PPT - Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye? PowerPoint Presentation - ID:2922492 Zala megye 7 csodája teljes film magyarul Zala megye 7 csodája magyarul Román stílusú templomok és szabadtéri néprajzi múzeum ok őrzik az elmúlt évszázadok nyomait, a valódi falusi turizmus keretében pedig pillanatok alatt elszakadhatsz a zsúfolt, városi hétköznapoktól. A központ, Őriszentpéter nevezetessége az erődítménnyé alakított Szent Péter-templom, emellett az őrség i falvak egyik legjellegzetesebb képviselőjét, Velemér t sem hagyhatod ki - egykori pajták, műemlék jellegű bútorok teremtenek itt páratlan falusi hangulatot. A fazekasműhelyekben akár saját magad is megpróbálkozhatsz egy egyedi cserépedény elkészítésével. A településektől kissé eltávolodva vaddisznóval, szarvassal is találkozhatsz, ha pedig figyelmesen szemléled a tájat, rábukkanhatsz az igen ritka, különleges kockás liliomra is, mely hazánkban csak ezen a vidéken él. A Hévízi-tó Nem csak a gyógyulni vágyókat várja Európa legnagyobb meleg vizű tava, de azokat is, akik hazánk egyik legszebb vidékét szeretnék felfedezni.
Azzal nem ártunk senkinek, ha hiszünk a csodákban. Az alig 300 lakosú Böde Zala megyében a Zalaegerszegtől jó 15 kilométerre, a Szentmihályfai-patak völgyében bújik meg. A göcseji település megtartotta az aprófalvakra jellemző tájba történő harmonikus beilleszkedést. A falu két fő nevezetessége közül az egyik az 1220 körül épült román stílusú Szent Mihály templom, mely a bekötő út mentén Bödétől néhány száz méterre található. A másik nevezetesség az energiadomb, amely 2010-ben a Zala megye 7 természeti csodája szavazáson első helyezést ért el. Fotó: A domb felfedezője Böde János. Szerinte ezen a dombon találkozhat az ember az "erővel". Azzal az erővel, ami a világon több helyen is jelen van: Lourdes-ban, Medjugorje-ban, Fatimában és Tápiószentmártonban. Ezeken a helyeken az embereknek lehetőségük van az "erő" segítségével mielőbb letudni betegségeiket, fájdalmaikat. A falu elejét jelző táblát elkerülve, jobbra kell fordulni, hogy feljussunk gyógyító területre. A földsugárzás állítólag jóval nagyobb itt, mint az ismert Kincsem Park Attila dombján.
A szabadban, fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, a különböző tárgyakban megülő esővízben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. A szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli kisebb, pangó vízgyülemeket.
Ezúton értesítjük a lakosságot, hogy településünk területén földi úton történő szúnyoggyérítés kerül elvégzésre. A kezelés pontos időpontja: 2022. július 04. napján, napnyugta utáni órákban. Pótnapok: 2022. július 05-06. napjai, ugyanebben az időben. Alkalmazott készítmény: Deltasect Plus 1, 2 ULV szúnyogirtó szer. A készítmény a kijuttatott csekély mennyiségben (0, 6 liter/hektár) kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik. A lakosság részére javasolt intézkedések: A szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket, a szabadban szárított ruhákat, a kezelés napján javasolt összegyűjteni vagy letakarni. A kezelés idejére és az azt követő 1 órában javasolt az ablakokat, ajtókat zárva tartani és a külső levegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket kikapcsolni. A kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt ajánlott megmosni. A kezelést végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni nem szabad.
Talán ezt nyújtja nekünk a domb. " olvashatjuk az energiadombról Böde honlapján. Én biztosan jól éreztem magam, és úgy vélem, hogy Bödére mindenképp érdemes ellátogatnod, akár gyógyító energiákra, akár kulturális kincsekre vágysz. Ha pedig szívesen töltkeznél még különleges energiákkal, akár egy jó kis kirándulással egybekötve, akkor irány Nagybakónak és az energiaparkkal kiegészült Kőszikla-szurdok! Fotó: Varga Zsófi
A Nemzeti Park e részterülete a Hármas-Körös hullámterének Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső szakaszát foglalja magába Csárdaszállás és Szelevény között, érintve Gyomaendrőd, Mezőtúr, Szarvas, Békésszentandrás, Mesterszállás, Öcsöd, Tiszaföldvár és Kunszentmárton területét, mintegy 6580 hektáron. A Körös-vidék árterületei egykor sokféle, fajgazdag élőhelytípust foglaltak magukba. A Tisza és mellékfolyóinak 1830-ban kezdődött és 1895-ben lezárult átfogó vízszabályozási munkálatai révén azonban a hajdan összefüggő árterületet folyó melletti hullámtérre és ármentesített kultúrterületre osztották. Körös Maros Nemzeti Park. A Hármas-Körös hullámterén a folyószabályozások után kialakult másodlagos táj sajátossága, hogy az ősibb, természetes és a szabályozással létrejött új élőhelyek együtt találhatók meg. A békésszentandrási duzzasztó működésének hatására a folyó felső szakasza lassúbb áramlású, kiegyenlített vízszintű, állóvízhez hasonló. Az alsó szakasz gyorsabb és a Tisza áradásainak hatására nagyobb a vízszint ingadozása, ezért magas falak és karakteres partvonalak jellemzik.
Ehhez évszázadokig túl veszélyes volt a világ, meg kényelmetlen is. De az ember találékony és okos lény, kitalálta és megcsinálta a kényelmes, biztonságos életet. Azután villámgyorsan át is estünk a másik végletbe, és kiderült, hogy a kényelemnek és jólétnek nagy az ára. Rájöttünk, hogy ha teleszemeteljük a bolygót, megmérgezzük a vizeket, stb, akkor a gyermekeink életét lehetetlenítjük el. Először csak egy szűk réteg kapott észbe, de ma már mindenki kezdi komolyan venni. Elkezdtünk félni. Körös-Maros Nemzeti Park | Gyomaendrod.com. Mégpedig az éghajlati változások miatt. Ez ugyanis mindenkit érint. Már a húszévesek is észre veszik, hogy szélsőségesebb az időjárás, mint amire gyermekkorukból emlékeznek. Perzselő és száraz a nyár, enyhe vagy épp szokatlanul hideg a tél, a tavasz és az ősz már csak emlékeinkben él. A nedves ártéri kaszálórétek védett növénye a réti iszalag (Clematis integrifolia), melynek jelentős állományai ismertek. Gazdag a hullámtér vizes élőhelyekhez kötődő alsóbbrendű faunája is. Számos védett, ritka szitakötő faj él a területen, melyek közül a sárgás szitakötő (Stylurus flavipes) külön is kiemelendő.
Képgalériába lépés Alapítás éve: 1997 Központja: 5540 Szarvas, Anna liget 1. Címere: Túzok Jellegzetes növényei, állatai: búzavirág, vízitök, tündérfátyol, gímpáfrány, vetővirág, macskahere, holló, bakcsó, vidra, gyepi béka, szürke gém. Címerkép: Tájegységek Dévaványai-Ecsegi puszták A kiterjedt, változatos adottságú terület a két meghatározó részre oszlik: az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az Ecsegfalva-Dévaványa térségének szikes legelői. A Berettyó áradásai hozták létre az Alföld legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét, a Nagy-Sárrétet. Körös maros nemzeti park védett növényei. A lecsapolások után nagy kiterjedésű puszták jöttek létre. A védett terület legfőbb célja a túzok védelme, amely érdekében Réhely-Atyaszegen Túzokrezervátumot hoztak létre. A Berettyó szabályozásával a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, hatalmas kiterjedésű szikes puszták alakultak ki. A terület számtalan állattani értéket őrzött meg. A Magyarországon kimutatott madárfajok majd kétharmad része előfordul itt. Közülük legjelentősebb a túzok, amely védelmében a mezőgazdasági tevékenységeket a természetvédelmi céloknak alárendelték.
A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. A nemzeti park kiemelt feladata az erdélyi hérics és bókoló zsálya állományainak fenntartása, amelyek hazánkban csak itt találhatóak. A nemzeti park területi egységei: Dévaványai-Ecsegi puszták A kiterjedt, változatos adottságú terület a két meghatározó részre oszlik: az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az Ecsegfalva-Dévaványa térségének szikes legelői. A Berettyó áradásai hozták létre az Alföld legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét, a Nagy-Sárrétet. A lecsapolások után nagy kiterjedésű puszták jöttek létre. A védett terület legfőbb célja a túzok védelme, amely érdekében Réhely-Atyaszegen Túzokrezervátumot hoztak létre. Körös-ártér A Körösök mai arcát a természet és az ember együttesen hozta létre. A morotvák jellegzetes növényei a nagy hínár, a sulyom, a tündérfátyol, a sárga nőszirom és a rókasás. A magas ártereken él a ligeti szőlő, a kutyabenge, a fagyal és a kányabangita.