Az országot sújtó pénzhiány és az anyagi ügyletek egyszerűbb intézése érdekében a kormány - a bécsi udvar tiltakozása ellenére - elhatározta a "nemzeti bankjegy" kibocsátását, és a szükséges nemesércfedezetet megpróbálta hazai forrásból biztosítani. Kossuth Lajos pénzügyminiszter az ezüstöt közadakozásból, kölcsönjegyzéssel próbálta előteremteni. 1848. május 23-án felhívást intézett a nemzethez, arra ösztönözve a honpolgárokat, hogy vásároljanak 5 százalékos kamatot biztosító kincstári utalványokat a magántulajdonban lévő Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, az egyetlen korszerű magyar pénzintézettől. Kossuth az akcióval ötmillió forint értékű ezüstöt kívánt összegyűjteni a papírpénz fedezetéül, melynek mennyisége nem haladta volna meg a 12, 5 millió forintot. A bankjegykibocsátásról a bank vezetőivel folytatott tárgyalások után, 1848. június 17-én írták alá a megállapodást, és ezzel a pénzintézet jegybankká lépett elő. A szerződés értelmében a bank ötmillió forint értékű papírpénzt - a letétbe helyezett nemesfémért cserébe - ingyen bocsátott a magyar állam rendelkezésére, ugyanez a kedvezmény vonatkozott további négymillió forintnyi bankjegyre, amennyiben ennek az összegnek a fedezete is rendelkezésre áll.
Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést köt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsájtásáról 2004. május 21. 12:25 Az 1848 márciusi forradalom győzelme után Kossuth Lajos az első felelős kormány pénzügyminisztere 1848. június 17-én szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására. Augusztus 5-én jelentették be az ún. Kossuth-bankók első címletének, a kétforintosnak forgalomba hozatalát. A tényleges pénzforgalom augusztus 13-án indult. Az összesen 12, 5 millió forint értékű egy- és kétforintos bankjegy kibocsátásával a kormány a pénzintézetet bízta meg. A megállapodás szerint az állam letétbe helyezett 5 millió forint értékű nemesfémet az összesen 12, 5 millió forint értékű bankjegy fedezeteként. A bank 1848. június 29-én tartott közgyűlésén Ürményi Ferenc elnök bejelentette: az intézet banjegykibocsátó bankká alakult át, ezzel önálló magyar jegybank jött létre. Az elnök lemondott tisztéről, helyére Valeró Antal nagykereskedőt választották meg, aki a bankkormányzói címet kapta.
Kossuth Lajos Kossuth Lajos 1802-1894 Protestáns, függetlenségi hagyományokat őrző nemesi-értelmiségi családban született Monokon. 1819-től Sárospatakon jogot tanult. 1824-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. Zemplén megyében ügyvédi gyakorlatot folytatott. Sátoraljaújhely városi ügyésszé fogadta. Hamarosan bekapcsolódott Zemplén vármegye közéletébe. Közéleti pályafutása 1831 nyarán az oroszok ellen a szabadságukért küzdő lengyelek mellett mondott beszédével kezdődött. Mint kolerabiztos kitűnt gyors helyzetfelismerésével és szervezőkészségével. Az 1832-36-os országgyűlésen mint a távollevő főrendek követe vett részt. Szerkesztette a reformellenzék küzdelmét népszerűsítő Országgyűlési Tudósításokat. Hasonló szellemben adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat (1836-37) is, melyet betiltottak, és őt 1837-ben négy évi fogságra ítélték. 1841-ben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amelynek vezércikkeiben támadta a feudális kiváltságokat, s fellépett az ország alkotmányos függetlenségéért és a polgári szabadságjogok megteremtéséért.
Három és félmillió forintból egymilliót a bank kamatmentes hitelként kapott meg, két és félmilliót pedig - alacsony kamatozás mellett - a hazai gazdaság élénkítésére kellett fordítania. A bank elnöke Valeró Antal nagykereskedő lett bankkormányzói címmel, a bankjegynyomda felszerelésével és vezetésével a kormány Landerer Lajos nyomdászt bízta meg, aki a szükséges gépek többségét Angliából szerezte be. Az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte, a hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak nevezte el, mert minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet, a kétforintos Kossuth 1848. augusztus 5-én kelt hirdetménye után került forgalomba. A színe miatt "vöröshasúnak" nevezett bankón Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok és Rögler János bankfőpénztárnok aláírása is szerepelt, dátumot viszont nem nyomtattak rá. A szintén augusztusban kibocsátott egyforintos csak októberben került forgalomba. Az első bankjegyeknek még biztos fedezetük volt: mivel csak 1, 8 millió forint értékű ezüstpénzt sikerült előteremteni, a bank a szerződésben meghatározott 1:2, 5-ös arányban mintegy 4, 4 millió forint értékű bankjegyet bocsátott ki.
Még az átszögelt tenyér is azt sugallja, hogy sosem szabad föladni. A versekbe beszívódó bibliai példázatok egy véghetetlen tiszta hangú, a szólást... Kiss csaba játszótárs
Kossuth a megszaporodó előfizetőkre hivatkozva – 60-ról 5200-ra nőtt a példányszám – béremelést kért, amiben meg is egyezett Landererrel, aki azonban (hónapokkal később) Bécs utasítására mégsem adta meg a kialkudott bért, így Kossuth felmondott, és ezután a Védegylet folyóiratába, a Hetilap ba írta cikkeit. Kossuth Friedrich List nyomán felismerte, hogy "ipar nélkül a nemzet félkarú óriás", ezért önálló nemzeti ipart kell teremtenünk, de a szabad kereskedelem liberális elve helyett védővámokkal, mert közös vámterület esetén a cseh és osztrák ipar versenye megfojtaná a magyar kezdeményezéseket. (Erre az első ipari kiállítás, és Ausztriának a Német Vámszövetségbe ( Zollverein) való belépési terve hatására jött rá. ) Az 1843 –44-es országgyűlésen azonban nem sikerült kivívni az önálló magyar vámterületet. A Védegylet megalapítását 1842 -ben megyei szinten – Tolnában – a Perczel -fivérek kezdeményezték. A tagok arra kötelezték magukat, hogy csak hazai szövetet vásárolnak. A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabálya szerint a külföldi árukat ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani.
Soha semmi sincs véletlenül, még ha úgy is látszik – tartják sokan. A dolgok, történetek összekapcsolódtak a zenével, az életemmel, mindennel, amit fontosnak hiszek. Innen aztán már csak egy lépés volt, hogy az idén márciusi Budapest Aréna koncertem úgy álljon össze, ahogy eljátszottuk, és hogy megcsináljuk ezt a válogatásalbumot. Többek között szerepel rajta a Jöjj kedvesem című dal Cseh Tamással, valamint egy eddig nyilvánosságra nem hozott felvétel a hetvenes évekből: Weöres Sándor Majomország c. verse Bródy János zenéjével, és sorolhatnám a végtelenségig, a legelső eredeti felvételeimtől máig. Vannak dalok, melyek hiányozni fognak, mert az egy CD-re vehető műsoridő is véges sajnos. (Az eredeti lista, hosszabb volt, de 2 CD-re csak ennyi fért. ) Most útjára indítjuk ezt az albumot, melyet nagy szeretettel készítettünk, és azt remélem a fogadtatása is ilyen lesz majd" – mondta Koncz Zsuzsa. "Az új válogatásalbumon kiadásra került az első, 1966-ban megjelent Rohan az idő c. kislemez – mely az énekesnő pályájának kezdetén hatalmas sikert aratott –, egészen a 2016-ban készült Vadvilág c. album egyik legfigyelemreméltóbb daláig, a Sírva vigad a magyar c. felvételig.
Innen aztán már csak egy lépés volt, hogy az idén márciusi Budapest Aréna koncertem úgy álljon össze, ahogy eljátszottuk, és hogy megcsináljuk ezt a válogatásalbumot. Többek között szerepel rajta a Jöjj kedvesem című dal Cseh Tamással, valamint egy eddig nyilvánosságra nem hozott felvétel a hetvenes évekből: Weöres Sándor Majomország c. verse Bródy János zenéjével, és sorolhatnám a végtelenségig, a legelső eredeti felvételeimtől máig. Vannak dalok, amelyek hiányozni fognak, mert az egy CD-re vehető műsoridő is véges sajnos. (Az eredeti lista, hosszabb volt, de 2 CD-re csak ennyi fért. ) Most útjára indítjuk ezt az albumot, amit nagy szeretettel készítettünk, és azt remélem a fogadtatása is ilyen lesz majd" – mondta Koncz Zsuzsa. "Az új válogatásalbumon kiadásra került az első, 1966-ban megjelent Rohan az idő c. kislemez – mely az énekesnő pályájának kezdetén hatalmas sikert aratott –, egészen a 2016-ban készült Vadvilág c. album egyik legfigyelemreméltóbb daláig, a Sírva vigad a magyar c. felvételig.
Koncz Zsuzsa a magyar zenei világ egyik állócsillaga, évtizedek óta az egyik leghíresebb énekesnőnk, aki még mindig telt házas Aréna-koncertet ad - legutóbb 2019 márciusában. Rengeteg ismert és civil rajongója áradozott arról, hogy fiatalokat megszégyenítő energiával szenzációs, kétórás koncertet adott. Az biztos, hogy kevesen mondanák meg róla, hogy 2019. március 7-én ünnepelte a 73. születésnapját. Friss fotóján is bőven letagadhatna korából. Koncz Zsuzsa is gyertyát gyújtott az adventi koszorún Koncz Zsuzsa közösségi oldalán többnyire a koncertjeiről, fellépéseiről és közönségtalálkozókról posztol, személyes tartalmú fotókat csak nagyon ritkán tesz közzé a Facebookon. Most is csak azért, hogy megköszönje, mennyire sokan voltak rá és a dalaira kíváncsiak az Így volt szép című, nemrég megjelent válogatásalbuma dedikálásán. A dupla CD-válogatáson 39 jól ismert dal hallható, plusz egy eddig dobozban maradt ráadás: Weöres Sándor Majomország című versét negyven éve zenésítették meg, de eddig nem került lemezre.
Jöjjön Koncz Zsuzsa: Így volt szép dala. Történhetett volna minden másként és előre nem volt megjósolható De a nagymamám csak bölcsen annyit mondott: hogy így volt szép, így volt jó Mert én nem tudtam, hogy m'ért jöttem világra és a gyermekkoromról elmondható, Hogy utólag nem az derült ki róla, Hallgasd meg Koncz Zsuzsa: Így volt szép előadását.