Mindennek tetejébe még ahhoz is hozzájárult, hogy egyik beszédét a Szabad Európa Rádióban beolvassák. "Ez egy irodalmi terrorintézkedés, amellyel eltettek láb alól egy magyar írót" – fejtette ki közvetlenül az ominózus interjú megjelenése után fogalmazott válaszában Csurka. Ám nyilatkozatát Magyarországon csak a demokratikus ellenzék illegális folyóirata, a Beszélő olvasói ismerhették meg késő ősszel, valamint a Magyar Írószövetség azon tagjai, akik előtt azt a decemberi közgyűlésen felolvasta: "Nem ártana végre mérlegre tenniök a kultúrpolitika túlhatalmú irányítóinak, hogy vajon mi késztet számos magyar írót, értelmiségit élete ötödik-hatodik évtizedében kockára vetni egész működését, életformáját, egzisztenciális hányattatásnak kitennie magát. " Csurka 1985-ben © MTI/ Tóth István Csaba Noha a múlt héten, 78 évesen elhunyt, irodalmi és politikai értelemben is kanyargós életutat bejárt Csurka Istvánt nem 1986-ban ítélték először szilenciumra, az az esztendő kétségkívül nagy törést jelentett pályáján.
Az ifjú drámaíró: Csurka István 1964-ben /Fotó: Fortepan - Hunyady József Honnan is jött Csurka? Az író első generációs értelmiségi családból érkezett, békési paraszti gyökerekkel: édesapja Csurka Péter író, újságíró volt. Református gimnáziumban érettségizett Szegeden, majd dramaturg lett, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott. A rendszer iránti dühét, indulatait saját korai erkölcsi botlása táplálhatta: 1957-ben Raszkolnyikov néven beszervezték III/III-as ügynöknek. Az 1956-os forradalom idején diákként még a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, amiért fél évre Kistarcsára internálták, ez vezethetett odáig, hogy igent mondott a besúgói beszervezésre. Beszervezését maga hozta a rendszerváltás után nyilvánosságra azzal, hogy később "együttműködésre alkalmatlannak" találta az állampárt titkosszolgálata. Tény azonban, hogy a hatvanas évektől nagyjából szabadon publikálhatott, ekkor jelent meg első drámája (Ki lesz a bálanya, 1962), szabadfoglalkozású íróként működött a rendszerváltásig.
Csurka István Könyv Püski kiadó, 1999 1487 oldal, fűzött A5 méret Státusz: Kifogyott Bolti ár: 5 000 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 5 000 Ft Leírás Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4. ) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig az elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. * Az 1998-ban megjelent kiadvány az író 1979-1998 közötti politikai írásait és beszédeit tartalmazza. Részlet a BEVEZETÉS - ből: "A nyolcvanas évek derekán egy váratlanul, de nem ok nélkül kibontakozott szenvedély söpört végig a magyar értelmiség első huszárszázadán. A politikába avatkozás, mártózás és végül bonyolódás szenvedélye.
1993 elején indult az MDF elnöki posztjáért, a szavazatok kb. 40 százalékát megszerezve maradt alul Antal Józseffel szemben. Ezután alapította meg előbb a párton belüli platformját, majd májusban kizárták. Mozgalmat és pártot gründolt, ez lett a Magyar Út Körök és a Magyar Igazság és Élet Pártja, ami 1998-ban egyértelműen szélsőjobboldali retorikával vitte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot küszöböt, és 14 képviselői helyet szerzett a parlamentben. Azon politikusok közé tartozott, akik a leghamarabb és önként felvállalták ügynökmúltjukat, állítása szerint viszont soha nem írt jelentést, miután 1956-os internálása után beszervezte a III/III. Képek Csurka Istvánról (Fotó: Kegyes András) Harcban a filozófusmúmiák ellen Utolsó nyilvános politikai naggyűlését idén januárban, Orbán Viktor mellett kiállva Szegeden tartotta. Riportunkat, melyből kiderült, hogy a keresztény magyarság nem fogja feladni a harcot a Lukács György hónaljszőréből kinőtt filozófusmúmiák, a Sorbonne-ra ürüléket kenő pedofil Cohn-Bendit vagy az oválisan fixált Hillary Clinton ellen, itt olvashatja.
Szódabikarbóna Magába szívja a nedvességet, valamint a kellemetlen szagokat is elnyeli. Ha van olyan sarok a lakásban, ahol gyakran előfordul penész, egy kis tálba helyezz oda szódabikarbónát és többé meg sem próbál majd ismét előbújni! Só Ugyanolyan hatékony, mint a szódabikarbóna! Cseppenthetünk bele néhány csepp illóolajat is, ami még illatosítás céljául is szolgálhat. Ha észrevesszük, hogy túl nedves, akkor mindenképp cseréljük ki! Macskaalom Az egyik legjobb nedvszívó, így penész ellen a fent leírtak alapján szintén bevethetjük. Használjuk akár a hagyományos, akár a modernebb, szilikonos változatot. Sólámpa Ugyanolyan hatékony, mint a só. Nem kell mást tenni, mint kitenni az érintett sarokba és nem kell többé a penésszel bajlódnunk! Szerző:
A hidegebb falak a penészesedés alapjai. A lakások felújítást, korszerűsítést persze mindenki fűtési szezonon kívül végzi. Nem foglalkoznak azzal, hogy vizsgálják egy lakás gyenge pontjait fűtés szempontból. Úgy kellene tervezni a fűtés rendszert, hogy a hideg falak problémája orvosolva legyen. De sok lakástulajdonos azt sem tudja, hogy van olyan, hogy "hideg fal" a lakásában. Falfűtés és padlófűtés kombinációja (ha szükséges) mind jobb megoldások a radiátoroknál ilyen lakásoknál. A radiátorokat rutinból nyílászárók alá helyezik, nem ritkán alulkalibrálva a térhez szükséges méretet. Kiderülhet gyorsan (első télen) a hideg falat vagy falakat az a radiátor nem fogja annyira felmelegíteni, hogy a levegő páratartalma ne csapódjon le. Családi házaknál is könnyedén előfordulhatnak ilyen gondok, hiába van "hőszigetelésnek nevezett valami" a házon. A nem jól fűtött hőszigeteltnek nevezett lakóingatlanokban is megjelenhet a penész a lakótér leghidegebb pontjain, mert ez egyszerű fizika. Harmatpontot számolva lehet tudni, hogy hány fokosnak kell lenni a falnak ahhoz, hogy lecsapódjon a levegő relatív páratartalma.
Mivel külső szigetelés nem védi a falat ezért a külső hideg levegő hőmérsékletét tudja csak felvenni. A belső szigetelés hőhidak kialakulásával is járhat. Ez is a külső szigetelés mellett szól, de ha mégis muszáj a belső szigetelést választani, akkor kellő körültekintéssel el kell kerülni a hőhidak kialakulásának esélyét. A szellőztetés is nagyon fontos A hőszigetelésen túl rendszeres és alapos szellőztetéssel is tehetünk a penész megjelenése ellen. 2-3 perces szellőztetéssel a szoba levegője fel tud frissülni, de a falak és a bútorok még nem hűlnek ki. A páratartalom lecsökken, ezzel jelentősen lecsökkentjük a penész megjelenésének esélyét. Önmagában a szellőztetés nem elegendő a megelőzésre, főleg ha többen tartózkodnak a lakásban. Ha főzés folyik a konyhában, közben valaki fürdik és még száradó ruhák is növelik a páratartalmat akkor érdemes gyakran, naponta akár 5-6 alkalommal is, szellőztetni. Szellőztető berendezés vagy páramentesítő készülék is bevethető Ha szellőztetés nem bizonyul elegendőnek apára elleni harcban, akkor szellőztető berendezés beépítése is szóba jöhet megoldásként.