Botia kubotai (Syn: Botia angelicus, Kottelat, 2004) Az előző télen tűnt fel ez az érdekes, és nagyon atraktív új csíkfaj hazánk kisállat-kereskedéseiben. Aki meglátta őket, rögtön a szívébe is zárta, viszont az esetek nagy részében nem nagyon tudtak a boltban mit mondani róla, azon kívül, hogy gyönyörű, drága, és hogy Botia. Ez nem meglepő. Hisz csak 2002 óta ismert. Ez a kis ismertető megpróbál némi tájékoztatást adni erről a szép kis halacskáról. 2002-ben fedezték fel, Mianmar (régi nevén Burma) dél-keleti területén, a nálunk eddig másról híres Kwai folyóban. Következő év elején kerültek példányok Európába, néhány darab hazánkba is, tudományos leírása pedig 2004-ben Kottelat nevéhez fűződik. A tudományos néven kívül a német nyelvterületen "Sternchenschmerle" (csillagocskás csík), Dominoschmerle (Dominó csík) angol nyelvterületen pedig "Polkadot-Botia" név terjedt el. Magyar elnevezése még várat magára. Hogyan irthatók ki a csigák az akváriumból?. A természetben 10-12 cm-re megnövő faj alapszíne a középbarnától a feketéig terjedhet, amit oldalt két sorban 4-4 ovális alakú világos, sárgás folt díszít.
* Keménység: 5, 6NK° Megjegyzés: Ezek a halak elég jól hallható, különös, csattanó hangokat adnak ki. Ha azt akarjuk, hogy megfelelően fejlődjenek, elég nagy csapatot kell belőlük tartani. Szeretik a sűrű növényzetet - a vízfelszínen is -, mert ezek árnyékot és biztonságos rejtekhelyet kínálnak a számukra. LATIN NÉV Botia histrionica CSALÁD Cobitidae MÉRET 10-12 cm °C 22-28 °C °pH 6-7 pH °Nk 0-20 Nk HELYIGÉNY 120-150 liter VISELKEDÉS társas TÁPLÁLÉK mindenevő HOL TARTÓZKODIK? talajlakó ÉLETTARTAM (év) 10-15 év TERMÉSZET- VÉDELMI BESOROLÁS Botia histrionica Zebraöves díszcsík (Blyth, 1860) Külalak és jellegzetességek leírása Szokásos Botia-alakú hal, magas hátú, nyúlán testű és hosszú orrú. Csigavész a WIKI akváriumban. Száját bajuszszálak szegélyezik. Teste fehér, melyen fiatal korában 5-6 fekete vaskos csík fut függőlegesen. Később ezek kissé megnyílhatnak, így a sávokból mint egy lánc lesz, de nem rácsosodik be teste úgy, mint a pakisztáni csíknak. Kiskorukban egyébként könnyedén összetéveszthetőek. A sávok között legfeljebb 1-1 fekete folt látszódik később, és hátúszóján sincs fekete sáv, maximum 1-2 fekete folt.
Valószínűleg a barátodnál volt egy ilyen hal, akivel összehaverkodott. Ha szerzel neki egy társat meglátod, hogy milyen "bohócságokra" képesek. Nálam ők az igazi mókamesterek. #8 Köszi lakly! Elnézést az offolásért, ez valóban nem ide való, be is fejeztem. lakly said: #9 Új topic. Jöhet minden ami furcsa vagy egyedi. #10 Nekem a napokban volt egy kicsit ijesztő tapasztalatom. Végre rászántam magam a halvásárlásra, igaz sokat nem vettem most. Rövid szoktatás után beleengedtem őket az akváriumba, viszont a halak pár perc elteltével a vízfelszín közelében pipáltak. Gyors vízcsere, persze slagból, na ekkor meg a kakadu sügérem belekerült a hideg víz áramlatába, hát nem hipotermiát kapott, gyorsan betereltem melegebb víz felé, akkor rendbe jött. De a halak a cirka 50%-os vízcsere ellenére is pipáltak. Már elkönyveltem magamban, hogy ezeknek annyi, de kb 2 óra elteltével kezdtek lejjebb úszni az akváriumban. Mint kiderült itt is a CO volt a fő probléma okozó, mert ugye a boltban nem Co-val dúsított vízben voltak, mint nálam ahol palackos rendszer van.
Csigaház A háza hosszú és csúcsban végződik. Teljesen be tudják zárni a házukat. Táplálkozás Mindent megeszik, amit az aljzatban talál. Megeszi az ételmaradékokat, a növénydarabkákat vagy megdöglött halakat. Igényei Jó vízminőséget igényel. 24-28°C-os vízben érzi magát a legjobban. A víznek nem kell túl lágynak lennie, mivel a háza lyukacsossá válik. A sérülésveszély miatt nem lehet a vízben éles vagy durva kő. Szaporodás Ezek a csigák elevenszülők. A csigák a megtermékenyített tojásaikat egyfajta szülőzacskóban tartják, és a megtermékenyítés után kb. 10 nappal jönnek világra a kis csigák. Az újszülöttek csigák már a kezdetektől életképesek és ugyan olyan igényeik vannak, mint a felnőtt egyedeknek. Azok közé a csigák közé tartoznak, amelyek a leggyorsabban tudnak szaporodni, ha elég tér és étel a rendelkezésükre áll. Sajátosságok Elég elrejtett életet él befúrva magát az aljzatba. Csak esténként lehet őket megfigyelni a felszín közelében. Nagy súlyt fektetnek a víz minőségére, és ha ez nem megfelelő, akkor akár napokra is elhagyhatják a búvóhelyeiket.
A jogkövetési vizsgálat – adóellenőrzés - nyomozás kapcsolatáról bővebben korábbi cikkünkben olvashat () Fontos azonban megjegyezni, hogy önellenőrzés esetén, amennyiben az önellenőrzött adókötelezettséget az adózó meg is fizeti, az egy esetleges későbbi büntetés kiszabása során is korlátlan enyhítő körülménynek minősül, függetlenül attól, hogy nem a bűnügyi letéti számlára került ezen összeg megfizetésre. Kiemelendő az is, hogy a nyomozók minden esetben a letéti számlára történő megfizetést preferálják, és ajánlják, holott az önellenőrzés és az adónemi megfizetés is megfelelő az enyhítő körülmény figyelembe vétele érdekében. Az önellenőrzéssel elkerülhető emellett az adóellenőrzés, bár nem kizárt, hogy indul, de amennyiben a megfelelő adónemre és összegre végeztük el a korrekciót, az adóhatóság adóhiányt eredményező megállapítást nem fog tudni tenni. Emellett ezáltal elkerülhetjük a jogkövetkezmények (adóbírság, késedelmi pótlék) kiszabását is. Az önellenőrzés minden esetben egy önkéntes döntés az adózó részéről saját elhatározásuk, illetve jól felfogott érdekük alapján.
A büntetőeljárás azonban évekig is elhúzódhat, így ebben az esetben, ha az érintett tényállás alapján az adóhatóság adóellenőrzés során is megállapítást tett, a letétbe helyezéstől függetlenül kénytelen az adózó megfizetni a megállapítással érintett összeget. Hozzá kell azonban tenni, hogy amennyiben a büntetőbíróság megállapítja a terhelt bűnösségét, akkor rendelkezni fog a letétbe helyezett összeg átvezetéséről, ami így duplán fog megjelenni az adózó adófolyószámláján (ha az adóellenőrzést követően is megfizetésre került), így az adómegállapításon felüli összeg kiutalását kérheti az adózó. Bizonyos esetekben lehetséges opció lehet az érintett adónem önellenőrzéssel történő módosítása is. Önellenőrzésre ugyanis az adózónak bármikor lehetősége van, egyetlen korlátja, hogy amennyiben adóellenőrzés indul, az erről szóló értesítés átvételével beáll az önellenőrzési tilalom, vagyis az adóellenőrzéssel érintett adónem és időszak a továbbiakban nem önellenőrizhető. Jogkövetési vizsgálat, vagy nyomozás folytatása esetén azonban önellenőrzési tilalomról nem beszélhetünk, így ezen eljárások során az adózó jogosult bevallásait felülvizsgálni és adott esetben önellenőrzéssel módosítani.
Az adóigazgatási rendtartás (Air. ) 2018. január 1-től lecsökkentette az ellenőrzési eljárástípusok számát. Az Air immár csak két ellenőrzési típust nevesít: az adóellenőrzést és a jogkövetési vizsgálatot. Érdemes tisztában lenni az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat részleteivel, szabályaival, mivel nem mindegy, hogy adott esetben melyik típusról vesszük át a NAV megbízólevelet. Ahogy korábban kifejtettük, a NAV az adózókat – a kötelezően lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával, valamint egyedi kockázatelemzési eljárás eredményeként választja ki adóellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszer folyamatainak, valamint az egyedi kockázatelemzés eredményeként kerül megállapításra, hogy végül a NAV jogkövetési vizsgálatot, vagy adóellenőrzést indít az adózóval szemben. A jogkövetési eljárás Jogkövetési eljárás keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas.
Ilyen kockázat lehet például: az értékesítési láncban szereplő partner más ellenőrzés során feltárt szabálytalan működése (pl. visszaélés munkaerő kölcsönzés terén); amennyiben a tevékenységi kör minősül az adóhatóság szerint kockázatosnak, például a társaság az egyik szereplője láncügyletekben történő belföldi beszerzést követő közösségi termékértékesítésnek, vagy kockázatos termékekkel érintett kereskedelmi tevékenység (tipikusan például cukor, étolaj, szója); amennyiben kontrolladatok, például nemzetközi információcsere, társhatósági megkeresés alapján valószínűsíthető a társaság mulasztása. A tendencia szerint az adóellenőrzés egy célzott, koncentráltabb ellenőrzéstípus. E tendenciát jól mutatja, hogy 2017. január-szeptember időszakban 15. 824 db utólagos adóellenőrzés került lefolytatásra, míg 2018 azonos időszakában 14. 246 db, ugyanakkor közel azonos a megállapítással zárult vizsgálatok aránya, azaz a "találati pontosság" jelentősen javult. Adóellenőrzés és jogkövetési vizsgálat eltérései Az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat között a leglényegesebb különbség, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot csak az adóellenőrzés teremt.
"A pozitív változás hatására így 2018. július 26-tól más adónemekhez hasonlóan a társasági adó tekintetében is lehetőség nyílik az adókedvezmények elévülési időn belüli önrevízióval történő érvényesítésére. " Persze erre csak akkor van lehetőség, ha az adókedvezmény igénybevétele kapcsán meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek. Pontosan mit jelent az adókedvezményeket érintő változás? Kérdéses, hogy csak a szűk értelemben vett adókedvezményekre vagy az adóalap kedvezményekre is vonatkozik-e jogszabály módosítása? Továbbra is fennmaradnak-e a jogalkalmazási ellentmondások a tekintetben, hogy mely adóalap-kedvezmények lesznek érvényesíthetőek önrevízió keretében (pl. K+ F kedvezmény) és mely adóalap-kedvezmények (pl. jogdíj, kkv beruházás) alapbevallásban való érvényesítésének elmaradását fogja a hatóság olyan adózói választásként értékelni, amely kizárja az önrevízió keretében történő utólagos érvényesíthetőséget? Az előzőekre tekintettel továbbra is aktuális és szükségszerű mérlegelni egy, az adózókra nézve megengedőbb és árnyaltabb hatósági megközelítés létjogosultságát az "adókedvezmény" és a "választási lehetőség" adójogi fogalmainak terjedelme és összefüggése terén.
Kire vonatkozik az elektronikus ügyintézés? Ki képviselheti az adózót? Mit jelent az objektív ellenőrzési határidő? Milyen jogorvoslattal élhet az adózó? Egyebek közt ezeket is tartalmazza az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat. Október 24-én nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez az adóigazgatási rendtartástól szóló T/17995. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: törvényjavaslat), mely az adózás rendjét érintő eljárási szabályrendszer átfogó újraszabályozásának egyik elemét képezi. A jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvényre (Ket. ) mint háttérjogszabályra támaszkodik. A törvényjavaslat megalkotásával az volt a jogalkotó célja, hogy ez a kettősség megszűnjön, és egységes rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet jöjjön létre, melyen belül az adóigazgatási rendtartás az általános eljárási szabályokat (például hatásköri, illetékességi szabályok, jogorvoslat rendje stb.