Eszerint a) az Országgyűlés törvényt, b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet, c) a Minisztertanács rendeletet, d) a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagja (miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezést és f) a tanács rendeletet alkotott. A rendszerváltás után az államszervezet változásával az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az államtitkár és a tanácsok jogalkotói hatásköre megszűnt, és új szerveknek (pl. köztársasági elnök, kormány, MNB elnöke, önkormányzatok) keletkezett jogalkotói hatásköre. A magyar Alaptörvényben [ szerkesztés] Az Alaptörvény T) cikke felsorolja a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat. Eszerint jogszabály a) az Országgyűlés által hozott törvény, b) a kormányrendelet, c) a miniszterelnök és a miniszterek rendelete, d) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, e) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, f) az önkormányzat rendelete, valamint g) a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete [ szerkesztés] Bővebben: Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete Az alaptörvény alapján a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete és az önálló szabályozó szerv ( Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) elnökének rendelete jogszabálynak minősül. A forintérmék - és bankjegyek kinézetéről a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete határoz. Önkormányzati rendelet [ szerkesztés] Bővebben: Önkormányzati rendelet Az önkormányzatok feladataikat rendeleteikkel hajtják végre. A helyi adókat is ezek határozzák meg. Források [ szerkesztés] 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 32/2010. (XII. 31. ) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről [ halott link] Magyar Közlöny > Magyar Közlöny
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A jogszabály szó három értelemben használatos. (1) Egyrészt a magyar jogrendszerben az számít jogszabálynak, ami az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény meghatározásának megfelel. (2) Másrészt általánosabb értelemben a jogszabály szó mindazon jogi normák megjelölésére használható, amelyeket bármely - tehát akár külföldi vagy nemzetközi - jogrendszer normatív jelleggel ruház fel, normatív jellegűnek tekint (pl. "német jogszabályok", "az EU jogszabályai", stb. ). (3) Harmadrészt szokás a jogszabály szót egy a fenti két értelem valamelyikében vett jogszabály egyes rendelkezésére is vonatkoztatni. Például a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §-a szűkebb értelemben egy jogszabály egy rendelkezése (jogszabályi rendelkezés), de tágabb értelemben maga is jogszabály.
A jogszabály (egészének) hatályba lépése napját a jogszabály egyik rendelkezése általában maga határozza meg. Egyben a jogszabályok a hatályba lépésük napjával általában hatályon kívül helyezik azokat a jogszabályokat, amelyek ellentétesek lennének vele, így például az ugyanazt a tárgykört szabályozó korábbi jogszabályt. Ritkán előfordul az is, hogy a jogszabály maga mondja ki önmagáról, hogy mikor veszti hatályát, illetve az is, hogy valamely rendelkezésének hatálybalépéséről nem rendelkezik, hanem e rendelkezés hatályba lépéséről későbbi jogszabálynak kell majd rendelkeznie. Amíg valamely jogszabályi rendelkezés ki nem mondja egy jogszabály hatályba lépését, addig a jogszabály - még ha érvényes is - nem alkalmazandó. A fentiekből következik, hogy az érvényesség fogalmára tekintettel a "kötelező érvényű" kifejezés a jogi terminológiában nem létezik, és legfeljebb annyiban van értelme, hogy a "kötelező erejű" kifejezés helyett szokták hibásan alkalmazni. Az "érvénybe lép", "érvényét veszti" stb.
Merész stílus, hordozható kialakítás A JBL Go 3 hordozható dizájnja kiválóan passzol a legújabb stílusokhoz, színes szövetei és kifejező részletei miatt ugyanolyan jól néz ki és jól is szól. IP67 víz- és porálló Vidd a medenséhez, a parkba. A Jbl Go 3 IP67 besorolású. Nem árt neki a fröccsenő víz, az eső, vagy akár a homok. Vezeték nélküli Bluetooth streaming Vezeték nélkül streamelhetsz zenét telefonodról vagy bármilyen más Bluetooth-kompatibilis eszközről. 5 óra játékidő A Go 3 akár 5 órányi játékidőt biztosít egyetlen töltéssel. Jbl go hangszóró 2. Élénk színválaszték A JBL Go 3 különleges színárnyalatokat tartalmaz, amelyeket a legújabb utcai divatirányzatok ihlettek. Paraméterek Hordozható Akkumlátor töltési idő 2óra Bluetooth van Méretek (Szé x Ma x Mé) 87, 5 x 75 x 41, 3 mm Minimum frekvencia átvitel 180 Hz Maximum frekvencia átvitel 20000 Hz Hangszórók száma 1 db Tömeg (csomagolás nélkül) 0. 21 kg Hangszóró mérete 40 mm Hangszóró teljesítménye 4 Watt Akkumlátor idő 5óra Működési idő 43 x 47 mm Kimeneti teljesítmény 4, 2 W RMS Frekvencia válasz 110 Hz - 20 kHz Jel / zaj arány > 85 dB Akkumulátor típusa Li-ion polimer 2, 7Wh Az akkumulátor töltési ideje 2, 5 óra (5 V / 1 A) Zene lejátszási idő legfeljebb 5 óra (a hangerő szintjétől és az audiotartalomtól függően) Bluetooth® verzió 5.
480GHz - Bluetooth transmitter modulátor GFSK/DQPSK/8DPSK Vélemények a termékről Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Írja meg véleményét a termékről: A KATEGÓRIA TOVÁBBI TERMÉKEI