Éles, évtizedek óta tartó vita van arról, hogy vajon mi tette lehetővé vagy mi gerjesztette a kelet-európai rendszerváltásokat. Egyesek Gorbacsov politikájában találják meg az okokat. Mások az amerikaiak mesterterveként, a fegyverkezési verseny felpörgetésének a következményeként írják le a történteket. Ezeknek a tényezőknek mind elvitathatatlan szerepe volt a történtekben, de az "istenadta népről", a tömegekről igaztalanul kevés szó esik. Pedig, amikor a "nagypolitika" bizonytalankodott, tétovázott, számtalanszor a szabadságra és szebb jövőre vágyó emberek lendítették tovább a történelem kerekét. Bár utólag mindent lehet holtbiztos előjelnek tekinteni, a berlini fal leomlása is ilyen, igazából nem várt fordulat volt. Népfelkelés, forradalom. A ma joggal a német egység megteremtőjeként elkönyvelt Helmut Kohl kancellárnak eszébe nem jutott volna támogatni a spontán rendszerváltást, ahogyan az Egyesült Államok nagyon is figyelembe vette a szovjet érzékenységet a "németkérdésben". A berliniek viszont látva a fejleményeket, a Lengyelországban és Magyarországon felpörgő változásokat, már nem vártak többet arra, hogy majd "tárgyalásos úton" szabadulhassanak fel, és saját kezükbe vették sorsukat.
De ugyanúgy szükség volt Helmut Kohlra és Hans-Dietrich Genscherre, akik felismerték, hogy a fal leomlása történelmi lehetőséget nyitott a német egység helyreállítására, ami 1990. október 3-án valósult meg. Mindezek alapján helytálló az egykori NDK-ban felnőtt első keletnémet kancellár, Angela Merkel azon kijelentése, amely szerint 1989. az újkori német történelem legboldogabb napja volt. Az egykori kancellár, a 70-es évek elején a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött történelmi keleti szerződések atyja, Willy Brandt fogalmazott a fal leomlásával és az egység helyreállításával kapcsolatban úgy, hogy most összenő, ami összetartozik. Utóda, Helmut Schmidt viszont a mostani évforduló kapcsán hangsúlyozta azt, hogy ez az összenövés még nem fejeződött be. Az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományok még távolról sem olyan "virágzó tájak", amilyennek azokat Kohl az egyesülés nyomán jövendölte. A keleti és a nyugati országrész életszínvonala között még nagy a különbség, a munkanélküliség az egykori NDK-ban duplája a nyugatinak, és súlyos problémát okoz a keletnémet lakosság elvándorlása.
(Krassó halálosan beteg bátyjához ment ki 1985-ben a brit fővárosba, majd ott maradt. Kapcsolatai miatt azonban sokszor még Londonból is könnyebben jutott a magyar ellenzékkel kapcsolatos hírekhez, mint a Szabad Európa Rádió. ) A szövegből kiderül, hogy a Ménesi úti kollégiumi megalakulás után meghívták az összes budapesti újságot és szamizdat lapot, valamint a külföldi tudósítókat a budai Ma Chérie presszóba. (A hivatalos lapok az alapításról nem adtak hírt, csak néhány nap múlva, de erről majd később. ) A tájékoztatón hetven újságíró jelent meg, a 37 alapító közül pedig Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Kövér László. Közleményüket az egy és negyed órán át tartó sajtótájékoztatón Deutsch Tamás olvasta fel: "1988. március 30-án új független ifjúsági szövetség alakult Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) néven. Az alapító nyilatkozatot különböző egyetemekről, főiskolákról érkezett 37 egyetemi, főiskolai hallgató és fiatal diplomás írta alá. A Ménesi út 12. szám alatti épületben lezajlott tanácskozáson az összegyűltek a Szövetség vita utáni azonnali megalakulása mellett döntöttek és alapító nyilatkozatot fogadtak el.
Van jelentőségük az 1989-as eseményeknek Ön, mint európai parlamenti képviselő számára? Természetesen. Mély nyomot hagy az emberben, ha önmagának kell megküzdenie a szabadságért és a demokráciáért. A "nyugatnémetek" ezt egyszerűen megkapták, de mi nem. Azt hiszem, egészen másképp fogja fel a szabadság és a demokrácia értékeit az, aki éveken át vágyakozott utánuk. Egyébként talán éppen ezért érint olyan közelről a közép-európai helyzet, és erősen foglalkoztatnak a bizonytalan orosz állapotok is. Ott ugyanis az emberek ma hasonló körülmények között élnek, mint mi annak idején az NDK-ban. Sőt, az erőszak jelenléte miatt olykor még rosszabb is a helyzetük: bennünket csupán megfélemlítettek, de ott sorozatos gyilkosságok vannak. Ezért elkötelezett híve vagyok, hogy a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat a Memorial oroszországi jogvédő szervezetnek ítéljék oda.
Az egykor a fal rabságában élő németek ma már a közös értékeken és a szabadságjogok tiszteletén alapuló Európai Unió polgárai, és ebben a több mint 500 milliós közösségben mindenkinek van lehetősége arra, hogy szabadon alakíthassa életét. Ezért a 25. évforduló a remény üzenetét viszi el oda, ahol fenyegetik vagy "lábbal tiporják" az emberi jogokat - tette hozzá. Az évforduló különösen az Ukrajnában, Szíriában és Irakban élőket töltheti el bizakodással, azzal a hittel, hogy "az álmok valóra válhatnak" és le lehet dönteni "a diktatúrák, az erőszak, az ideológiák, az ellenségeskedés falait" - mondta a német kancellár. Némeht Miklós is jelen volt A hivatalos megemlékezés délelőtt kezdődött, a kancellár Klaus Wowereit berlini kormányzó polgármester, politikusok, egyházi vezetők, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék számos tagja és más meghívott vendégek - köztük Németh Miklós - társaságában virágot helyezett el az áldozatok tiszteletére a Bernauer utcai emlékhelynél, ahol eredeti állapotában őrizték meg az építmény egy szakaszát.
Komolynak tekinthető-e az a kiindulópont, amely vonzó perspektívát kíván hirdetni felelős perspektíva helyett? Közlik továbbá, hogy új Magyarországot kívánnak építeni - nem tudni természetesen, hogy milyen Magyarországot, s kinek a megbízásából. S hogy minden kétségtől, homálytól mentessé váljék ez a program, szükségesnek ítélik hozzátenni azt is, hogy a csatlakozni szándékozók nem lehetnek tagjai a KISZ-nek. " Az 1988. szeptember 10-i HVG forradalmi tettet hajtott végre: megkérdezett egy fideszest. Ekkor a szervezetnek már 1500 tagja van. A Németh Zsolttal készült interjú érdekes részlete, amikor a szerző, csakúgy, mint közel húsz évvel később Gyurcsány Ferenc - a programot kéri számon a párton. A válasz: "Nem akartunk kész programmal előállni, s azt egy hierarchikus utasítási rendszerben minden taggal elfogadtatni. Egyelőre csak programtervezetünk van, amelyet a tagság még az október 1-2-re tervezett kongresszusunkon az ott felmerülő kiegészítésekkel és módosításokkal egyetemben elfogadhat vagy elutasíthat. "
érettségi, egyetem, felvételi, gimnázium, szakközépiskola $kep1$ DÁVID KATALIN ZSUZSANNA Szukits KönyvkiadóKötelezők rövidenTankönyvek > Magyar nyelv, irodalom, irás-olvasás-szövegértés > TansegédletA kötet a középiskola első osztályának törzsanyagát képező műveket tárgyalja, a világ- és magyar irodalom klasszikus darabjainak tartalmi összefoglalását veheti kézbe az Olvasó. Kötelező olvasmányok középiskola. A könnyebb eligazodás kedvéért nemcsak a drámai művek szereplőinek nevei kerültek kigyűjtésre az ismertetések elé, hanem minden epikus mű főbb szereplőé is. E kötet nem lusta diákok kézikönyve, hiszen a tartalom ismertetése nem adja vissza a mű varázsát, nem pótolhatja az olvasás által nyújtott élményeket, viszont segítséget nyújthat egy alaposabb, precízebb elemzéshez, áttekintéshez. Ezért ajánlott vén diákoknak, szülőknek, s talán tanároknak is. Megvásárolható:
Bizony ezek a kötettek is hozzá járultak hogy igazi könyvmollyá váljak. Mindegyik történetnek megvan a maga mondanivalója. Én személy szerint gimnáziumban sok érdekes és misztikus történettel találkoztam mégis ez az 5 könyv kiemelkedő volt mind közül. A családregény középpontjában a Baradlay testvérek... Az ember tragédiája Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Könyv: Elekes Szentágotai Blanka: Kötelező olvasmányok... - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. Gondolati és művészi értékeit gy... A helység kalapácsa - Az apostol Akkord Kiadó "Kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj pa... Egy magyar nábob A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország polgári átalakulásáért, szellemi és... Egri csillagok Könyvlabirintus Antikvárium Móra Kiadó-Kárpáti Kiadó, 1971 Az egri csillagok a 16 századi magyar történelmet idézi fel Bornemissza Gergely életén keresztül. A regény két részre tagolódik, az ostro... A per 1986 Franz Kafka (1883-1924) életének legfőbb jellemzője az idegenség.
Újraindított aukciók is: Értesítés vége: (45 db)