Két kamasz... A II. világháború sötétsége... És a halványan pislákoló humánum, amely megmutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt. Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II.
Eddigi legnagyobb sikerét a 2014-ben megjelent A láthatatlan fény című történelmi regényével aratta, ami elnyerte a Goodreads Choice Awards-ot, majd pedig az Andrew Carnegie- és a Pulitzer-díjat is.
Szállítás: 1-2 munkanap Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt. Adatok Eredeti megnevezés: All the Light We Cannot See Kötésmód: ragasztott kötött védőborítóval Méret [mm]: 135 x 208 x 39 Anthony Doerr Az 1973-ban Clevelandben született Anthony Doerr első könyve 2002-ben jelent meg The Shell Collector címmel. Első regénye, az About Grace 2004-ben jelent meg. Az amerikai írót 2007-ben a Granta című rangos brit irodalmi folyóirat a huszonegy legjobb fiatal amerikai regényíró közé választotta, 2011-ben pedig megnyerte a Sunday Times novellapályázatát. Eddigi legnagyobb sikerét a 2014-ben megjelent A láthatatlan fény című történelmi regényével aratta, ami elnyerte a Goodreads Choice Awards-ot, majd pedig az Andrew Carnegie- és a Pulitzer-díjat is.
Vagy tán boszorkányság az... 4 499 Ft 4 274 Ft 427 pont Alias Grace - puha kötés "A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével... Bolyai - puha kötés "A fenti sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak.
A tizenhét éves Diana Spencer egy pólómérkőzésen vesz részt. Mivel a fiatal lány az ország egyik legtiszteletreméltóbb nemesi családjából származi... 2 700 Ft A smaragdvihar William Dietrich Ethan Gage javíthatatlan kalandor, de egyszer neki is elege lesz a viszontagságos életből. Úgy dönt, visszavonul szerelmével és kisfiával egy csöndes helyre. Ám... 1 875 Ft Aranyvonat - Aranyrög Könyvtár 23. Markovits Rodion A regény rejtetten (1. szám 3. személyben) személyes nézőpontja által és dokumentatív láttató ereje miatt az orosz-szovjet polgárháborús időszak hadifogoly-sors... 1 124 Ft Meghívás kivégzésre - Helikon Zsebkönyvek 69. Vladimir Nabokov Cincinnatus C. -t halálra ítélik, és bezárják egy erődítményben lévő börtönbe, mert ő egy "átlátszatlan" (igazi) ember, míg a többiek "átlátszó lények". Amíg kiv... 1 349 Ft Őfelsége pincére voltam - Helikon Zsebkönyvek 88. Bohumil Hrabal A legenda szerint Hrabal tíz korsó sörért "vette meg" regényének címét valamelyik kocsmai ivócimborájától. Ez igen jutányos ár, ha figyelembe vesszük, hogy a Sö... 2 625 Ft Mendelssohn a tetőn Jiri Weil "Egy zsidó, tetejébe egy zsidó zeneszerző szobrát ledönteni nem bűn, a szobor nem tud panasszal járulni a mennyei trónus elé.
(J. R. Moehringer) "Ez a történet egy ékkő, s úgy van összerakva, mint egy antik zsebóra: a sok különböző szál tökéletesen fut össze benne. Doerr stílusa és képei lenyűgözőek. Régóta nem olvastam regényt, amely ennyire magával ragadott. A történet még most is itt él bennem. " (Abraham Verghese) "A természet törvényeinek szépsége és a szörnyű célok, amelyekre a háború felhasználja őket; az emberi szív törékenysége és szívóssága; a pillanat megváltoztathatatlansága és az idő gyógyító ereje - a regény finoman érzékelteti a világ ellentmondásait. A nyelvezete épp olyan leleményesen megszerkesztett, mint a regény lakatosmesterének makettjei, a helyszíneket is épp olyan érzékletesen idézi meg. Impozáns és felemelő regény. " (M. L. Stedman)
Összefoglaló Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II.
Persze a regényt a kritikák is dicsérték, a The New York Times -ban Nash K. Burger " szokatlanul zseniális regénynek " nevezte. Adam Gopnik, irodalomkritikus pedig a három legjobb könyv közé sorolta F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby -je és Mark Twain Huckleberry Finn kalandjai című műve mellett, míg George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke a kedvenc olvasmányának nevezte, és nem egyszer idézett belőle beszédeiben, de Bill Gates-nek is ez a mindenkori favoritja. A megjelenéskor azért a fogadtatás persze nem volt egyöntetűen pozitív, és számos kortárs író nem értette a mű körüli zajos felhajtást, Holden Caulfieldet pedig csak egy nyafogó tinédzsernek, nem pedig egy meg nem értett és kirekesztett zseninek tartották. Az írók egy részével a pedagógiai rendszer is egyetértett és 1961 és 1982 között a Rozsban a fogó volt a legtöbbször és legtöbb helyen cenzúrázott könyv az Egyesült Államokban; nem volt ritka, hogy egy tanár elveszítette az állását, mert a könyvből olvastatott fel a diákjaival; ez akkoriban az oklahomai Tulsában, és a washingtoni Issaquah városában is előfordult.
J. D. Salinger: Rozsban a fogó Salinger 4-5 különböző novellát küldött a New Yorker magazinnak az 1930-as évek vége felé, de sorra kapta az elutasításokat, mígnem 1941 decemberében a kiadó igent mondott a Slight Rebellion of Madison című írására, mely gyakorlatilag a Rozsban a fogó közvetlen előzménye és történeti csírája is volt egyben. A minden erejével kibontakozni vágyó író pechje, hogy Japán azokban a napokban rohanta le és pusztította el az Egyesült Államok Pearl Harborban állomásozó hadiflottájának nagy részét, az írás pedig dühös és lázadó hangvétele miatt természetesen nem kerülhetett be a lapba. Az elutasítás kis híján megsemmisítette Salingert, akinek egyetlen mentsvára egy hirtelen fellobbanó rövid szerelem volt csupán. 1942-ben megismerte a neves drámaíró, Eugene O'Neill lányát, Oonát, de a lány megannyi levelezés és plátói vonzalom ellenére nem sokkal később feleségül ment Charlie Chaplinhez, a románc így beteljesületlen maradt. Salinger ekkoriban már javában dolgozott a Rozsban a fogó kéziratán, mely mint minden esetben, most is menekülést jelentett számára a valóság kietlenségéből, és mely életben tartotta odaát, Európában, Normandiában, a második világháború poklában is.
Összefoglaló Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye. Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma..
De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.
Nem tudom, én szoktam-e meg a stílust, vagy Barna Imre jött egy kissé jobban bele, de jobb lett olvasni, azt el kell ismerni. Ugyanakkor ami történt, az fáj. Olyan ez, mint a gyerek és a fürdővíz esete. Mert ebben a hatalmas igyekezetben pont az veszett oda, amit szerettem, az a kedves, érzékeny Holden, aki a légynek se tudna ártani. Holden Caulfield lett kamu és idegesítő. Még az is felmerült bennem amúgy, hogy hátha azoknak van igaza, akik már az előző fordításban is egy $@! % látták Holdent. Összességében nem gondolom így: tavaly angolul is elolvastam a könyvet, és eredetiben nagyon tetszett. (És milyen furcsa: még mindig találtam benne olyan részeket, amiket mintha életemben először olvasnék. ) Viszont… ha Salingerre gondolok, aki szerint csak ő maga játszhatta volna el Holdent filmen – nos, az "elmegyek a pusztába és ott egyedül remeteként fogok élni" rész új, szimbolikus értelmet nyer vele. Lehet, hogy mégiscsak egy lehetetlen alak ez a Holden. De én jobban szerettem, amikor nem volt az, csupán egy hiperérzékeny tinédzser, aki New York utcáit járja.