Ha a kötelezett kimenti a fizetési késedelmét, azaz bizonyítja, hogy neki fel nem róható okból késett, ez sem mentesítheti a késedelmi kamat alól. Ez a kamat lényegében a fizetési késedelemmel a jogosultnak okozott kár átalány jellegű megtérítését jelenti. Amennyiben tehát a jogosultnak a fizetési késedelem miatt a kamatot meghaladó kára is keletkezett, akkor ezt is követelheti a kamaton felül. Természetesen az utóbbi esetben a kamatot meghaladóan keletkezett kárát már bizonyítania kell. A késedelmi kamat mértéke A késedelmi kamat mértékében a felek megállapodhatnak a szerződésükben. Ebben az esetben a szerződésben kikötött mérték lesz irányadó, amelyet rendszerint százalékosan határoznak meg. Ha a szerződésben kikötött kamat túlzott mértékű, akkor a bíróság a kötelezett kérésére ezt mérsékelheti. Külön megállapodás hiányában a késedelmi kamat mértékét a Polgári Törvénykönyv állapítja meg. Ez a jegybanki alapkamathoz igazodik. Amennyiben nem vállalkozások egymás közötti szerződéséről van szó, akkor a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat.
Az aktív státusz akkor szűnik meg, ha a tartozást rendeztük. Ilyenkor azonban további 1 évig passzív státusszal maradunk a listán – ez a legtöbb banknál negatívan érinti a hitelképességet, így az 1 év eltetéig nagy valószínűséggel nem kaphatunk újabb kölcsönt. Mi a helyzet a törlesztési moratóriummal? Az általános törlesztési moratórium 2021. június 30-ig van érvényben, ha a hitelünket még 2020. március 18. előtt vettük fel, akkor késedelmes teljesítés esetén nem kell késedelmi kamatot fizetnünk. Azonban kiemelendő, hogy a törlesztési moratórium csak 2020. március 18-a előtt megkötött szerződésekre vonatkozik, az ezt követően igényelt hitelekre sajnos nem. Így tehát ha a hitelünket ezen dátum után igényeltük, a bank jogosan számíthatja fel a késedelmi kamatot. Mit tegyünk ha késedelembe estünk, vagy úgy látjuk, hogy nem fogjuk tudni időben fizetni hitelünket? A lehető leghamarabb vegyük fel a kapcsolatot a pénzintézettel. A bankoknak kidolgozott folyamataik vannak a késedelmek kezelésére, azonban minél hamarabb vesszük fel velük a kapcsolatot, annál nagyobb esély van rá, hogy megfelelő segítséget tudnak nyújtani.
Ha valaki számlái vagy más tartozásai kifizetésével késedelmeskedik, azaz határidőre nem fizet, számolnia kell azzal, hogy tartozása a késedelmi kamattal növekedni fog. Mikor jár késedelmi kamat? Hogyan alakul a késedelem ára magánszemélyek, és hogyan cégek esetén? A késedelmi kamat fizetési kötelezettség Késedelmi kamat fizetésére akkor köteles valaki, ha pénztartozását annak lejáratakor nem fizeti meg. Késedelmi kamatról csak pénztartozás esetén lehet szó, egyéb kötelezettség teljesítésével való késés esetén nem. Fizetési késedelemről akkor beszélhetünk, ha az összeg a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg. Ezért például késedelembe esik az is, aki az összeg banki átutalását a határidő utolsó napján, de csak a banki zárás után indítja el. Ebben az esetben a bank az átutalási megbízást csak a következő banki napon fogja teljesíteni, ezért a pénz is a határidő után fog megérkezni a jogosulthoz. A késedelmi kamat a jogosultnak törvény alapján jár akkor is, ha a szerződésben a felek erről külön nem rendelkeztek.
Fontos tudni azonban, hogy ha megcsúszunk a hitelünk fizetésével, akkor nem biztos, hogy csak a késedelmi kamattal kell számolnunk. Előfordulhatnak olyan adminisztrációs költségek, amelyek a késedelemmel kapcsolatban merülnek fel, például a bank ránk háríthatja a késedelemhez kapcsolódó levelezési és postázási költségeket. Ennél még kellemetlenebb lehet az, ha a késedelem miatt valamilyen kedvezményt veszítünk el. Gyakori, hogy az akciós kamat csak addig érvényes, amíg időben fizetjük a hitelünket vagy meghatározott mértékű jövedelmet érkeztetünk a hitelezőnél vezetett számlára. A legtöbb banknál található olyan hitelkonstrukció, amelyben kamatkedvezményt kaphatunk, ha bankszámlát nyitunk a hitel mellé, amelyre havi szinten meghatározott összegű jövedelem jóváírást érkeztetünk. Kiemelendő, hogy sok esetben a kamatkedvezményre addig vagyunk jogosultak, amíg az elvárt jövedelem a számlára érkezik. Ilyenkor ha a meghatározott szint alá csökken a munkabérünk és nem tudjuk teljesíteni a vállalt feltételeket, előfordulhat, hogy automatikusan magasabb kamattal ketyeg tovább a hitelünk, ami jelentős plusz költséget eredményezhet.
Ha már többet kifizettél kötbérként, mint amennyi a tényleges kár, akkor pedig természetesen már le van tudva a kártérítés. Várjunk csak! Ezek szerint ha a késedelmemmel nem is okoztam kárt, akkor a késedelmi kötbér jogos egyáltalán? Igen, jogos! A szerződés aláírásakor vállaltad, hogy kötbér fizetsz abban az esetben, ha megszeged a szerződést. Éppen ezért a kötbért nagyon könnyű behajtani, csak a késedelmet kell bizonyítani, magát az okozott kárt nem. A kötbér célja, hogy legyen valami visszatartó erő, hogy a szerződő felek ne késlekedjenek, hanem teljesítsék amit vállaltak! Visszatérve a kártérítéshez: időnként a kártalanítás kifejezéssel találkozni, a kártérítés és kártalanítás szinonimák? Nem! A kártérítés a jogellenesen, tehát vagy törvénybe ütköző módon, vagy pedig szerződésszegéssel okozott kár megtérítése, ezzel szemben a kártalanítás a jogszerűen okozott kár megtérítését jelenti. Hogyan lehet jogszerűen kárt okozni valakinek? Jogos a kérdés, hiszen ha a szerződő felek betartják a jogszabályokat és a szerződést is, nemigen fognak kárt okozni.
$ \ begingroup $ A kemiszorbció exoterm folyamat, de a hőmérséklet növekedésével mégis növekszik. Miért? Tudom, hogy minimális aktiválási energiát kell elérni a kemiszorpció elindításához. A fizioszorpció néhány esetben csak a hőmérséklet emelésével válhat kemisorpcióvá. De miért nő a hőmérséklet emelkedésével? Hogyan kapcsolódik ez Le Chatelier elvéhez? $ \ endgroup $ 5 $ \ begingroup $ Nem vagyok biztos benne, hogy a kemiszorpció sebességéről vagy az egyensúlyban betartott kötések mennyiségéről kérdez-e. Mit ért "az" alatt a "De ez még mindig megnő a hőmérséklet" alatt? $ \ endgroup $ $ \ begingroup $ Ha termodanamikát tanult, akkor tudnia kell $ \ Delta G = \ Delta H -T \ Delta S $. Olvassa el a Wiki cikket. Remélem, hogy elolvasása után alulmarad. $ \ endgroup $ $ \ begingroup $ @ZOZ Az entrópia negatív szorpció esetén. A nagy hőségben csökken az elektromos autók teljesítménye – Alternativ Energia. A hőmérséklet emelkedése azt jelenti, hogy $ \ Delta G $ hajlamos a "pozitivitásra". $ \ endgroup $ $ \ begingroup $ @ReeshabhRanjan Igazad van "Szorbció esetén az entrópia negatív.
Ha úgy gondolja, hogy a szárító "vétkezik", és a szállító megtéveszt, mérje meg maga a hőmérsékletet egy üres szárítóban, és amikor a szárító körülbelül egy órán át működik - akkor egyértelmű lesz, hogy ki csalja meg Figyelje meg a folyamatot, értékelje, emlékezzen - és boldog lesz a szárítóban! Mire emlékszem még - teszek még hozzá Mindenkinek ajánlom, hogy használja bevált receptjeinket és tippjeinket. Elektromos szárító receptek
Sok órát vesz igénybe, a termékek nedvességtartalmától, a tálcákon lévő mennyiségtől, a szeletek vastagságától és így tovább........ És csak ezután, amikor a kéz forró légáramot érez a szárító tetején - megtörtént! A hőmérséklet majdnem azonos! Most valójában megkezdődött a zöldségek szárításának folyamata, elkezdték aktívan felszabadítani a nedvességet és kiszáradni. Most egy bizonyos szakaszban cserélheti a raklapokat, csökkentheti a hőmérsékletet és más manipulációkat hajthat végre. Az IZIDRI megfigyeléseim és a kézzel végzett mérések szerint a hőmérséklet akkor éri el a gyártó által meghatározott értéket, amikor a termékek gyakorlatilag szárazak, és a termékek és a szárító belsejében lévő levegő hőmérséklete megegyezik. A "hőmérséklet-összehasonlító" pontig a szárító soha nem lesz azonos be- és kimeneti hőmérsékletű! Ellenőrizheti az elméletemet a gyakorlatban. Próbálkozzon kézzel a termék hőmérsékletével a szárítóban, különböző időpontokban, legalább óránként egyszer - biztosítani fogja, hogy a termék fokozatosan felmelegedjen, elvéve a ventilátor hőjét.
admin - október 20, 2021 Hogyan vezetik a valenciaelektronok az elektromosságot Minden elem atomokból áll, amelyek semleges részecskék, középpontjukban egy maggal és körülötte véletlenszerűen keringő, negatív töltésű atommaggal. A fémes elemekben egy, két vagy három elektron kering az atommag körül, amelyeket valenciaelektronoknak neveznek. A valenciaelektronok teljesen leválnak az atommagról, és szabadon mozognak. Ezek az elektronok véletlenszerűen mozognak, ha nincs jelen elektromos tér. Amint a fémre elektromos mezőt kapcsolunk, a valenciaelektronok a fém egyik végétől a másik végéig sorakoznak, továbbadva az elektromos töltést egyik elektrontól a másiknak. Képzeljünk el egy biliárdasztalt, ahol a golyók mind egy sorban vannak. A dákógolyóra átvitt energia a sorban következő golyókra is hatásfokkal átragad. Ha azonban a dákógolyó véletlenszerűen szétszórt golyókat talál el, a neki átadott energia gyorsan elillan. A valenciaelektronok nem csak egyenes vonalban esnek, hanem erős taszító reakcióval is rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az elektromos töltést kis energiaveszteséggel vagy anélkül adják át a következő elektronra.