A Terror Háza Múzeum főigazgatója tűrhetetlennek tartja, hogy életműdíjat adnának Szabó István rendezőnek. Schmidt Mária Facebook-oldalán tette közzé nyílt levelét, amit Kásler Miklós miniszternek, Fekete Péter államtitkárnak, Káel Csaba kormánybiztosnak és L. Simon László fideszes képviselőnek írt. Megdöbbentette ugyanis, hogy sajtóhírek szerint életműdíjjal tervezik jutalmazni Szabó Istvánt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója ezt felháborítónak tartja, mivel a filmes a Kádár-rendszer besúgója volt, s bár az Oscar-díjas rendező azt mondta, jelentéseivel senkinek sem ártott, éppen mások megmentésért tette, amit tett, de Schmidt Mária ezt a magyarázatot nem fogadja el. Szerinte 30 évvel a rendszerváltozás és több mint hatvan évvel '56 után nem a bűnösöket kellene ünnepelni, kitüntetni, hanem a hősöket és az áldozatokat. Arra kérte nyílt levele címzettjeit, nyugtassák meg, a harmadik Orbán-kormány értékrendjébe nem fér bele a kommunista ügynökök magasztalása, tetteik súlyának elbagatellizálása, és mentegetése.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2015. jún 19. 7:02 Budapest - Állandó és két időszaki kiállítása mellett ritkán látható dokumentumfilmekkel várja a Múzeumok éjszakáján az érdeklődőket a Terror Háza Múzeum. Az Új világ született - Európai testvérháború 1914-1918 című alkotással a Szarajevóban lelőtt Ferenc Ferdinánd trónörökös és Tisza István miniszterelnök életútján keresztül mutatják be új dimenzióból a 20. század első világégését. A Rabszolgasorsra kényszerítve című film szemtanúkat, túlélőket megszólaltatva eleveníti fel a második világháború utáni sötét időszakot, a Játsszunk nyugodtan! című alkotás pedig Puskás Ferenc életútján keresztül mutatja be a Rákosi- és a Kádár-rendszert, valamint a rendszerváltoztatást. A héten megnyílt Először szabadon című időszaki tárlat az első szabad választások és az azokat megelőző kampány időszakát eleveníti fel, míg az április vége óta a múzeum előtt, az Andrássy úton látható, Rabszolgasorsa ítélve című kiállítás a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások szenvedéseivel és hazatérésével foglalkozik.
A múlt és a jelen síkjai találkoznak ezen a különleges kiállításon, amelyet ezen a héten rendhagyó történelmi óra keretében 1200 diák fog megtekinteni" – mondta a megnyitón Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A kiállító térben a jelen és a múlt képei egymás mögött láthatók, úgy, hogy a jelenkori színes felvételekből egy kisebb kockát kivágtak, így ezeken át pillanthatunk be a múltba, láthatjuk az archív, fekete-fehér fotókat. De nemcsak a kiállításon nézhetjük meg ezeket a képeket, ugyanis ebből a képan yagból az 1956-os Emlékbizottság támogatásával készült egy fotókönyv is, amelyben ugyancsak érdekes technikával oldották meg az 56 kép áttűnését. Békés Márton, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója nyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy 1956. október 23-a az a nap, amely a magyarság példátlan erőfeszítését mutatta meg, azt, amit ma is irigyel tőlünk a világ. 1956 a magyarok spontán, vezér nélküli felkelése volt. A forradalom napjaiban a nemzet közösen harcolt, ezért kollektíven érte a megtorlás is.
Mígnem a Terror Háza Múzeum, amelynek vezetőjét, Schmidt Máriát kereste meg Bakó Jenő, látott fantáziát a dologban. Hosszú évek sziszifuszi munkája eredményeként elérhető a fotóarchívum, amely egyelőre kizárólag Bakó Jenő ''60-70-80-as években készült fotóit tartalmazza, több mint tízezret. Az intézmény hírül adta, hogy szeptember végére teljessé válik az adatbázis, amelyben a '60-as, '70-es és '80-as években Szekszárdon, Pakson, Dombóváron, Bonyhádon és más Tolna megyei településen készült fényképeket találhatnak meg az érdeklődők. Mint írják, a képek kiválóan mutatják be a kádári Magyarország vidéki életmódját, s adják vissza a kor hangulatát. Jenő elárulta, megszületett már az egyezség, a ''90-es évek fotói is a múzeum archívumába kerülnek, ami öröm, hiszen a hétköznapi életet örökítette meg ugyan, de az anyag így, összegyűjtve értékes. [caption id="" align="alignleft" width="650"] Szekszárd mezei futás (1962). Balról a harmadik Bognár István újságírókollégánk, az ötödik Kovács László (MSZP), volt külügyminiszter, itt még katona volt Szekszárdon [/caption] Bakó Jenő nyomdászként került kapcsolatba az újságírással.
- mondta Magyar Gábor. Épp ellenkezőleg: abban az időben ezzel senki nem kérkedett, pláne nem viccelt. Dózsa Lászlónak viszont ilyen megnyilvánulásai ebből az időből nem lelhetők fel, jegyezte meg az ügyvéd. A bíróság röviden meghallgatta Pruck Pál lányát is. Ő arról beszélt, hogy apja sokat mesélt a családban 56-ról, megvolt otthon nekik az 1982-es Népszabadság-cikk is, a családban is mindenki tudta ezt, de nem mutogatták mindenkinek. Az 1986-os tévéadás után az iskolájában is tudta mindenki, hogy az édesapja szerepel az 1956-os fotón. Felháborodással vették tudomásul, amikor meglátták a kép mellett Dózsa László nevét. Nagyon rosszul esett nekik az is, hogy hiába jelezték a hibát, hiába próbálták kijavíttatni a Terror Házával az aláírást, még a Life-ban szereplő képet is megmutatták nekik, nem történt semmi. A Közalapítvány ügyvédje ezután ismét meglepő kérdéssel állt elő. Pruck Pál lányától azt kérdezte, hogyan emlékeztek a családban Pruck Pál 56-os részvételére? Ezt a furcsa kérdést azzal indokolta, hogy a jog szerint addig kell érvényesíteni egy elhunyt személyiségi jogait, amíg elevenen él az utókorban az elhunyttal kapcsolatos emlékezés.
A Garay Gimnázium elvégzése után, 1959-ben lett nyomdásztanuló. Akkoriban még a Tolna megyei lapnál nem volt fotósstátusz. 1962. február 1-jén lett ilyen, Jenő akkor lett az újság fotóriportere. Fényképezőgépet először otthon vett a kezébe. Apja hivatalnok lett, és az ilyen, polgárinak mondott családoknál divat volt a fotózás. Márkás, Voigtlander gépük volt, édesanyja, édesapja, majd ő is fényképezett. Az újságnál aztán elvégezte a kétéves újságíró, utána pedig a hároméves fotósképzést és néhány éves szünettől eltekintve, 2007-es nyugdíjazásig a Tolnai Népújság csapatát erősítette. Nem szerette a puccos, protokoll eseményeket. Sokkal inkább szerette járni a falvakat. Tette ezt az év szinte minden napján, hiszen gyakran fotózott sportot, ami bizony a hétvégékre esett. Ennek ellenére szerette a helyhez nem kötött, változatos munkát. Ma viszont már nem űzi hivatását, sőt a fényképezőgépét is egyik fiának ajándékozta. Ha megtetszik neki valami, legfeljebb a mobiltelefonjával örökíti meg. Mórágyon él, az archiválás után megmaradt szabadidejét a ház körüli teendők kötik le.
↑ "A Radar Films megduplázódik, hogy nemzetközi szinten jobban produkáljon ", a francia film, 2017. január ( online olvasás) ↑ " Films - Sarlat Film Festival ", a címen (megtekintés: 2017. november 5. ) ↑ " Belle et Sébastien 3 sur Allociné ", az Allociné oldalon (hozzáférés: 2017. február 26. ) ↑ ↑ " Belle és Sebastian 3, az utolsó fejezet ", az oldalon (hozzáférés: 2018. február 11. ) ↑ " Clovis Cornillac rendezi a Belle et Sébastien harmadik részét ", az oldalon, 2016. október 12 (megtekintve: 2016. október 12. ) ↑ " A" Belle et Sébastien 3 "filmet részben a Briançonnais-ban forgatják ", Le media 05, 2016. november 25 ( online olvasás, konzultáció 2016. november 26-án) ↑ " Belle et Sébastien: a forgatás kezdete február 27-én ", a Le Dauphiné Libéré műsorán, 2017. február 9 (megtekintve 2017. február 26-án) ↑ Clovis Cornillac lelövi a Belle et Sébastien 3-at a dole repülőtéren, a webhelyen, konzultáltak 2017. július 15-én. Külső linkek Audiovizuális források: Allocin Nemzeti Mozi- és Mozgóképközpont A film adatbázis Unifrance (en) Az internetes filmadatbázis
Belle és Sébastien 3. (DVD) leírása Belle és Sébastien története a mostani harmadik résszel lezárul. A trilógia befejező epizódjában Sébastien már tizenkét éves, pireneusi hegyi kutyája, a hófehér Belle pedig három kölyök édesanyja. Pierre és Angelina összeházasodnak és máshol kezdenének új életet. Sébastien azonban nem akarja elhagyni nagyapját és az alpesi házat, amit annyira szeret. Eközben feltűnik Belle régi gazdája, azzal a szándékkal, hogy visszaszerezze kutyáját. A fiúnak mindent meg kell tennie, hogy megvédje otthonát és négylábú barátait. Jellemzők Cím: Belle és Sébastien 3. Eredeti cím: Belle et Sébastien 3. Műfaj: Családi Rendező: Clovis Cornillac Színészek: Félix Bossuet, Tchéky Karyo, Clovis Cornillac Képformátum: 2. 35:1 Kiadó: Vertigo Játékidő: 97 perc Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Magyar DD5. 1, francia DD5. 1 Nyelvek (audio): Magyar, francia Megjelenési idő: 2019. 03. 07 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 1287717 Termékjellemzők mutatása
Értékelés: 11 szavazatból Belle és Sébastien története a mostani harmadik résszel lezárul. A trilógia befejező epizódjában Sébastien már tizenkét éves, pireneusi hegyi kutyája, a hófehér Belle pedig három kölyök édesanyja. Pierre és Angelina összeházasodnak és máshol kezdenének új életet. Sébastien azonban nem akarja elhagyni nagyapját és az alpesi házat, amit annyira szeret. Eközben feltűnik Belle régi gazdája, azzal a szándékkal, hogy visszaszerezze kutyáját. A fiúnak mindent meg kell tennie, hogy megvédje otthonát és négylábú barátait. Bemutató dátuma: 2018. április 26. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Stáblista:
Angélina semmi jelét nem mutatja a barlang alapzatáról, de Sébastient leeresztik kötélen az aljára, ahol megtalálja a sebesült nőt. Pierre és Gabriel óvatosan felhúzzák őket a szakadékból. Időközben a tűzvész egészen a barlang szájáig terjedt el, így Belle a sziklák tetejére irányítja őket, épphogy megmenekülve a fulladástól. Ezt követően visszatérnek a táborba, majd az olasz favágók, valamint Gabriel apjának segítségével megjavítják a repülőgépet. Mindannyian visszarepülnek Franciaországba, áthaladva Césart és Pierre felett, akik két napig mentek utánuk a baleset helyszíne felé. César örömmel visszafordul, hogy hazamenjen, miután látta lányát a gépen. A végső jelenetben Cézár látható, ahogy megérkezik Saint-Martinba és megöleli Angélinát. Sébastien és Pierre egyet ülnek a fiú elhunyt édesanyjának sírjánál. A férfi elmesélni fiának, hogy nagyon szerette az anyját, aki egy cigánynő volt, és nem tudta, hogy terhes lett a halála idején. Hónapokig kereste őt sikertelenül, miután elengedték a német fogolytáborból.