Tavaly az egymást követő tizedik évben nőtt újabb rekord szintre a világ széndioxid-kibocsátása. Tavaly 31, 5 milliárd tonna széndioxid került a levegőbe világszerte az egy évvel korábbi 30, 9 milliárd után, a münsteri székhelyű, megújuló energiával foglalkozó IWR nemzetközi kutatóintézet kedden megjelent adatai szerint. A széndioxid-kibocsátás nagyságát tekintve Magyarország a 47-ik helyen állt a 65 országból álló listán. A világon a kibocsátás a bázisévnek számító 1990 óta 40 százalékkal növekedett, és különösen az ezredforduló után gyorsult fel. Mára Kína lett a világ legnagyobb légszennyezője, megelőzve az Egyesült Államokat, a harmadik helyen álló Oroszországot, illetve Indiát és Japánt. Kína termeli a világ teljes széndioxid-kibocsátásnak 22 százalékát, a gyorsan iparosodó ország 180 százalékkal több széndioxidot bocsátott a levegőbe tavaly, mint 1990-ben. Magyarországon a tavalyi, 60, 4 millió tonnás kibocsátás 15 százalékkal kisebb volt az 1990-es 71 milliónál. Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása országok szerint – Wikipédia. A 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv általánosságban azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008-2012 közötti időszakra legalább 5 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Hiába minden, tovább nőtt a világ széndioxid-kibocsátása - Főleg India és Kína miatt nő a széndioxid-kibocsátás | Demokrata Világ szén dioxid kibocsátása Az alábbi ábra azt mutatja be, hogyan alakult az üvegházhatású gázok kibocsátása a 28 uniós tagállamban kibocsátó ágazatok szerint 2015-ben. A kibocsátás 78%-áért volt felelős az energiaszektor, amelynek nagyjából harmadát teszi ki a közlekedés. A mezőgazdaság 10, 1%-át adja az uniós kibocsátásnak, az ipari termelés 8, 7%-ot, a hulladékkezelés pedig 3, 7%-ot. Világ: Ismét rekord szinten a világ széndioxid-kibocsátása | hvg.hu. Üvegházhatású gázok EU-s országonként és világszinten Az alábbi ábrák az uniós tagállamok teljes 2015-ös kibocsátását, illetve a világ legnagyobb szennyezőit mutatják be 2012-es adatok alapján. Az Európai Unió a világ harmadik legnagyobb kibocsátója Kína és az Egyesült Államok után, majd ezt követi India és Brazília. Az Unión belül Németország a legnagyobb kibocsátó több mint 900 millió tonnával, míg Magyarország kibocsátása 61 millió tonna. Ugyanakkor mivel egyes üvegházhatású gázok akár évezredekig is a légkörben maradhatnak, így globális hatásuk van attól függetlenül, hogy eredetileg mely ország területén kerültek a légkörbe.
2011. január 31. | | 0 | Az üvegházhatású gázok, és ezen belül szén-dioxid-kibocsátás alakulásának, a globális trendeknek az elemzésekor megállapítást nyert, az, hogy az 1990 és 2008 közötti időszakban a világ összes CO2-kibocsátása 8167, 5 Mt-val növekedett, azaz az 1990. évi 22010, 5 Mt értékről 30178, 0 Mt értékre változott 19 év alatt. Sosem látott szintre nőtt a világ szén-dioxid-kibocsátása - Portfolio.hu. Ugyanebben az időszakban a bővítés előtti Európai Unió (EU-15) tagországai összességében 16, 4 Mt kibocsátás-csökkenést tudtak elérni. Jóllehet ez az érték (-16, 4 Mt) elenyésző a világ egészében megvalósult kibocsátás-növekedéshez (+8167, 5 Mt) képest, hiszen a globális kibocsátás-növekedés mintegy ötszázszor (!!! ) nagyobb volt az EU-15 régió kibocsátás-csökkentésénél, nem megalapozott jelentéktelennek minősíteni ezt az elért eredményt. A vizsgálati tárgyidőszakban az Európai Unióban igen jelentős változások zajlottak le, többek között a régió igen jelentősen kibővült új államok csatlakozása révén. Az új tagállamok zöme a korábban tervgazdálkodást folytató, volt szocialista országok közül került ki.
Őket követi az USA (14%), az Európai Unió (9%) valamint India (7%). Látványos különbség, hogy míg Kínában és Indiában a széndioxid-kibocsátás idén is számottevően nőtt (2, 6 valamint 1, 8 százalékkal), az Egyesült Államok és az EU egyaránt 1, 7%-kal tudta csökkenteni a kibocsátását 2018-hoz képest. (Forrás: The New York Times, Fotó: Pixabay) 2011-ben rekordot döntött a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás a világon. Az emelkedésről elsősorban a fejlődő országok tehetnek. Míg hatalmas népességük egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és jóléthez, károsanyag-kibocsátásuk folyamatosan emelkedik. Nemzetközi szervezetek évről évre összeállítják a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátó államai nak listáját. Az összeállítások változóak, és kissé megtévesztőek is. Ha ugyanis a lakosságszámhoz viszonyított károsanyag-termelést vesszük figyelembe, egészen másféle adatokhoz jutunk. Tény: minél nagyobb területtel és népességgel rendelkezik egy ország és minél fejlettebb a gazdasága, annál inkább hozzájárul a világméretű széndioxid-kibocsátáshoz, amelyet első számú problémának tartanak a Föld visszafordíthatatlan felmelegedésétől és kiszáradásától tartó környezetvédelmi szakemberek.
"Adataink arra utalnak, hogy Kínában februárban és márciusban jelentősen visszaesett a kibocsátás mértéke, de 2020 vége felé a tendencia megfordult. Az idei év utolsó hónapjaiban Kína minimum megközelítette a 2019-es napi szintű adatokat, sőt, néhány becslésünk azt mutatja, hogy összességében nőtt a 2020-as kibocsátásuk" – nyilatkozta Jan Ivar Korsbakken, a Nemzetközi Klímakutató Központ (CICERO) vezető kutatója, aki szintén közreműködött a tanulmány elkészítésében. A kutatók azonban úgy vélik, a világjárvány alatt tapasztalt drasztikus kibocsátás-csökkenés valójában inkább a hosszú távú globális klímapolitikának köszönhető. A széndioxid-kibocsátás növekedésének éves mértéke már a 2000-es évek elején 3% alá esett, a 2010-es évekre pedig 0, 9% körül mozgott. Mindez annak tudható be, hogy a szén mint energiaforrás egyre inkább kiszorult a világgazdaságban. Glen Peters, a CICERO kutatási igazgatója elmondta, 2020 előtt még az volt az egyik fő kérdés, vajon mindez azt jelenti-e, hogy a CO2-kibocsátás a tetőzés közelében jár-e. A Covid-19 után viszont azt kéne megcélozni, hogy a kibocsátás ne pattanjon vissza a korábbi években mértek szintjére.
A globális energiahatékonyság javulása például drámai mértékben lassult, miután a döntéshozók kevesebb figyelmet fordítanak a területre – fogalmazott Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója. A beszámoló szerint az energiaigény 81 százalékát elégítették ki a fosszilis energiahordozók, de folytatódott a megújuló erőforrások előretörése is. Eladó lakás sátoraljaújhely thököly u 2 Műanyag medence eladó Használati utasítás fordítás | Netlingua Fordítóiroda Radnóti miklós színház Vác március 15 Cd tartó kocsiba Pindúr Pandúrok játékok vásárlás a Játékshopban Főleg India és Kína miatt nő a széndioxid-kibocsátás | Demokrata Kék hírek A széndioxid-kibocsátás 30 éve a leggyorsabb ütemben csökken Az üvegházhatású gázok a légkörbe kerülve a melegházakhoz hasonlóan viselkednek: elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő napfényt, mintegy csapdába ejtik, és nem engedik, hogy távozzon az űrbe. Az így létrejövő üvegházhatás felelős a Földön tapasztalható egyenletesen meleg hőmérsékletért, ami lehetővé teszi, hogy a bolygón élet alakuljon ki.
5. Japán Japán 1097 millió tonna légkörbe emittált széndioxid dal 3, 61 százaléknyi szennyezésért felelős. Oroszországhoz hasonlóan 25 százalékos csökkentést vállalt, ha a többi ország is vállalja a maga részét. Az emisszió oka továbbra is kiugróan magas népsűrűség, a rendkívül fejlett ipar és a nagy volumenű szállítás. A környezetvédelmi kormányzat azonban komoly lépéseket tett az autók széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, és ugyancsak szigorúan lépnek fel a nitrogén-dioxid-kibocsátás korlátozása végett. 6. Németország Az ipari forradalom óta a legfejlettebb államok közé tartozó Németország éves 765, 56 millió tonna kibocsátás ával az összes CO2 emisszió 2, 52 százalékáért felel, de az elmúlt évtizedekben igen sokat tett a levegőszennyezés mérsékléséért. A kormány arra ösztönzi a polgárokat, hogy takarékoskodjanak az árammal, 2020-ra 13 százalékos csökkenést kíván elérni a villamosenergia-fogyasztásban. A lakosság a környezettudatosság minden területén élen jár. Mindemellett az Európai Unió üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenése terén elért eredményei elsősorban Németország és Nagy-Britannia kibocsátás-csökkentéséből adódnak.
Hogy mit is mondott Péhovard, azaz P. Howard, alias Rejtő Jenő? Aki nem túlságosan sznob a művészeteket illetően, aki nem fintorog, ha az irodalom hozzányúl a valódi élet realitásához, aki nem háborodik fel egy illetlen szó hallatán színházban, moziban, egy regényt vagy novellát olvasván, hanem elgondolkodik, hogy vajon öncélú, polgárpukkasztó-e, amit lát, hall, olvas, vagy funkciója van… hát igen, az elmondhatja: ezt már a Péhovard is megmondta, vagy megmondhatta volna. Rejtő Jenő élete kalandosabb, mint regényei - Fidelio.hu. Gondoljunk csak bele: az izgalmas, kalandokkal teli, végtelenül kacagtató történetekben, itt-ott, hellyel-közzel értékálló, közhelyesnek hangzó, de mély humanista gondolatokat kifejező mondatokat találunk, melyek, mint a búvópatak, észrevétlenül, láthatatlanul, de át- meg átszövik, emberivé teszik a rejtői mondandót. Így épülnek fel Rejtő karakterei. Nem tudjuk meg első olvasásra, mitől válik szimpatikussá Rozsdás, aki kemény, bátor, nem tétovázik, ha kalandról van szó, kíméletlen, amennyiben szükség van rá, de itt-ott, egy-egy pillanatra felvillan romantikára áhító énje, az önzetlen, érző szívű lovag, aki szíve hölgyéért mindent feláldozna… na de hát egy marseille-i matrózkocsmában… Ott bizony a belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan.
Rejtő Jenő (Fotó/Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum) Mintegy 120 jelenete maradt fenn, ezek javát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Bár darabjait játszották, regényei sikeresek voltak, volt olyan hónap, amikor 2000 pengőt keresett, bohém életmódja és kártyaszenvedélye miatt mégsem volt soha pénze. Szoros barátság fűzte Karinthy Frigyeshez, aki a rá jellemző, ötletes módon tette egyik napról a másikra ismertté nevét. Karinthy a Pesti Napló hasábjain Rejtő rejtélyes eltűnéséről számolt be, majd nyílt levelet intézett hozzá, kérve, ne legyen öngyilkos. Jenő, gyere haza, minden meg van bocsátva! " - fejezte be írását. Az addig ismeretlen Rejtő így már ismert emberként térhetett haza Bécsből. Zsenialitása regényeiben mutatkozik meg igazán, megújította az úgynevezett ponyvairodalmat. Egy "tízfilléres" regénnyel akár két nap alatt végzett, majd a Nova kiadó pengősregényeit írta. Rejtő Jenő élete olyan kalandos volt, mint az utánozhatatlan ponyvaregényeinek szereplőié » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Egy szerződésben kéthetente egy 120 oldalas regény megírását vállalta, amit teljesített is, noha aprólékosan, a szövegen sokat javítva dolgozott.
Amit pedig Rejtő Jenő legjobban ismer, és ami az utóbbi 100 évben semmit sem változott, az az emberi természet. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a sorai szállóigévé válták, és azoknak is van egy-egy frappáns Rejtő-mondat a tarsolyában, akik csak hírből ismerik Fülig Jimmy-t, Gorcsev Ivánt vagy Piszkos Fredet, a kapitányt. A szerzői jogok elévülésével, az e-könyv-olvasók korában viszont már nincs több kifogás.
Eme "hallatlan és tarthatatlanul áldatlan" állapoton fordított Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére című kötete. A Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója második munkájában (a 2015-ös Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet) tárja fel irodalmunk rendhagyó alakjának életrajzát, tragikus sorsát, munkásságát.
Történetei lineárisak, jellemei alig árnyaltak, így könyvei könnyen olvashatók, ám korántsem primitívek. Különösen indításai zseniálisak, de bizarr fordulatai a magas irodalomban is mintát teremtettek. Kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak, regényein nemzedékek nőttek fel, személyével kapcsolatban is számos anekdota terjedt el. Ő az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel, igaz csak utólag. Saját korában alig említették, bár Karinthy és Heltai Jenő nagyra értékelte és biztatta is őt, és az olvasók egymás kezéből kapkodták köteteit. Az "Egyedül vagyunk" című nyilas újság folyamatosan támadta, 1942-ben lényegében feljelentette Rejtőt, s a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén. Állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel. Találatok ("rejtő jenő") | Könyvtár | Hungaricana. A háború után csak 1956-ban adtak ki Rejtő-könyvet, A láthatatlan légió t. Művei a 60-as évektől jelennek meg folyamatosan.
Salamon Béla ajánlotta be a Teréz körúti Színpadhoz, ahol házi szerző lett: Aki mer, az nyer című zenés darabját 150-szer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével, Úrilány szobát keres című színművéből pedig film is készült. A szakadatlan munka és közben rengeteg kávé, cigaretta és stimuláló szerek azonban felőrölték az idegeit, 1939-ben két hónapot szanatóriumban töltött. A zsidó törvények miatt élete utolsó éveiben már csak más neve alatt, "négerként" dolgozhatott. Az Egyedül vagyunk című nyilas lap 1942-ben lényegében feljelentette, hogy zsidó létére még kávéházban írogat és munkaszolgálatra sem hívták be. A behívó hamarosan megérkezett. A nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. 1943. január 1-jén halt meg, az ukrajnai Jevdokovóban; beteg, legyengült szervezete nem bírta ki a szörnyű körülményeket, egyes források szerint halálra fagyott. Állítólag még halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel. Mindössze harmincnyolc éves volt.
A Járőr a Szaharában a második könyv volt, amit a ponyvakirálytól olvastam, épp 34 évvel ezelőtt, épp 13 évesen. 3. Az előretolt helyőrség (1939) A főszereplő Galamb, polgári nevén: Jules Manfred Harrincourt fiatalon szépreményű tengerészkadét volt és egy előkelő brit család sarja. A sors azonban véget vetett karrierjének és egy meggondolatlanság miatt kicsapták a haditengerészettől. Mivel családja elszegényedett, Galamb eldöntötte: a 10 ezer dolláros életbiztosítását édesanyja és húga számára biztosítja azzal, hogy hivatása közben elhalálozik. Tervéhez a francia idegenlégiót választja, ahol biztosra veszi, hogy előbb-utóbb úgyis meghal (keresve a veszélyes helyzeteket). Harrincourtból tehát Galamb néven légionista lesz és számtalan érdekes, sőt nevettető kaland hőse. Közben összebarátkozik Troppauer Hümér költővel, aki hozzá hasonlóan remek verekedő (és egy minden ízében mulatságos figura). Együttesen lepleznek le egy rejtélyes ügyet, amiből Galamb végül egy becsületrenddel és egy menyasszonnyal kevergőzik csak ki.