A pályázati felhívás szövegét IDE KATTINTVA kell letölteni. A nyilatkozatot IDE KATTINTVA kell letölteni. A tájékoztatót IDE KATTINTVA kell letölteni. A meghirdetett ösztöndíjas keretszám a 2022/2023-as tanévre 3 fő Kérjük, hogy keresse fel a pályázati felületünket, ahol be tudja nyújtani jelentkezését, pályázatát. Az elektronikus pályázati felület címe: A pályázat beadásának határideje: 2022. augusztus 3. déli 12. Határon túli pályázatok magánszemélyeknek. 00 óra (közép-európai idő /CET/ szerint) A felvételi folyamat menete: 2022. augusztus 8-ig: A Felvételi Bizottság értesítést küld a felvételi eredményéről a pályázó által megadott e-mail címre 2022. augusztus 10. 00 óráig: A felvételre javasolt pályázóknak a megadott formanyomtatványon nyilatkozniuk kell, hogy fenntartják-e pályázati szándékukat. 2022. augusztus 12. : A Bíráló Bizottság ülést tart, melyen a felvételi eredmények, valamint a Bíráló Bizottsághoz benyújtott észrevételek elbírálása alapján javaslatot tesz az ösztöndíjasok személyére a külgazdasági és külügyminiszter számára.
A pályázat keretösszege 18. 000 Ft. Részletek: Pályázat levéltári kiemelkedő értékű, közérdeklődésre számot tartó iratok digitalizálásának támogatására Budapest egyik kerületi önkormányzatának pályázati felhívása önkormányzati feladatokhoz és célokhoz kapcsolódó tevékenységet végző szervezetek, természetes személyek és egyéni vállalkozók számára, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlésére. Részletek: Helyiségbérleti pályázat önkormányzati feladatokhoz és célokhoz kapcsolódó szervezetek részére
Az elbírálás során előny, ha a pályázati program célcsoportja egészségügyi, szociális vagy más okból hátrányos helyzetű gyermek(ek), a program közvetlen elérése minél szélesebb körű, illetve hatása mélyebb. Pályázati díj: nincs. Pályázók köre: Pályázatot nyújthatnak be a Magyarországon bejegyzett civil és nonprofit szervezetek, amelyek létesítő okiratukban meghatározott és a pályázati célhoz kapcsolódó tevékenységüket legalább 2 éve aktívan folytatják, és a pályázat benyújtásának időpontjáig 2 éve nyilvántartásba vették, illetve nagykorú, magyar állampolgárságú magánszemélyek, akiknek nem áll fenn köztartozásuk.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információ itt. Rendben!
Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről: Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam) 2 / 5 Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam) Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni. Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől? A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. Erzsébet-kilátó - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé.
A 110 éves torony első verziója látványosabb volt, de kilátónak kevésbé alkalmas. Kiderül az is, miért lehetett a tetőről fordítva látni a pozsonyi várat. Tavaly ősszel volt 110 éves az Erzsébet-kilátó, amit 1910. szeptember 8-án adtak át a közönségnek. Ez így önmagában nem érne egy posztot, viszont két nagyon érdekes dolgot találtam a kilátóval kapcsolatban, amiről viszonylag kevesen tudnak. Az egyik, hogy az eredeti terv szerint a kilátó egyáltalán nem úgy nézett volna ki, mint ahogy most, hanem így: Fotó: Lőcsei József 1 / 5 Fotó: Lőcsei József Lőcsei József, a kilátó legutóbbi helyreállításában és restaulásában részt vevő szakember jóvoltából A fenti (első) tervet Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette, és mutatta be 1906-ban. A kicsit templomra hajazó, és a Vajdahunyad várára emlékeztető torony kétségkívül nagyon látványos, de kilátónak valószínűleg kevésbé lett volna alkalmas, mint második verziója. A jelenlegi, végső változat Schulek Frigyes műegyetemi tanár közreműködésével készült, aki nyitott teraszokká alakította a kúpban záródó tornyot.
Az építkezést 1908. június 7-én kezdték meg, majd közel kétévi munka után tartották meg a kilátó ünnepélyes felavatását. Az épület minden részletét igen nagy gonddal alakították ki. A neoromán stílusú építmény bővelkedik faragott kőrozettákban, vízköpőkben, sőt a lépcsők aljában elbújva a szemfülesebb látogatók kőbékát és egy kődenevért is felfedezhetnek. Az építkezést jelentősen megnehezítette, hogy a hegytetőre nem vezetett út, az a mai Libegő felső állomásánál véget ért. A hegyoldalra így végül síneket kellett fektetni, és kisvasút vitte fel az építőanyaggal megrakott szerelvényeket. Az Erzsébet-kilátó építésének megkezdő ünnepére készített fejléc, amit szintén Klunzinger Pál tervezett (Forrás: Építő Ipar, 1908. június 28. ) Az Erzsébet-kilátó építése pár nappal az építkezés megkezdése után (Forrás: Ország-Világ 1908. augusztus 16. ) Az átadás előtti utolsó munkálatok (Forrás: Élet, 1910. július 24. ) Az Erzsébet királynéról elnevezett kilátót végül 1910. szeptember 8-án adták át, az ünnepséget ágyúlövések nyitották meg.