Elvira máv menetrend Fejenként 3 millió forint hűségpénzt kérnek a vasutasok | Máv info Máv béremelés Bérfejlesztés a MÁV-nál - JÁRMŰ MÁV, Volán, posta, vízi közmű: ha nincs béremelés, az mindannyiunknak fájni fog « Mérce Máv start Máv start elvira 24 ezer dolgozónak emelkedik a fizetése a MÁV-nál Utánanézett, mindössze tízen vannak, akik az árufuvarozásban legalább 40 évnyi MÁV-os múlttal havi bruttó egymillió forintot is megkeresnek mozdonyvezetőként, szintén pótlékokkal, túlórákkal és a speciális utazási térítéssel együtt. Először a cégen belüli bérkülönbségeket kell eltüntetni A Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke Baranyai Zoltán a elmondta, miért nem alakítottak ki még egységes álláspontot a jövő év, illetve évek bérfejlesztéséhez. Jelenleg hét cég, hét kollektív szerződés, hét különböző bérrendszer, jövedelmi szint van a menetrendszerű buszos személyszállításban. Október elsejétől viszont a hat buszos közlekedési központ beolvad a Volánbusz Zrt. A járvány alatt embereket vett fel és nagy béremelést adott a MÁV és a Volán | 24.hu. -be. Ezért bérharmonizációra van szükség, amihez pénz kell.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége legalább 15 százalékos bérrendezést vár el 2020-ra. Közleményükben kitérnek arra, hogy a magyar gazdaság kedvező helyzete, valamint a munkáltatókat sújtó adóterhek mérséklődése lehetővé teszi a jelentősebb béremelést. Az érdekképviselet úgy látja, a közösségi közlekedésben – elsősorban az autóbuszos személyszállításban – jövőre olyan mértékű elvándorlás mehet végbe, ami már veszélyeztetheti a szolgáltatás stabil fenntartását. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Index - Gazdaság - 5 százalékos béremelést kaptak a vasutasok. Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Lenne miből emelni a legnyomorúságosabb nyugdíjakat - amiről az ellenzék sem beszél - Mabel számolják a nyugdíjat little Mabel számolják a nyugdíjat house Mintegy 750 milliárd forintba kerülne az, hogy öt év alatt az átlagbérek 70 százalékáig felzárkóztassák az átlagnyugdíjakat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség többek között ezt szeretné elérni a kormánynál, és azt állítja, hogy az intézkedéseknek meg is van a fedezete. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hatpontos, a nyugdíjak megreformálását célzó javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyet a kormány elé akarnak terjeszteni. Alapnyugdíjat és nyugdíj-felzárkóztatást szeretnének, meg akarják akadályozni a nyugdíjak további leszakadását a bérektől, és felszámolni a nyugdíjas nyomort. Sokatmondó, hogy a követeléssel nem a nyugdíjasok, hanem a dolgozók legnagyobb érdekképviselete állt elő. A most még aktív dolgozóknak is érdekük, hogy meg tudjanak majd élni a nyugdíjukból, és hogy a járadékuk tartsa az értékét. De ha azt nézzük, hogy a szakszervezetekkel időről időre leül tárgyalni a kormány, a nyugdíjas érdekegyeztetés viszont tíz éve nem működik, szintén logikusnak tűnik a lépés.
A tegnapi KATÁ-s cikk hozzászólásaiból kiderült, hogy nagyon nem tudja senki, hogyan számolják ki a nyugdíjat. Úgyhogy írok róla egy keveset. Kata: 50 vagy 75 ezret fizessek? Nem akarok elveszni a részletekben, hogy érthető legyen, így kénytelen leszek belőle kihagyni olyan apró nüanszokat, mint pl. 1988 óta kell, hogy az idő felében legyen jogviszonyod, vagy hogy 2013 előtt volt maximalizálva a nyugdíjjárulék mértéke, így afeletti részre nyugdíjat sem kapsz és ezekhez hasonló kitételek. Azt szeretném, hogy a lényegét megértsd. A nyugdíjszámítás három részből áll: – Nettó átlagfizetés – Korrekció (valorizálásnak, valoralizációnak hívják, de ezt a szót legalább érted) – Szolgálati idő Első lépésként kiszámolják 1988 óta az átlagos jövedelmedet. Mert bizony ez nagyot változott, már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen. Az átlagos jövedelmedet a nettó után számolják, vagyis adó és egyéb levonások után. Igen ám, de 1988-ban a százezres nettó nem ugyanannyit jelentett, mint 2010-ben.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) valóban önkéntes megtakarításokat jelentenek. Az előtakarékoskodók szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék. A szabályozás szerint nem vásárolhatók kiemelten kockázatos (határidős, opciós) termékek. Ezt a számlát – a jogalkotók indoklása szerint a gyors vagyonvesztés lehetőségének kizárása érdekében – hitel fedezeteként sem lehet használni. Ilyen számla ötezer forintos kezdő befizetéssel nyitható a bankoknál és brókercégeknél. Nem mindenütt kínálják azonban a nyeszt. A nyugdíjszámlát vezetők előtakarékoskodónként legfeljebb az éves átlagos állomány egy százalékának megfelelő, de legalább kétezer forintszámlavezetési díjat számíthatnak fel. Azt azonban a szabályok nem korlátozzák, hogy a különböző ügyletek mennyibe kerüljenek. Ezért állítják az önkéntes nyugdíjpénztárak, hogy a nyesz-nél ők olcsóbbak. Ezt persze a másik oldalon határozottan vitatják.
Másik fontos különbség a háztartási energia és élelmiszerekre fordított nagyobb hányadú kiadás. Ez több mindenből adódhat. Például egy nyugdíjas korúnak remélhetőleg már megvan mindene (emiatt kevesebbet költ ruhákra illetve tartós fogyasztási cikkekre), de az alacsonyabb nyugdíjból arányaiban többet kell költeni élelmiszerre és rezsire, hiszen másra alig jut. Meglenne rá a pénz Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés éves szinten 30 milliárd forintba kerülhet, így az átlagnyugdíj felzárkóztatása az átlagbérhez (amihez 25 százalékos növekedés kellene a mostani tudás alapján) 750 milliárd forintba kerülne 2024-ig. Ez jelentős összeg, de Juhász László szerint van rá fedezet. A gazdaság évi 5 százalékkal növekszik, ami több mint 2000 milliárd forintot jelent, és az elnök szerint nem irreális elvárás, hogy ebből 200 milliárd forintot, a növekmény 10 százalékát a nyugdíjak növelésére fordítsák. Különösen azt figyelembe véve, hogy összességében jelenleg a nyugdíjakra fordított összeg nem éri el a GDP 10 százalékát.