Széles síkon fekszik…" Birtokosai még a Bucsyak, a Mártonosy, a Hodossy, a Csanády, a Menszáros, a Pappszász, Bay, Ercsey, Péchy, Rásztokay, Vér és Thorma család következett. A Csanády család eredete nincs kellőképp tisztázva ugyan, az viszont bizonyos, hogy szoboszlói hajdúnemesi családként, katonai pályáról indulva a Hajdúkerületnek három főkapitányt is adtak. Kereki birtokába a Hodossy családba való beházasodással kerültek, Csanády Sámuel 1751-1785 között barokk stílusban építtette át a várkastély tömbjét. Körülötte gazdasági épületeket emeltek, s az egészet fallal vették körül, beleértve a csaknem nyolc holdas kertet is. Csanády Sámuel özvegye Hodossy Klára 1794-ben Kereki és Artánd birtokokra vonatkozó új adománylevélért folyamadott. A család 1848 előtt Nagykerekin kívül Almosdon, Herpályon és Mezőtelegden is birtokos. Csanády Sámuel a 18. század végén a székely lovasságnál alezredes. Fiai: József (1806) alezredes a nádorhuszároknál, Imre insurgens kapitány (1809). Nagykereki Bocskai Kastély. A kastély mai formájának kiépítése Csanády Sándor nevéhez fűződik (Nagykereki 1814., ugyanott 1892. )
Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu. Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. MTVA Archívum | Iparművészet - Bocskai-kastély - Cserépkályha. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja. Bocskai kastély Nagykereki | Kastélyok, Kúriák, Parasztház Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában Nagykereki régi váráról a következőket írja; még Bocskay István építtette, "most megújítva Csanády Sándor úr lakháza. " Az épületet a II. világháború alatt és után súlyos károk érték. A kastély épülettömbjét helyi és megyei kezdeményezésre az Országos Műemléki Felügyelőség 1959-1962 között állíttatta helyre Mészáros Géza és Horler Miklós tervei alapján, Letényi Árpád főmérnök irányításával.
A tejföltől és a babérlevéltől lesz betyáros. Várjuk a délutáni koncerteket. Főleg Tabáni Istvánt, és Búzási Patrikot. Patrik a szomszédomban lakik – teszi hozzá nevetve, majd elmondja, hogy a fiatal operetténekes valójában nagyváradi, ott a Szigligeti Színházban lép föl, és most már Budapesten képezi magát. Hatalmas lábasokban tartalmas levest hoznak egy kisbusszal. Az egyik fehérkötényes asszonytól tudjuk meg, hogy a falunapon az önkormányzat megvendégeli a nagykerekieket. A mai menü babgulyás, körülbelül 500-600 adagot hoztak Debrecenből. – Kakastaréj és kakashere pörköltet főzök a barátaimmal – ezt már Gazsó Pál mondja, aki ugyancsak minden alkalommal részt vesz a falunapi főzőversenyen. – Már háromszor nyertem, de ennek ellenére nem állítom, hogy tudok főzni, inkább csak szeretek – teszi hozzá. Bocskai-kastély - Falusi turizmus. Helybeliek és sztárfellépők Hagyomány az is Nagykerekiben, hogy a falunapon babaszépségversenyt rendeznek. Ezúttal is a 0-3, valamint a 3-6 éves korosztálynak hirdette meg a vetélkedést az önkormányzat.
Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 1752 – 84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 1848 – 49 -es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850 -ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870 -ben a nevükhöz fűződik. A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12-13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az eredetileg földszintes, négyszögletes, minden szegletén egy-egy kerek alaprajzú saroktornyos várkastélyt Bocskai István alakíttatta át reneszánsz stílusban fallal és vizesárokkal körülvett erődítménnyé.
A váruradalom Perényi Gáborné Zólyomy Erzsébet és fia halála után az erdélyi fejedelmi kincstáré lett. A település fizette a hódoltsági adót és 1692 -ben csak tizennégy család lakott benne. Az 1720 – 30-as években a falu földesura Joseph Kiczing császári hadbiztos, aki a vár ép részében lakott. Katonaságnak és katolikus káplánnak is helyet adott 1749 -ig. Ekkor vásárolta meg a birtokot a kastéllyal együtt id. Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 1752 – 84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 1848 – 49 -es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850 -ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870 -ben a nevükhöz fűződik.
A felmondás soha nem könnyű döntés. Gondolnunk kell az egzisztenciális jövőnkre, kérdések maradhatnak bennünk, hogy vajon az új hely megfelelőbb, jobb lesz-e, mint a jól megszokott eddigi helyünk. Emellett adminisztratív kérdéseink is felmerülhetnek, ugyanis noha eddig azt hittük, hogy egyszerűen át kell adnunk a felmondólevelet, valójában azonban számos buktatója van, amire oda kell figyelnünk. Mi a helyzet a próbaidő alatti felmondással? Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a próbamunka nem egyenlő a próbaidővel. A próbamunka általában egy nem hivatalos munkavégzés, amiért vagy kapunk pénzt vagy nem, de a munkaadó ezt általában nem szokta bejelenteni, így senki nem adózik az ekkor megkeresett jövedelem után, és be sem vagyunk jelentve. Éppen ezért ha a munkaügyi felügyelet ilyesmit tapasztal, akkor azonnal büntetni szokott ezért. A hivatalos próbaidő már egy jogilag tiszta munkaviszony, aminek számos speciális vonása van, ami azonban minket jelenleg elsősorban érdekel az az, hogy ilyenkor bármelyik fél indoklás nélkül felmondhat.
Az indoklásnak okszerűnek is kell lennie. Az okszerűség azt jelenti, hogy a valós oknak okozati összefüggésben kell állnia a munkaviszony rendeltetésének elvesztésével. Például lehet valós ok, hogy a munkáltatónál átszervezés történt. Ám, ha ez nem áll okozati összefüggésben a felmondással érintett munkavállaló munkakörével, mert az továbbra is megmaradt a munkáltatónál, akkor az átszervezésre történő hivatkozás nem okszerű indok. A felmondás valós és okszerű indokának a felmondás közlésekor kell fennállnia. Arányosság a munkáltatói felmondás esetén A felmondás jogellenességének vizsgálatakor figyelemmel kell lenni az arányosságra is. Például a munkavállaló egyszeri pár perces késése nem adhat alapot a felmondásra. A kevésbé súlyos munkavállalói magatartások szankcionálására több enyhébb eszköz is a munkáltató rendelkezésére áll. A kisebb, bár rendszeresen előforduló hibák, a mindennapos késés, vagy például a munkavégzés során fennálló többszöri ittas állapot már megalapozhatja a munkáltató felmondását.
Ezt célszerű úgy megtenni, hogy egy kívülálló számára is tökéletesen érthető legyen, így amennyiben az alkalmazott bíróságra vinné az ügyet, bárki bírálja is el, egyértelmű lesz az igazságalapja. Mit érdemes a felmondás benyújtása előtt megtenni? Mindenképp jó lehet, ha előtte megkérdezzük a munkavállalót is, hogy ő mit gondol akár a képességére, akár a magatartására vonatkozóan – attól függ, mi lenne az elbocsátás oka -, hogy az alkalmazott megvédhesse magát, és esetlegesen bizonyíthassa az ellentétét, ezzel is megváltoztatva a munkáltató hozzáállását, vagy akár megerősítve azt, még több érvvel alátámasztva. Továbbá tényleg fontos, hogy egy jól átgondolt döntés legyen, és ne csak hirtelen felindulásból akarja elbocsátani a munkavállalóját, mert így könnyen elmulaszthatja azon indokok felkutatását, melyek megalapozzák a felmondást, és meggátolnák, hogy a munkavállaló a munkaügyi bírósághoz forduljon. A felmondás a munkavállaló kezébe kerülésekor válik hatályossá, visszavonni is csak addig lehet, amíg az ő kezébe nem jutott el.
A munkaviszony munkáltató általi felmondására sok szabály vonatkozik. Az egyik ezek közül az indoklási kötelezettség. A munkáltatói felmondás indoklásának meghatározott törvényi feltételei vannak. Milyen lehet a munkáltatói felmondás indoklása? A munkáltatói felmondás indoklása A munkáltatói felmondás egyik legfontosabb követelménye, hogy azt megfelelően meg kell indokolni. A megfelelő indoklás hiányában jogszerű felmondásról nem beszélhetünk. A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás jogszerű indoka lehet: A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatosan tanúsított magatartása. A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás lehet például kötelezettség megszegése, munkavégzéstől való távolmaradás. A munkavállaló képessége. Ez leggyakrabban az alkalmatlanság formájában jelenik meg. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. A munkáltató működésével összefüggő ok. Ilyen tipikusan az átszervezés vagy a munkakör megszüntetése.