ONLINE | Macska voltam Londonban Színház, bábszínház dec 18., 17:00 - dec 20., 22:59 ✍🏻 Leírás Az előadás 7 éves kortól ajánlott. Péter magányos kisfiú Hiába szeretne, nem tarthat otthon macskát. Jennie kóbor macskalány. Gyűlöli az embereket. Varázsos módon találnak egymásra. Történetük megmutatja, hogyan formál teljesebbé minket az igazi barátság. 📌 Elhelyezkedés Budapest,, 📋 Címkék 6+
Paul Gallico – Horváth Péter: Macska voltam Londonban Péter magányos kisfiú Hiába szeretne, nem tarthat otthon macskát. Jennie kóbor macskalány. Gyűlöli az embereket. Varázsos módon találnak egymásra. Történetük megmutatja, hogyan formál teljesebbé minket az igazi barátság.
Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá. Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére - Az előadás során elhangoznak az operettirodalom két legendás szerzőjének legnagyobb slágerei. Júliusban és augusztusban újra várja rajongóit a főváros egyik leghangulatosabb színházterme, a Madách Színház csillagfényes Tetőterasza. Ajándékozzon ajándékutalványt! Az ajándékutalvány, a rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor. Kultúrát otthonról Élvezze az otthona kényelméből az online streaming kínálatunkat! Hírlevél feliratkozás Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról! Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! Macska voltam londonban 3. becsült lejárati idő: 00:00 tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra! Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez.
Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok
A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan semmi, még a fény sem tud távozni az erős gravitáció miatt. Olyan égitest, melynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri vagy meg is haladja a fénysebesség értékét. De a fekete lyukban nem található valódi égitest. A fekete lyuknak nincs belső szerkezete, kifelé csak a tömege, a perdülete és a töltése nyilvánul meg (kopaszsági elv). A fekete lyukak létezését az általános relativitáselmélet jósolta meg. Fekete lyuk akkor jön létre, mikor egy véges tömeg a gravitációs összeomlásnak nevezett folyamat közben egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül össze. Ekkor az anyag összehúzódását okozó gravitációs erős nagyobb lesz minden egyéb anyagi erőnél, az anyag pedig ennek hatására egyetlen pontba húzódik össze. Az általános relativitáselmélet szerint ebben a pontban egyes fizikai mennyiségek, mint a téridőgörbület vagy a sűrűség, végtelenné válnak. A szingularitást körülvevő térrészben a gravitáció olyan nagy mértékű, hogy onnan sem anyag, sem fény nem tud kiszabadulni.
Véleménye szerint a tér bármely pontján fekete lyuk alakulhat ki. Ugyanakkor egy bizonyos gömb alakú anyag tárgynak el kell érnie a gravitációs sugarat. Például a bolygónk tömegének illeszkednie kell egy borsó mennyiségéhez, hogy fekete lyuk legyen. És a Napnak tömegének 5 kilométeres átmérője kell lennie - akkor az állapota egyedülálló lesz. Új világkép-horizont A fizika és geometria törvényei kiválóakföld és a világűrben, ahol a tér közeledik a vákuumhoz. De teljesen elveszítik jelentőségüket az események horizontján. Ezért matematikai szempontból lehetetlen kiszámítani, mi van a fekete lyukon belül. Azok a képek, amelyekről gondolhatunk, hogy torzítják a helyet a világunkkal kapcsolatos elképzeléseinknek megfelelően, valószínûleg messze az igazságtól. Csak azt állapították meg, hogy az idő itt térbeli egységgé alakul, és valószínűleg még többet adnak a meglévő mérésekhez. Ez lehetővé teszi annak elhitetését, hogy a fekete lyuk belsejében (a kép, mint tudjuk, ezt nem fogja megmutatni, hiszen a fény felszívódik ott) teljesen más világok alakulnak ki.
Nem tudjuk felülírni a reflexeinket Az optikai csalódások tehát élesen emlékeztetnek vizuális rendszerünk korlátaira. Még ha tudjuk is, hogy illúziót látunk, úgy tűnik, hogy képtelenek vagyunk tanulni belőle vagy megértésükkel felülírni a reflexeinket. Richard Gregory, a Bristoli Egyetem néhai professzora már évtizedekkel ezelőtt felsorolta a vizuális illúziók fajtáit. De előbb a vizuális észlelést írta le egy hipotetikus-deduktív modell alapján, amelyben az emlékezet és a kontextusasszociáció egy olyan előzetes meggyőződést határoz meg, amelyet a vizuális ingerek egy új megértés irányába frissítenek. Ez azt jelenti, hogy a korábbi tapasztalatok alapján az agyunk előállít egy képet, amelynek az adott körülmények között helyesnek kellene lennie, és ezt fogadja el valóságnak. A professzor négy kognitív típusú illúziót azonosított – írja a Graph workflow portál. Kétértelmű illúziók A kétértelmű illúziók olyan vizuális objektumok, amelyeknek több értelmezése is van. Az ilyen objektumok esetében úgy tűnik, hogy képtelenek vagyunk figyelmünket csak az egyik értelmezésre összpontosítani, és váltogatjuk az egyformán valószínű értelmezéseket.