( 1 szavazat, átlag: 5, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 226 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 14. Hangalak és jelentés Hangalak és jelentés viszonya szerint a szavak lehetnek: – egyjelentésű (egy hangalakhoz csak egy jelentés tartozik) pl. kecske, pohár – többjelentésű (egy hangalakhoz több jelentés tartozik, a jelentések között kapcsolat van) (általában alapjelentés és mellékjelentés van) pl. zebra, körte, toll – azonos alakú (egy hangalakhoz több jelentés tartozik, a jelentések között nincs […] Hangalak és jelentés Hangalak és jelentés viszonya szerint a szavak lehetnek: – egyjelentésű (egy hangalakhoz csak egy jelentés tartozik) pl. kecske, pohár – többjelentésű (egy hangalakhoz több jelentés tartozik, a jelentések között kapcsolat van) (általában alapjelentés és mellékjelentés van) pl. zebra, körte, toll – azonos alakú (egy hangalakhoz több jelentés tartozik, a jelentések között nincs kapcsolat) pl.
A NYELVI JELEK CSOPORTJAI HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA ALAPJÁN A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot. A szónak két eleme van: Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, a szó érzékszerveinkkel felfogható része. Jelentés: az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz. A kettő kapcsolata alapján a jelentés fajtái lehetnek: Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul pl. asztal, szék, borjú, fésű, függöny Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, ebből az egyik az elsődleges, a többi logikailag összefügg. => poliszéma pl. körte, levél, zebra, toll Azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és azok logikailag nem függnek össze pl. csap, vár => homoníma Hasonló alakú szavak: hasonló hangalakhoz különböző jelentés társul. => szópárok pl. helység-helyiség; gondatlan-gondtalan, érem-érme Rokon értelmű szavak: több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés járul.
SZÓ = H + J A szavakat akkor értjük meg, ha a szó hangalakjához hozzá tudjuk kapcsolni a szó jelentését is. Hangalak és jelentés kapcsolata alapján szavainkat a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. EGYJELENTÉSŰ SZÓ a) Jellemzői: - egy hangalakhoz, egy jelentés társul. b) Képlete: c) Példák: - asztalterítő, fogpiszkáló, gyógynövény 2. AZONOS ALAKÚ SZÓ - egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik - a jelentések között nincs kapcsolat - a hangalak csak véletlenül azonos - gyakran a szófajuk is különbözik egymástól - ég, fűz, fog, dob 3. TÖBBJELENTÉSŰ SZÓ - a jelentések között valamilyen logikai kapcsolat van - pl. : szín, forma, mintázat, használat, stb. - körte, egér, zebra, toll 4. ROKON ÉRTELMŰ SZÓ A) Stílusbeli különbség - egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik - a különböző hangalakokat más-más helyzetben használjuk: pl. : baráti társaság, iskola, hivatal, stb. - eb kutya; zászló lobogó; év - esztendő B) Fokozatbeli különbség - minden hangalakhoz tartozik egy jelentés - a jelentések fokozati sorrendbe állíthatók - siet < lohol < fut < rohan 5.
Az alábbi oldalakon a heti téma vázlatszerű összefoglalását találjátok meg, videós magyarázatokkal kiegészítve. A vázlatpontok között a bal oldali menüsávban, vagy az oldal jobb felső ill. alsó részén található Következő és Előző gombok használatával tudtok navigálni! A menüsáv a jobb felsős sarokban található gomb használatával tetszés szerint megjeleníthető és eltüntethető. (Kisebb méretű mobileszközön, okostelefonon a felső Menü sávra kattintva tehetitek meg ugyanezt! )
Ezek a szinonimák, stílusszépítő hatásúak. A szóismétlést kerülhetjük el vele. Egy jelentés, több hangalak: szűkebb értelemben vett rokon értelműség, a valóság ugyanazon darabját határozzák meg. Hasonló jelentés, más hangalak: tágabb értelmű, fokozati különbségekkel a jelentések között. pl. ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, óceán Ellentétes értelmű szavak: antoníma Hangutánzó és hangfestő szavak: A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját. Lehet: mozzanatos, huzamos, hangfestő Reader Interactions
a) kicsi-nagy b) fenséges -rusnya c) parányi- apró 9) Mit nevezünk Rokonértelmű szavaknak? a) egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik b) -a különböző hangalakokat más-más helyzetben használjuk c) -minden hangalakhoz tartozik egy jelentés d) -a jelentések fokozati sorrendbe állíthatók e) egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik -a különböző hangalakokat más-más helyzetben minden hangalakhoz tartozik egy jelentés a jelentések fokozati sorrendbe állíthatók 10) Melyik rokonértelmű szó? a) rusnya- fenséges b) zebra c) eb-kutya- négylábú 11) Melyik NEM rokonértelmű szó? a) zebra- átkelőhely b) év- esztendő c) eszik-eszeget 12) Mit nevezünk hasonló alakú szavaknak? a) 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul b) -a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz c) -2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul -a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz -a jelentések között nincs különbség (ugyanazt jelenti) 13) Melyik azonosalakú szó miért? a) egy-négylábú b) zsemle-zsömle c) eszik-csemegézik 14) Mit nevezünk hangutánzó szónak?
Latinovits Zoltán József Attila Mama című versét mondja el. Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán előadását – jöjjön József Attila – Mama. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Ha az ember verset olvas, nagy költök műveiből egyhuzamban, legfeljebb néhány költeményt olvas el, azután egyfajta emelkedett érzéssel becsukja a könyvet... Egy József Attila-kötetet azonban órákig lehet olvasni: az ö versei szórakoztatok... Ahol a szó mindennapi értelmében vett realitás véget ér a költészetben, ott valami más, valami fontosabb kezdődik. József Attila eltolja a világ kulisszáit, és a réseken beáramlik a titok. Bizarr képei a megsejthetetlent sejtetik, valami kimondhatatlant mondanak ki. Ez a költészet... Költészete és sorsa olyan tragikus módon összefonódott, mint csak az egy Petőfi élete és műve. A költészetet nemcsak a költemények teszik. A verseken kívül talán még sokkal inkább hozzátartozik az ember, aki a versek mögött áll, és a sors, amelyet az ember hordoz, vagy amely összezúzza őt. József Attila költészetébe most már kibogozhatatlanul beleszövődött a sorsa. Megkezdődött a legenda. - Szerb Antal Termékadatok Cím: József Attila - Válogatott versek Oldalak száma: 114 Megjelenés: 2022. július 05.
,, most látom, milyen óriás ő – szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. " József Attila: Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő – kékítőt old az ég vizében.
Kötés: Kartonált ISBN: 9786068638270 Méret: 205 mm x 145 mm x 6 mm A szerzőről JÓZSEF ATTILA művei József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. ) Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete? ) körül is találhatóak ellentmondások. József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom.
Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba.
… Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. 1936. június