07. 05 Eddig megtekintették 8 alkalommal A hirdető adatai Építkezéshez rovaton belül a(z) " Heizer PUWD puffertartály szigeteléssel, 2 csőkígyós, 2000L " című hirdetést látja. (fent)
Cégünknél a termék már nem elérhető. További termékek (puffertartály) melyek megfelelhetnek Önnek: 10 312 Ft-TÓL ELVIHETŐ! 10 835 Ft-TÓL ELVIHETŐ! 11 515 Ft-TÓL ELVIHETŐ! Termék leírás Sigma Technik PUF-2 1000 literes 2 csőkígyós puffertartály szigeteléssel Szénacél puffertároló szigeteléssel, fűtési rendszerekhez, két belső csőkígyóval (behegesztett hőcserélővel). Hajdu PT750CF 2 csőkígyós puffertartály szigeteléssel 750L EU-ERP. Leggyakoribb felhasználása során az alsó hőcserélőjét napkollektoros, míg a felső hőcserélőjét magasabb primer köri hőmérséklettel rendelkező, leválasztott hidraulikus rendszerre csatlakoztatják. Kivitel: belső felületvédelem nélkül, kívülről korróziógátló festéssel ellátva, ennek megfelelően közvetlen tároló csatlakoztatás esetén zárt rendszerű melegvizes fűtési rendszerek üzemeltetéséhez készült. Mindegyik űrtartalom esetén BM 6/4" csatlakozások (kivétel hőcserélők), így a kisebb tárolók is ideálisak nagy térfogatáramú rendszerekhez is. A szigetelés nem hűtött víz (folyadékhűtők) tárolására alkalmas. Szigetelés 400 liter űrtartalomig poliuretán keményhab szigetelés, 500 litertől keményhab vagy levehető PU-hab szigetelés, skay borítással.
A köpeny és a szigetelés 300 literes űrtartalom felett szerelhető, így ezektől függetlenül (is) a tároló az üzemelési helyére állítható. Szigetelés nélkül a tároló 1000L-es űrtartalomig bevihető a 800 mm-es ajtón. A puffer tárolós rendszerek indirekt tárolóval kombinálva képesek meleg vizet is szolgáltatni, akár közvetlenül a hőtermelőből, akár a puffer tárolóból nyert energiával. Puffertartály , vízmelegítő tartály. A belső tartályt körülvevő polisztirol hab hosszú időn keresztül biztosítja a víz hőntartását, energia felvétel nélkül. A tároló és a csőkígyó St37-2 acélból készült. A tartály belső felületének nincs korrózió védelme, így csak fűtővízzel tölthető fel! Ivóvíz tárolására nem alkalmas! A tartályok palástján elhelyezkedő Lapított tokcsövek (db=Ø11 mm, L=100 mm), teszik lehetővé hőmérséklet érzékelők elhelyezését. Az egy és két csőkígyós kivitelek (AQ_PT6_C, AQ_PT6_C2 típusok) a szolár vagy hőszivattyús rendszerek közvetlen csatlakoztatáshoz tartalmaznak egy, illetve két hőcserélőt.
SZÁLLÍTÁSI DÍJ CSOMAGAUTOMATÁBA 999 Ft Minden esetben a Kosár oldalon feltüntetjük az aktuális és pontos szállítási költséget. Előre meghatározott időpontra sajnos nem tudunk szállítani! EXTRA SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSAINK DÍJAI RÉSZCSOMAG SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS Abban az esetben, ha megrendelésének egy része kiszállítható állapotú és nem szeretné megvárni a többi termék beérkezését, vegye igénybe ingyenes részszállítási szolgáltatásunkat! Egy megrendelést két részszállítással tudunk ingyenesen kiszállítani. UTÁNVÉT KEZELÉS Van lehetőség utánvétes (futárnak, átvételkor készpénzben fizetendő) fizetési móddal fizetni, de a futárcégek extra kezelési díjat számolnak fel. Ez a költség csak utánvétes fizetési mód esetén jelenik meg, a biztonságos online előre fizetés vagy az előre utalás esetén ezt a díjat elengedjük! 595 Ft TÖRÉKENY ÁRU BIZTONSÁGOS KISZÁLLÍTÁSA Bizonyos termékeink sérülékenységük miatt (pl. porcelán szaniter termékek, bojlerek) kiemelt szállítási kategóriába tartoznak. Ezen termékeink szállítása külön erre a célra specializálódott futárcéggel történik, akik kiemelt figyelmet fordítanak a termék csomagolására, a kézi mozgatással történő logisztikára, rögzítésre és a szállításra.
Mit jelent az arányos szolgálati idő és hogyan kell kiszámítani? Olvasói kérdésre Winkler Róbert, az nyugdíjszakértője válaszolt. Az 1997. december 31-ét követően fennállt munkavégzés alapján a társadalombiztosítási szabályok szempontjából szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, és az előírt nyugdíjjárulékot meg is fizette, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) vonatkozó rendelkezései pedig meghatározzák, hogy a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 napot kell egy évnek tekinteni. Az arányos szolgálati idő fogalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. ) 1998. január 1-jétől hatályos 39. §-a vezette be, melynek rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Ennek megfelelően a Tny. 39. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy, ha a biztosítottnak a Tbj.
I. törvény ( Mt. ) szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat –, akkor a Tny. 39. § szerinti arányos szolgálatiidő-számítás szabályait kell alkalmazni. (Ez vonatkozik a mezőgazdasági őstermelőkre és a kisadózók biztosítási jogviszonyára is. ) Ez azt jelenti, hogy az érintett az adott évben (vagy ha a jogviszony, illetve a részmunkaidős jogviszony nem áll fenn az év egészében, akkor az adott időszakban) annyi nap szolgálati időt szerez, ahogy a járulékalapot képező jövedelme aránylik az adott időszakra számítandó minimálbér összegéhez. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan szerezhet arányos helyett teljes szolgálati időt! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
A biztosítási időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap(ok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelti, vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme. Látható, e szabály alkalmazása szempontjából nem a munkaidőnek, hanem a keresetnek van szerepe. Napi 4 órás részmunkaidőben is megkereshető akár a minimálbérnél is magasabb összeg, ám ilyenkor az arányos szolgálati idő számítására nem kerül sor. Példa az arányos szolgálati idő számítására A munkavállaló 2011. február 1-jétől 2011. április 30. napjáig állt munkaviszonyban egy foglalkoztatónál heti 20 órás munkaidőben, havi 45.
000 / 161. 000) 63, 35 százalék, ami – a II. 000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg. A fentiek alapján látszik, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű, azaz a havi 75. 000 forint összegű tételes adót fizeti, akkor az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugellátás összegének számítása szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz. Érdemes megjegyezni, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme. dr. Németh Ildikó jogász és adótanácsadó Lezárva: 2020. július 13.
törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6. ) delet tartalmazza a részletszabályokat: 56. § (1) Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki.
A társadalombiztosítási törvény fontos szabálya, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányos szolgálati idő számítását a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell. Nézzük, mit jelent ez a számok tükrében július 1-jétől! 2020. július 29. A szolgálati idő két típusának megkülönböztetése A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 39. §-a rendelkezik az arányosan elismerhető szolgálati idő számításáról. Ez a rendelkezés a nyugdíjrendszer azon elvére vezethető vissza, mely szerint a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányosan elismerhető szolgálati időre vonatkozó szabályt a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
Vagy nagyon túlbonyolítom a dolgot, már megint?! :oops: Szia Szat-ing, igen havonta kell feltüntetni a 08-son, ezért figyeltem fel arra, hogy ugyanannyi részmunkaidő és ugyanannyi bruttó bérnél hol így, hol úgy számol a program. A törvény szerint ha nem kapja meg a részmunkaidőre a teljes 8 órás bruttó bért, akkor arányosítani kell a napokat. Csak az nem mindegy, hogy mennyi az adott hónapra a napok száma, mert a 16 és 20 között jelentős a különbözet... Ha januárra nézem, akkor 31 nap/ 8 óra x 4 órával= 15, 5 nap egyenlő 16 nap, bár ez így biztosan nem jó, hiszen az adott részmunkaidős munkavállalók nem a sima minimálbért kapják, mert náluk a gar. minimálbérrel kell számolni. Úgy gondolom, hogy így kellene számolni: 60. -? vagy 118. -? Vagy 18 60e/101e) nap vagy 16 (60e/118e). De semmiképpen nem 19 és 20 ahogy program számolja éppen ahogy kedve van. igen, 2013-ig. Bocsi, de havonta miért vallod? Nem csak kilépéskor, ill. év végén kell? Én eddig mindíg úgy csináltam. ebből megint keveredés lesz én valószínű úgy fogom számolni, hogy megnézem a tárgyévi elmúlt időszakot, kiszámolom, hogy mennyi az arányos nap, és abból levonom az addig havonta bevallottat.