Eddigi mérkőzések Magyarország Mérkőzés Szlovénia 3 Győzelem 2 Döntetlen 7 Vereség 22 Gólok 38 Mérkőzés információk Helyszín: Hévíz, Városi Sportcsarnok Időpont: 2007. november 12. -
Anett Villa Hévíz egyik legszebb wellness apartmanházában ízléses, napfényes, egyénien berendezett, teljes kényelmet nyújtó apartmanokkal várjuk vendégeinket. A nálunk töltött idő így személyes élménnyé válik. A családias hangulatú villa Hévíz zöldövezetében fekszik. Astoria Panzió és Kávéház A panzió Hévíz központjában található a tótól illetve a gyógyfürdőkórháztól 100 méterre. A házban 5 db kétágyas, 2 db háromágyas, 2 db egyágyas 2 db apartman található. Szobáink mindegyike klimatizált, fürdőszobával, WC-vel, TV-vel felszerelt. Hévíz, az élet forrása | Hévíz.hu. Az épület sétálóutcai oldalán található a hangulatos... Centrum Apartmanház Hévíz A Centrum Apartmanház Hévíz szívében, a méltán világhírű gyógyvizes tótól mindössze 400 m-re található. A ház kettő- négy-, fős, teraszos, konyhával felszerelt apartmanokkal, várják a kikapcsolódni és pihenni vágyó vendégeket. A lakrészek egyedi fűtéssel, külön mellékhelyiséggel és kádas... Easy Suites Hévíz Magas színvonalú szolgáltatásokkal várjuk kedves vendégeinket hévízi hotelünkben.
Szombathely, latinul Savaria vagy Sabaria, Magyarország egyik legrégibb városa, amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek - nem véletlenül - hiszen megyeszékhelyként helyt kell állnia, mint a terület és a régió irányító- és központi városa. A rendezvények-, komoly– és könnyűzenei koncertek szervezéséhez, az hagyománnyá vált nemzetközi Savaria táncversenyeknek alapvető szükségleteként jelent meg igény a multifunkcionális sport-és rendezvényközpont létesítésére. felelős tervező: Pálfy Sándor, Fialovszky Tamás, Ivanics Éva, Sajtos Gábor - Építész Stúdió Kft. tervezés/építés éve: 2005/2006 fotó: © Bujnovszky Tamás → az épület a "hazai középületek" térképen itt! Hévíz városi sportcsarnok szeged. A 2006-os építésű létesítmény egy lakóövezet légköréhez igazodva nem hivalkodó, mondhatni visszafogottan elegáns. Középület jellegére erősít rá a közvetlen környezete: natúr beton térburkolat, fekete műkő padok, fém kiegészítők, melyek kiemelkedő, európai minőségű teret alkotnak a határozott geometriai formájú csarnokkal. Nagyobb térképre váltás A tervezés alapvető gondolata volt a transzparencia, az átláthatóság.
– Bizony, az a nagyszerű – bólintottak rá a rangos urak, de nem láttak semmit, mert a levegőt senki se láthatja. A császár levetette a ruháját, s a csalók pedig úgy tettek, mintha felöltöztették volna. A császár a tükör előtt illegette magát. Úgy tett, mintha, apróra szemügyre venné az új ruhát. A nép mind az utcán és az ablakokban tolongott, mindenki azt kiabálta, milyen gyönyörű a császár új ruhája. Senki se merte megvallani, hogy nem lát semmit, hiszen akkor a többiek tisztességére méltatlannak vagy butának tartanák. A császárnak még egy ruháját se csodálták meg ennyire. – De hiszen nincs is rajta semmi! – szólalt meg egyszer csak egy kisgyerek. – Emberek, halljátok, mit mond az ártatlanság? – súgta az apja a többiek fülébe, amit a gyermek mondott. – Nincs is rajta semmi! Ez a kisgyerek azt mondja, hogy nincsen rajta semmi! – Nincs is ruha a császáron! – rivalgott fel végül a tengernyi tömeg. A császár nagyon megütközött ezen; maga is úgy vélte, hogy igazat mondanak, de azt gondolta, most már tovább kell mennie, nem futhat haza szégyenszemre.
"A ruha teszi az embert. " Egyetértesz ezzel a mondattal? Gyűjts érveket a véleményed mellett! Érveim: ……………………….. ……………………………………………………………… A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA Réges-régen élt egy hatalmas császár, aki nagyon szerette a díszes, szép ruhákat. Minden pénzét selyemre, bársonyra költötte. Semmi más nem érdekelte, nem olvasott, színházba sem járt, kirándulni sem akart, csak az új ruhákban páváskodott. Óránként átöltözött. A hiú császár városába tódult a sok takács, szabó és varrónő. Egy nap aztán két csaló állított be a palotába. Azt hazudták, hogy takácsok, és varázslatos kelmét tudnak szőni. Nem csak szép az anyag, de a kik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, azok előtt láthatatlanná válik a kelme. A császár megparancsolta, hogy nyomban lássanak munkához, és szőjék meg azt a kelmét. Kiszámoltatott a kincstárából száz csengő aranyat a csalóknak. Azok föl is állítottak két szövőszéket, s úgy tettek, mintha dolgoznának, de csak a levegőt szőtték. Rengeteg selymet és aranyfonalat hozattak, amit mind elloptak.
2021. december 6., hétfő 17:00 Venue Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Stúdióterem Alba Iulia utca 2. Csiky Gergely Állami Magyar Színház Organizer Írta: Parti Nagy Lajos Rendező: Nagy Regina Kisebb-nagyobb megszakításokkal augusztus óta zajlanak a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Stúdiójában A császár új ruhája című mese-előadás próbái, melynek várva várt bemutatójára 2021. október 20-án került sor. Hans Christian Andersen klasszikus meséjét a magyar kortárs drámairodalom egyik, mára már kanonizált szerzője, Parti Nagy Lajos adaptálta színpadra, sajátos nyelvhasználatával, stílusával és összetéveszthetetlen humorával gyúrva újra a mindenki által jól ismert történetet. A budapesti Mesebolt Bábszínház kérésére készült színpadi adaptáció Hacukisztán császárát és az őt körülzsongó udvartartást helyezi górcső alá. Nem akarja újra mesélni a saját gőgjétől eltelt császár és új ruhájának történetét, megmarad az Andersen-féle mese keretei között. Mindemellett azonban nagyobb hangsúlyt fektet a miértekre, annak a mechanizmusnak a feltárására, amely lényegében a mese mondanivalójának megfejtését és nem pusztán aktuálissá, de időtlenné tevését hivatott segíteni.
A kamarás urak, akiknek az volt a tisztségük, hogy a császár uszályát vigyék, lehajoltak, mintha fölemelnék az uszályt, sürögtek-forogtak, úgy tettek; mintha vinnének valamit, mert persze ők se merték elárulni, hogy semmit se látnak. Elindult hát a császár a körmenettel, méltóságosan lépkedett a selyemmennyezet alatt. A nép pedig mind az utcán meg az ablakokban tolongott, és azt kiáltotta – Milyen gyönyörű a császár új ruhája! Milyen gazdag az uszálya, s milyen jól illik neki! – Senki se merte megvallani, hogy nem lát semmit, hiszen akkor a többiek tisztességére méltatlannak vagy földbutának tartanák. A császárnak még egy ruháját se csodálták meg ennyire. – De hiszen nincs is rajta semmi! – szólalt meg egyszer csak egy kisgyerek. – Emberek, halljátok, mit mond az ártatlanság? – súgta az apja a többiek fülébe, amit a gyermek mondott. – Nincs is rajta semmi! Ez a kisgyerek azt mondja, hogy nincsen rajta semmi! – Nincs is ruha a császáron! – rivalgott fel végül a tengernyi tömeg. A császár nagyon megütközött ezen; maga is úgy vélte, hogy igazat mondanak, de azt gondolta "Most már tovább kell mennem, nem futhatok haza szégyenszemre! "
Megnyerte felséges tetszésemet. – Elégedetten bólintott, és meresztette szemét az üres szövőszékre, nehogy megtudják, hogy semmit se lát. Fényes kísérete ugyanúgy tett: nézték a szövőszéket, mintha láttak volna rajta valamit, s nagy buzgón bólogattak: – Gyönyörű, gyönyörű! – És azt tanácsolták a császárnak, hogy a küszöbön álló fényes ünnepi körmenetre vegye föl először a csodálatos ruhát. – Remek, pompás, csodálatos! – járta körbe; mindenki szívből örült, és a császár nyomban kinevezte a két csalót "császári udvari főtakácsnak", s lovagrendet tűzött a gomblyukukba. A körmenet előtti napon hajnalig virrasztott a két takács; nagy sereg gyertyát gyújtottak, hadd lássa odalenn a nép, milyen nagyon iparkodnak a császár új ruhájával. Aztán úgy tettek, mintha leemelnék a kelmét a szövőszékről, nagy ollókkal szabdalták, teregették a semmit, varrótűket villogtattak a levegőben, s jelentették: – Elkészült a felséges császár új ruhája! A császár maga ment a takácsokhoz fényes kísérettel; a két csaló magasra emelte a karját, mintha tartana valamit, s buzgón sürgött-forgott: – Tessék a nadrág!
Nagy Regina, az előadás rendezője többféle színházi- és bábszínészi jelrendszerben állította színpadra a szöveget. Az előadásban tetten érhetők a pantomim, az árnyjáték, az óriásbáb technikái egyaránt. Az előadás látványvilágáért Lenkefi Zoltán díszlet- és bábtervező, zenéjéért Cári Tibor zeneszerző felel. A szereposztásban Jancsó Előd, Mihály Csongor, Lanstyák Ildikó, Lukács-György Szilárd, Vass Richárd, valamint a társulat legújabb tagja, Balló Helga kapott helyet, aki a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elvégzése után, idén szerződött a temesvári társulathoz.