúti közlekedés. Sinkanszen vonalak [ szerkesztés] Fővonalak: Tókaidó Sinkanszen Szanjó Sinkanszen Tóhoku Sinkanszen Dzsóecu Sinkanszen Hokuriku Sinkanszen ( Nagano Sinkanszen) Kjúsú Sinkanszen Hokkaidó Sinkanszen Mini-Sinkanszen: Jamagata Sinkanszen Akita Sinkanszen Épülő vonalak Csúó Sinkanszen új (maglev) Hokkaidó Sinkanszen hosszabbítás Hokuriku Sinkanszen hosszabbítás Vasúttársaságok [ szerkesztés] Japán fontosabb vasúttársaságai. A lista nem teljes! Japán gyorsvonat neveu. Tobu Railway Seibu Railway Keisei Electric Railway Keio Corporation Odakyu Electric Railway Tokyu Corporation Keihin Electric Express Railway Tokiói metró Sagami Railway Nagoya Railroad Kintetsu Corporation Nankai Electric Railway Keihan Electric Railway Hankyu Corporation Hanshin Electric Railway Nishi-Nippon Railroad Vasúti kapcsolata más országokkal [ szerkesztés] Mivel sziget, így nincs és nem is volt a vasútja más országokkal kapcsolatban.
Széles fogyasztópiacra alapozott, magas műszaki színvonalú elektronikai, híradástechnikai, irodatechnikai cikkek, személygépkocsik, a szuper-express vonatok gyártásába kezdett. Ma az modern ipari robottechnika, biotechnológia kitalálója, alkalmazója, egyeduralkodója. Az intelligens robotok felfuttatásában nagy szerepet játszott az is, hogy a japán népesség elöregedőben van, alacsony a születési ráta, egyre kevesebb munkaerőre hárul a lakosság eltartása, így szükség van a gépek segítségére, nemcsak a háztartásokban, hanem az iparban is. Japánban az 1960-as években kezdték el azt technopolisz-programot, ami a keleti partvidék várostömörülésének ellensúlyozására, az ország kevésbé fejlett középső és nyugati térségeibe telepített "tudományok városa" c. programmal indult. Ma ez a program valósítja meg a XXI. sz. -i tudományos kutatás és fejlesztés legfontosabb tevékenységeit. Egy-egy milliós, vagy százezres nagyságú anyavárosokhoz új városok, ún. hig tech városok tömörülnek nagyon fejlett infrastruktúrával ellátva: repülőgépjáratokkal, gyorsvasúthálózattal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
Az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontos szerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása. A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb "angyali" formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Utazás a koponyám körül. Az előadás terveink szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat. Játsszák: Karinthy Frigyes: Scherer Péter A nő: Parti Nóra A férfi: Marton Róbert Dramaturg: Gyulay Eszter Jelmez: Pirityi Emese Zene, dalszöveg: Marton Róbert Fény-Hang: Mervel Miklós/Sebestyén Tamás Rendező: Scherer Péter Az előadás hossza kb.
Ezek a jelenetek menekülési alternatívák, melyek során pár másodpercig megszűnik a főszereplő halálfélelme, és rettegése attól, hogy a tumor teljes mértékben megváltoztatja az addig megszokott életét. Fotók: Nézőművészeti Kft. A három színész összjátéka visszaadja a betegségmemoár humorát – mindez jól mérhető a nézők oldott hangulatán, nevetésén –, és szó szerint életre kelti, testet kölcsönöz a Karinthy-szövegnek. Ám közben felmerül az a kérdés, hogy a színrevitel milyen eszközöket vet be annak érdekében, hogy frissességet leheljen a történetbe. Hiányérzet van bennem, mert annak ellenére, hogy egy leépüléstörténet, majd rehabilitáció bontakozik ki a nézők előtt, nem érzékelhető a tét: mit veszíthet Frigyes, ha nem műtik meg? Elveszítheti a bárénekesnő és zongorista nyújtotta és oly gyakran visszatérő kéjben tobzódó atmoszférát? Netán a pogácsával megkínált ismerősök hadát? Az interaktív jelenet – Aranka pogácsával kínálja a nézőket, akik a beteglátogatókat személyesítik meg – nem vált ki mélyebb együttérzést a beteggel, nem kerülünk közelebb a lábadozó érzéseihez.
Karinthy drasztikus le- és felépülése és hallucinációi végül nem tudnak megfelelően kibontakozni a produkcióban. Ennek oka pedig az, hogy mindez az előadás szövegében történik csak meg, nem pedig a színészi gesztusokban. Bármilyen abszurd is a műtőbeli jelenet - amelyben Scherer Karinthyja egyszerre fekszik az orvos keze alatt és szemléli kívülről saját helyzetét - a brutális fájdalom nem válik a néző számára átélhetővé. Az előadás adatlapja a oldalon itt található.