Vaják I. - The Witcher - Az utolsó kívánság leírása Geralt a vajákok közé tartozik: mágikus képességeinek köszönhetően, amelyeket hosszan tartó kiképzése és egy rejtélyes elixír csak még tovább csiszolt, zseniális és könyörtelen harcos hírében áll. Ugyanakkor nem hétköznapi gyilkos: célpontjai vérszomjas szörnyetegek és aljas fenevadak, amelyek mindenütt hatalmas pusztítást végeznek, és megtámadják az ártatlanokat. Hiába tűnik azonban valami gonosznak vagy jónak, nem biztos, hogy valóban az - és minden mesében van egy csipetnyi igazság. Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Az utolsó kívánság – Regényeim.hu. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével.
Termékadatok Cím: Az utolsó kívánság Oldalak száma: 430 Megjelenés: 2020. december 18. Kötés: Ragasztott ISBN: 9786156182876 Méret: 197 mm x 130 mm Mimi Taylor / Abby Winter művei
Idén visszatér mindenki kedvenc tejimádó, kardforgató, veszélyekre fittyet hányó macskája. A DreamWorks Animation több mint egy évtized után rukkol ki egy új kalanddal a Shrek-univerzumból, amelyben a bátor bandita Csizmás Kandúr ráébred, hogy nagy ára volt annak, hogy fittyet hányt a veszélyre, és nem ügyelt a testi épségére. Kandúr nyolcat eltékozolt a kilenc életéből, bár már nem is számolta őket. Most tehát az eddigi legnagyobb kalandja vár rá: vissza akarja szerezni az életeit. Az utolsó kívánság. Nekivág a Fekete Erdőnek, hogy megkeresse a legendás Kívánságcsillagot. Ám mivel már csak egy élete maradt, Kandúrnak meg kell alázkodnia, és segítséget kell kérnie egykori társától és vetélytársától, a lenyűgöző Puha Praclitól. Útjuk során betársul melléjük – bár nem kérik – egy izgága, fecsegő, fáradhatatlanul vidám blöki, Perro. Együtt veszik fel a harcot Aranyfürtöcskével és a Három Medve Maffiacsaláddal, valamint egy rémisztő fejvadásszal, a Nagy Gonosz Farkassal... Bemutató dátuma: 2022. december 8. Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista:
Akció! 190 Ft Lassan éledeztem. A fejemben, mintha a pokol ezernyi ördöge járta volna dübörgő táncát vigadozva. Kábultan nyitogattam szemeim. Kemény, nyirkos és hűvös földön hevertem. Körültekintettem. "Egek! – riadtam meg a hirtelen gondolattól. Koromsötétség vett körül. – Csak nem vakultam meg? " – Rémülten forgattam fejem, remélve, hátha legalább egy fénysugarat megláthatok, de semmi. Bármerre néztem, végtelen éjszaka vett körül. Feltápászkodtam kissé. Leírás – Van itt valaki? – suttogtam. – Valaki, valaki. – ismételte visszhangként egy kísérteties hang. – Ki vagy? – kérdeztem tétován. – Ki vagy? Ki vagy? – ismételte gúnyosan a hang. Elmém erre, önkéntelenül is keresni kezdte a választ. Riadalom rántotta görcsbe gyomromat. Emlékeimnek nyomát se leltem. Sötétség kívül, sötétség belül. Megborzongtam. Az utolsó kívánság. Elöntött a tehetetlen kétségbeesés. Dühösen förmedtem az idegesítő alakra: – Én azt kérdeztem, te ki vagy? Kérdésemre őrültnek tűnő kacaj volt a felelet. – Ki vagyok? – felelte aztán eltűnődve.
– Ki lehetek vajon? De mi is a lét maga? Létezem-e egyáltalán? S ha létezem, mióta létezem? – Nem látok semmit. – jegyeztem meg kis idő múlva hangosan, de inkább csak önmagamnak, mert már tudtam, bárki is ez a fickó értelmes válaszokra tőle aligha számíthatok.
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren A mohácsi síkon 1526. augusztus 29. -én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. Ii lajos magyar király gyermekek. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási... Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend? Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé.
Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem...
A királyon kívül öt püspök – köztük a haderő főparancsnoka, Tomori Pál kalocsai érsek – és huszonnyolc főnemes is elesett, nem is szólva a mintegy 14 ezer katonáról. Ii lajos magyar király békéscsaba. Szulejmán el sem hitte, hogy a pillanatok alatt megsemmisített maroknyi sereg volt minden, amit az egykor oly erős Magyar Királyság ki tudott álíítani, ezért még egy napig a harctéren maradt – ám a fél évezredes állam ekkorra már gyakorlatilag megszűnt létezni. A király csatában történő részvételéről és elestéről sokáig ellentmondásos hírek keringtek, különösen mivel egy egyszerű nemesre adták ruháit, Lajost pedig az ő szolgájának öltöztették be. Mikor a törökök már egyértelműen győzelemre álltak, urak egy csoportja Ulrich Zettritz vezetésével megkísérelte Buda felé menekíteni az uralkodót a csatamezőről, ám a megáradt Csele-patakon történő átkeléskor a király lova a meredek, sziklás partról a vízbe csúszott, maga alá temetve gazdáját, akinek már nem tudtak segélykezet nyújtani. Szinte azonnal szárnyra kaptak a pletyka, mely szerint Lajost menekülése közben meggyilkolták, mégpedig Szapolyai György, János fivére, hogy így nyissa meg a trón felé vezető utat testvére előtt – e szóbeszéd élét azonban jelentősen csorbította, hogy György maga is elesett a csatában.
Magyarország ellen 1526 áprilisban indult el Isztambulból a szultáni had, s július 2-án kelt át a Száván. Az udvar kapkodva kért segítséget az európai hatalmaktól, de csak ígéreteket kapott. 1526-ban a cognaci liga (Franciaország, Velence, Anglia és a pápa) a Habsburg-orientáció miatt alig támogatta Lajost, a belső széthúzó erők csak mélyítették a válságot. Lajos 1526 júliusban felkelést hirdetett, ez kis visszhangra talált. Július 20-án 3-4 ezer fővel indult Budáról. Védői július 28-án feladták Péterváradot, erről a király augusztus 4-én értesült. 1250 - Uniópédia. A Tordán lévő Szapolyait futárral utasította: csatlakozzon hozzá. A török augusztus 14-én ért Eszékre, a Dráva-híd 19-re készült el. "Az ellenség szemünk láttára több helyen lángba borítja országunkat. Csak rátok várunk még, s mihelyt megérkeztek, Isten segedelmével megütközünk az ellenséggel. Siessetek tehát a leggyorsabban" – írta Lajos augusztus 25-én a horvát bánnak és a zágrábi püspöknek. A fővezérség Tomorira maradt, szerinte a 300 ezer török közül csak 60 ezer igazi katona – ez is kétszerese volt a magyaroknak.
A keleti királyság örököse ekkor még mindig csak 16 esztendős volt, így aztán helyette uralkodói ambíciókat dédelgető anyja kormányozta Erdélyt 1559-ben bekövetkezett haláláig. Az uralmat átvevő János Zsigmond helyzete nem volt könnyű, ugyanis a Habsburgok nem mondtak le Erdély megszerzéséről. A háborúskodásnak az 1570-es speyeri egyezmény vetett véget: II. ORIGO CÍMKÉK - II. Lajos magyar király. János végleg lemondott a választott magyar királyi címről, és helyette princeps, azaz fejedelem titulust vette fel. Ő és utódai megtarthatták Erdélyt, de a család kihalása esetén a magyar királyt illette volna meg az új vezető kinevezésének joga. Ilyen szempontból tehát vita van azzal kapcsolatban, hogy az 1570. december 1-jén beiktatott uralkodó mennyiben tekinthető tényleges erdélyi fejedelemnek, és nem a rendek által önállóan választott utódot, Báthory Istvánt kellene -e inkább az elsőnek tekintenünk ebben a sorban. János Zsigmond fejedelmi országlása ugyanis nem tartott sokáig: 1571. március 14-én ratifikálta a szerződést, majd négy nappal később elhunyt, az erdélyi rendek pedig halála után eltértek a speyeri egyezményben foglaltaktól.
A fiatal király 1523. május 4-re egy országgyűlést hívott össze Budára, ahol leváltotta Báthorit a nádori méltóságról. Ezzel újra felkavarta az indulatokat, de az ország figyelme hamarosan a hadjáratra készülődő törökök felé fordult. Lajos, akit igazi lovagkirályként neveltek, bátran indult a harcba. A fiatal király különösebb élettapasztalat nélkül kezdett bele a mohácsi csatába a jelentős túlerőben lévő törökkel szemben 1526. augusztus 29-én. Ii lajos magyar király lista. A vesztes csata után menekülőre fogta, majd a súlyos páncéljának fogságában belefulladt a Csele-patakba. II. Lajos halála A magyar trón fontosságát jól mutatja, hogy rövid időn belül ketten is jelentkeztek a magyar trónért, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János erdélyi vajda. A helyzet kuszaságát jól mutatja, hogy mindkettőjüket királlyá koronázták. II. Lajosnak nem maradtak törvényes gyermekei, de egyes források alapján egy Wass Angelika nevű komornától született egy Wass János (vagy Lanthos János) nevű fia, akit a pozsonyi kamara rendszeresen támogatott, mint "II.